Blogháttér

2009. szeptember 27., vasárnap

Még mindig festünk


Ma Gábor nem dogozik s úgy gondoltuk, hogy akkor kifestjük a konyhát is. Tegnap elmentünk Bencével és vettünk még a maradékhoz. Reggel kipakoltuk a konyhát. A szekrény tetején sok olyan dolog sorakozott már amit ki kellene dobni vagy el kellene ajándékozni, de tombolának való is jut az oviba a bálra. Csak vissza ne nyerjük.....Apa körberagasztott szekrényt - ezt le is takarta - és falat majd előszedtük a festéket, ecseteket. Bence is sorban állt. Az ő feladata a hűtő mögötti falrész lekenése volt s nem azért jutott ez neki, mert ez úgysem fog látszani, hanem ezt érte el. Nagyon ügyes gyerek, először ecsettel festett után hengerrel. Apa festette a javát. Én is bepróbálkoztam, de aztán átvette én meg belemártottam a hengert a festékbe neki, hol a kicsit, hol a nagyot, vizes rongyot adogattam....én voltam a kisinas.
Az első felvonás után a fiúk elmentek a motorversenyre ami a városban zajlott.


Miután hazaértek lefektettem Bencét, persze én is elszundítottam vele. Apa ezidő alatt átkente mégegyszer a konyhát. Összepakolni már segítettem, aztán a visszapakolás, takarítás is rám maradt. Ment ez gyorsan. Szép lett. Már csak a polc hiányzik - meg egy - két apróság - és tökéletes lesz minden a konyhában.




2009. szeptember 25., péntek

Sportnap

Ma volt a sportnap az oviban. Jobban sikerült, mint vártam. Tavaly is volt, de akkor Bence nem volt hajlandó elvégezni a feladatokat, így egy idő után leléptünk. Idén nagyon jól teljesített, büszke vagyok rá. Különböző feladatok voltak, amiket a gyerekeknek és a felnőtteknek is meg kellett csinálniuk. Miután mindenhol hosszú sorbanállás volt én úgy gondoltam, hogy várunk egy kicsit, addig Bence játszott, csúzdázott, vettünk zsákbamacskát, sütit. Először az ugróiskolát vettük célba. Ezt Bence ovónénijei felügyelték. Persze mindenki maximális pontszámot kapott (8). Ezután átsoroltunk a következő feladathoz. Itt egy gumilabdát kellett egykézzel végiggörgetni a padon a gyerekeknek, felnőtteknek mindezt egy fakanállal kellett végrehajtani. Itt különböző pontszámot lehettet kapni attól függően, hogy meddig sikerül úgy görgetni a labdát, hogy le ne essen. (max 5) Itt is nagyon jól teljesítettünk. Miután itt végeztünk befutott apa is. Rögtön át is adtam neki a lehetőséget. Egy nagy körben volt több kiskör, különböző pontszámokkal amibe babzsákkal kellett beletalálni. Ez volt szerintem a legnehezebb feladat. Én nagyon bénán tudok dobni, de Bence ügyes volt, na meg apa is, mert mind a ketten 2x3 pontot dobtak (12). Háromszor lehetett dobni és max 9 pontot lehetett gyűjteni/fő. Még 2 feladat várt ránk. Az egyikben szintén apa jeleskedett. Itt a felnőtteknek kosárra kellett dobni 2x, gyerekeknek pedig egy felfüggesztett hullahoppkarikán kellett átdobni. Minden dobás 1-1 pontot ért. (4) Az utolsó feladat pedig az volt, hogy egy előre megrajzolt kanyargós pályán kellett a gyerekeknek végigmenni kézben egy homokozólapátban kislabdát egyensúlyozva. Mindezt a felnőtteknek kicsit nehezítve kellett végrehajtani. Egyik kézben egy lapát egy labdával, másik kézben egy lapát két labdával és a lábközé egy nyújtót kellett szorítani. Na ez volt az a feladat amit apa nem vállalt. Nekem kellett jeleskednem. Ügyesek voltunk. (10) Csoportonként volt értékelés, mindenhol az első helyezettet értékelték. Mi másodikok lettünk, Bence el is pityeredett egy kicsit. De miután ilyen ügyes volt megígértem, hogy jövő héten kap valami meglepetést tőlem és apától. Nagyon jól éreztük magunkat.

