H1N1 avagy kálvária a háziorvossal

Azt hittem túl vagyunk ezen a kérdésen, de nem. Ősszel kezdődött. A baráti társaságban is, a tágabb ismeretségi körben is téma volt, hogy oltassunk avagy sem. Akárhány embert kérdeztünk, az mind mást mondott. Kérdeztünk egészségügyis dolgozót is, neki sem volt határozott véleménye sem ellene, sem mellette. Természetesen kérdeztük a gyermekorvost is, hát ő sem képviselt határozott álláspontot. Megbeszéltük. Nem oltatunk. Igen ám, de az élet közbeszólt. Persze nagyon örülünk, hogy így alakult. A várandósoknak ugyebár melegen ajánlják a védőoltást. Én is megkérdeztem az orvosomat és határozottan javasolta. Beszéltem a barátnőmmel az ő orvosának a vélemény a "semmiképpen sem" volt. Végül úgy döntöttem, hogy oltatok. A döntésben egy nagyon jó ismerősünk is segített, aki régebben védőnőként dolgozott. Az ő véleményére nagyon adok. Megbeszéltük, hogy a 12. hét után fogom magam beoltatni. Közben Gábor beoltották ingyenesen a munkahelyén, Bencét is kivittük a doktornénihez, ő is megkapta. Én szépen kivártam a 12. hetet. Hétfőn felhívtam a házidokimat, hogy akkor szeretnék oltatni. Az asszisztenssel beszéltem, ő közölte, hogy jó csak nincs oltóanyag. - Nem tudom miből gondoltam, hogy a 3 hét alatt esetleg szereztek be, mert már egyszer jeleztem az igényemet. - Először azt tanácsolta, hogy forduljak a védőnőhöz, majd a nőgyógyászomhoz és kérjek ott vakcinát. Mondtam neki írja fel receptre inkább fizetek csak ne cirkuszoljunk már. Közben felhívtam a kedves ismerősömet, Erzsikét és rákérdeztem. Utána járt nekem, hogy is működik a dolog. A dokinak ki kell tölteni egy papírt, miszerint oltóanyagot igényel, az ÁNTSZ tele van még vakcinával. de ha nem akar a tárolással bajlódni akkor írjon nekem egy papírt én elsétálok az ÁNTSZ-hez - kb 150 m az orvosi rendelőtől, ráadásul ismernek is engem - és akkor csak a saját adagomat kérem ki. Felmentem a dokihoz a receptért. Mikor kijött akkor elmondtam neki, hogy hogyan is kellene oltóanyagot kérni. Nem tetszett neki, csak azt hajtogatta, hogy neki nincs majd otthagyott az ajtóban. Erre jött az asszisztens, hogy nem írt nekem receptet, mert menjek be a nőgyógyászatra és ott a főnővér majd beolt engem s ezzel becsukta az ajtót. Olyan pipa lettem, hogy ha nincsenek ott annyian még tuti berontok.
Felhívtam az anyósomat, mert a Gábor nagynénje a körzeti doki mellett asszisztens, hogy hogyan is tudok átmenni ahhoz a dokihoz. Közben beszéltem anyukámmal is, el is panaszoltam neki milyen bunkó volt az orvos. na apukámnak sem kellett több, felhívta - merthogy ők jó viszonyban vannak - s este hívott anyukám, hogy menjek fel szerdán van oltóanyag. Nekem viszont eszemben sem volt visszamenni. Kedden felhívtam a Gábor nagynénjét, megbeszéltem vele, hogy du 3-ra megyek. Jelzem 15.15-kor már újra a munkahelyemen voltam beoltva. Kimentem, rögtön, soron kívül be is hívott, bemutatkoztam a dokinak ő be is adta az oltást majd megvártam míg felveszik az adataimat. Ennyi. Nem tudom miért fájt ez a régi dokimnak. De köszönje meg, hogy nem fordulok a betegjogi képviselőhöz meg azt is, hogy nem mondom meg mit csináljon az oltóanyaggal.