Festés

Én tervezek, ember - Gábor - meg végez. Tegnap is elterveztem, hogy megyek aerobicra. De nem jött össze. Múlt héten szülői értekezlet volt az oviban, azért nem értem oda. Gondoltam na majd most! Hát most sem.
Már tavasz óta mondogattam, hogy ki kellene festeni az előszobát, mert nagyon koszos a tapéta. Fűrészporos van fenn, azt meg elég átfesteni. Nagyon halvány sárga volt, szinte fehér és elkoszolódott. Meg is beszéltük Robiékkal eljönnek és segítenek majd nekünk. A héten eljutottunk oda, hogy megvegyük a festéket. Szép napsárgát választottunk. Illetve én választottam, Gábor meg rábólintott. Vettünk hozzá mindenféle kelléket is. Gondoltam, mjad egyeztetünk Robiékkal egy időpontot nekik mikor jó és akkor nekiugrunk. Na nem azért, mintha mi nem tudtuk volna megcsinálni, csak...
Na de tegnap mire hazaértem Gábor gyönyörűen kifestette az előszobát. Olyan szép lett, mintha sütne a nap. Aerobic helyett beálltam segíteni neki a széleket kiigazítani meg utána összepakolni, takarítani. Megérte itthon maradni, jó ránézni a falra. Apa nagyon ügyes csak nehezen áll rá a dologra, utána viszont pikk - pakk megvan amit elterveztünk. A barátaink ugyan lemaradtak a festésről, de attól még összehozunk egy hétvégét nálunk csak épp dolgozni nem fogunk. Illetve de, mert a konyhába szeretnék polcot még amit Robi fog kivitelezni majd.
Bencének először nem is tűnt fel, hogy ki lett festve csak később nézett nagyokat és ujjongott, hogy milyen szép lett. Kicsit sajnálta, hogy ő nem segíthetett, de a takarításba bevontam, ő mosott fel.

Ami elmaradt...

Linbori Linájának:

2009. szeptember 22., kedd

Névnapos

Pénteken ünnepeltem a névnapomat, mivel akkor volt a nemzetközi Diána-nap :) Sokan, számomra nagyon fontos emberek, családtagok és barátok felköszöntöttek. Ezúton is köszönöm szépen. A kolléganőim is megleptek egy csokor virággal és egy doboz bonbonnal. Bence is egész délután húzkodta a fülemet és egy szatyorba pakolta a nekem szánt ajándékokat a játékai közül. Aranyos volt nagyon. Nekem adta a nyunyóit, amivel alszik szám szerint kettő darabot, megkaptam még a szerszámosláda tartalmát is.




Szombatra lett megbeszélve, hogy jön a család köszönteni. Este 6 körül jöttek anyukámék majd anyósomék is befutottak és tesóm is megérkezett. Össznépi sültkrumplievést rendeztünk, finom kolbásszal és szalonnával - amit apukám csinált - és persze a lilahagyma sem maradhatott ki. Utána jutott finom sütemény mindenkinek - ez a cukrászdából való volt. Beszélgettünk, Bencegyerek élvezte, hogy ő van a középpontban.











2009. szeptember 16., szerda

Edzés

Tegnap este végre eljutottam a Fitness Barlangba aerobicra. Egész nyáron nem jártam. Hiányzott és ez sajnos meg is látszik rajtam.

Már kb 8-9 éve kezdtem el aerobicra járni. Annyira megtetszett, hogy volt heti 4x jártam. Ez aztán lecsökkent heti 3 alkalomra, de annyira komolyan vettem, hogy az sem érdekelt, ha az ég a földel egybeér, én akkor is mentem. Jól is éreztem magam a bőrömben. Igaz sosem voltam vékony, de akkor jó volt nagyon.

Mikor Bencével lettem várandós akkor nem jártam. Nem azért mert nem lehetett, hanem mert nem éreztem jól magamat torna után. Alig vártam, hogy újra járhassak aerobicra, de mire én elkezdtem volna, addigra az okató várt babát. Közben jött új oktató, egy pasi, de amikor a steplépcsőt használtuk súlyzónak ott azt mondtam elég. Jeleztük, hogy koreografált aerobicra lenne igény, de az nem volt a kedvence, így elmaradoztunk. El is ment aztán.

Tavaly tavaszon a szomszéd csajszival elkezdtünk futni járni. Jól is ment a dolog - és itt jegyezném meg, hogy nem kicsit utálok futni, hanem nagyon - de aztán jött a nyár, nyaralni mentek, aztán mi mentük, majd jött az ősz, a rosszidő. Én elmentem a kangoo edzésre és nagyon tetszett, bár az első 3 alkalommal nem tudtam összekoordinálni a kezemet, lábamat meg a ritmust. De belejöttem. Igen ám, de átrakta az oktató az időpontot estére. S hiába jött át az utcánkban levő suliba edzést tartani, nekem nagyon rossz volt, hogy mindig csúszott a kezdés ebből kifolyólag a befejezés is és késő volt mire hazaértem. Nekem meg ugyebár van egy kisgyerekem....Joggal merülhet fel, hogy van neki apukája is, de ez egy másik történet.

Idén azért nem kezdtük el a futást, mert a szomszéd csajszihoz bekopogott a gólya, s mivel ő nem Rubint Réka így nem futkározott várandósan.

Összebeszéltem Orsi barátnőmmel és elkezdtünk kondizni járni, pontosabban a futópadot és az elliptikus trénert vettük használatba - természetesen van mind a kettőnknek itthon taposó és leg magic is - jártunk is szorgalmasan, de ő is várandós lett. Ez persze nem baj, sőt! Nagyon is örülök neki. Egy párszor még elmentem egyedül is, de az nem olyan. De most! Hosszú kihagyás után végre van a kedvenc oktatóm Szilvi és vagyok én is. Kedden - csütörtökön - persze most csütörtökön az ovodában lesz szülői és vagy odaérek, vagy nem - tart aerobicot, mellé beillesztek heti két taposást otthon és jó is leszek.
Nagyon jó volt tegnap, igaz, hogy bár nincs izomlázam azért érzem minden izmomat.

2009. szeptember 15., kedd

Linborinak....

Sok szeretettel a 8. év alkalmából:
“A boldogságot nem lehet ajándékba kapni,
Egyetlen titka: adni, mindig csak adni,
Jó szót, bátorítást, mosolyt, hitet,
És sok, sok önzetlen, tiszta szerelmet.”
Goethe


Szilvinek és Robinak...

Legkedvesebb barátainknak nagyon boldog házassági évfordulót kívánunk!

2009. szeptember 14., hétfő

Emlékül...









Hetedik...

Hetedik házassági évfordulónk alkalmából sok szeretettel nekünk:


Igézve álltam, soká, csöndesen,
És percek mentek, ezredévek jöttek,
Egyszerre csak megfogtad a kezem,
S alélt pilláim lassan felvetődtek,
És éreztem: szívembe visszatér,
És zuhogó, mély zenével ered meg,
Mint zsibbadt erek útjain a vér,
A földi érzés: mennyire szeretlek!

2009. szeptember 13., vasárnap

Program

Most hétvégén, pontosabban pénteken moziba mentünk Szilviékkel. Szilvi választotta a filmet, ami nagyon jó volt. A "Hajsza a föld alatt" című filmet néztük meg. Vácig kocsival mentünk, letettük az autót Robiéknál és onnan vonattal mentünk tovább Pestre. Szaladnunk kellett, hogy elérjük a vonatot. Azért mentünk a korábbival, mert az gyorsvonat volt, a későbbi pedig bokorjáró, mert mindenhol megállt. Ezzel gyorsabban értünk volna Pestre. Volna, mert kb akkorra értünk be, mint a másikkal értünk volna. Nekem ugyan nem tűnt fel, de több utas is fel volt háborodva emiatt. Átvettük a jegyeket, majd beültünk egy kávéra. Olyan lassan hozták ki a kávét - Robi szerint egyenesen Brazíliából hozták - hogy igyekeznünk kellett le ne késsük a filmet. Beálltunk a sorba kukoricáért és üdítőért, de az is olyan lassan haladt, azt hittem soah nem végzünk, pedig egy pár volt előttünk. De csak bejutottunk! Filmelőzetesek mentek még, majd elkezdődött a film. Nekem nagyon tetszett. Miután vége lett, visszamentünk Robiékhoz, ott is aludtunk. Vacsoráztunk még meg beszélgettünk. Fél kettő volt mire lefeküdtünk aludni. Szombaton kényelmesen megreggeliztünk, majd 11 után elindultunk haza.
Itthon összeszedtük a gyereket anyukáméktól és átmentünk Gábor szüleihez. Sógoromék is itt voltak a kicsivel. Már 4 hónapos, lehet gyömöszölni. Aranyos nagyon, csak sokat sír. Megkértek, hogy mi legyünk Peti keresztszülei. Valamikor ősszel lesz a keresztelő majd.
Bence egész nap nem aludt, estére ki is dőlt velünk együtt.

Nekünk...


Ma 7 évvel ezelőtt volt a polgári esküvőnk. Én mind a két dátumot számon tartom, hiszen a péntek 13 nekünk szerencsés, de főleg a 13. Augusztus 13-án volt 10 éve, hogy összejöttünk. Az esküvő dátumát úgy választottam/választottuk, hogy a polgári lehetőleg péntek 13-ra essen. A templomi esküvő és a lagzi az 2002. Szeptember 14-én volt.Különösebben nagy ünneplést nem szoktunk csinálni, sőt ajándékot sem nagyon veszünk. Viszont a barátainknak Szeptember 15-én lesz a házassági évfordulója, ezért bevezettük a közös ünneplést. Ilyenkor vacsorázni megyünk együtt.
Idén kicsit késve fogunk vacsizni menni, áttettük októberre és másik két baráti házaspár is jön velünk.

Andinak...


Senki nem kérdezte akarsz-e megszületni,
És a távozásról is más fog dönteni.
De a közte lévő idő a Te kezedben van.
Ne hagyd veszendőbe menni!
Boldog születésnapot!



2009. szeptember 11., péntek

Mindig a jók mennek el...

Tegnap reggel kaptam a hírt, hogy egy kedves ismerős hosszú, nagyon hosszú küzdelem után örökre elment. Most lett volna 33 éves. Fiatal, csinos lány. Mindig vidám. A betegség sem tudta megtörni, aki nem tudott róla annak meg sem fordult a fejében, hogy bármi problémája lehet. Küzdött a végsőkig. Nem az akaratán vagy a kitartásásn múlott. Nem voltunk közeli barátnők csak jó ismerősök. Ott dolgozott ahová aerobicra jártam. Onnan az ismeretség. Mindenkivel jóban volt, mindig mosolygott. az utolsó napokban bevallotta, hogy nagyon rosszul van, de majd jobban lesz. Hitt és bízott benne. Sajnos nem sikerült.

Ildikónak...

2009. szeptember 5., szombat

Felújítás

Na nem itthon, mert attól Gábor rosszul is lenne. Most a munkahelyemen lesz némi felújítás valamikor ősszel. Március elején költözködtünk át új helyre. Nem olyan elegáns és szép, mint a régi viszont a bérleti díja igem barátságos. Csakhogy kicsi. Mármint az üzlethelyiség. Ez egy családi házban kialakított kis üzlethelyiség. A tulajdonos viszont egyedül lakik abban a nagy házban és felajánlotta, hogy a most nappaliként funkcionáló szobát megnyitja a számunkra. Anyukám osztott - szorzott és élt a lehetőséggel. A befalazott ajtót már pénteken kibontották, de a pakolás a jövő hétre marad. Már beszéltük korábban is, hogy majd ki kellene festetni. Először sima vajsárgára gondoltam. Viszont a most megnyitott szobában fekete szekrénysor van és van még egy fekete bárszekrény is. Nagyon jól mutat. Parkettázott a szoba és gyönyörű szőnyeg van a padlón. A bútor és a szőnyeg is marad, mert Márti - a tulaj - azt mondta, ha nem kell nekünk akkor kidobja, nem tudja hol tárolni. Nekünk pont jól jön. Igaz, hogy a mostani bútoraink bükk színűek, de majd találok valami megoldást arra, hogy jól megférjenek egymás mellett. Gondolatban már elkezdtem tervezni, hogyan is fogunk rendezkedni. Nézegettem az esküvői katalógusokat is, hogy ötletet merítsek milyen legyen a dekoráció. A szőnyeg láttán meggondoltam azt a vajsárgát. Már a halvány rózsaszínhez húzott a szívem. Nagyon tetszik szürkével párosítva. Viszont a vitrinünk, az egyik körállványunk és a próbafülke függönytartója is kékesre van színterezve. na meg az első részben is kékes a járólap. Ez viszont üti a szürkét. A katalógusokat lapozgatva láttam meg egy szép hátteret. Virágos volt, türkiz alappal és rózsaszínes volt a virág. Innen jött az ötlet. Hogy a türkizt kellene párosítani a rózsaszínnel. Azóta tapétamintákat nézek a neten, bár csak festést beszéltünk. Van ötletem, de azért hétfőn körbeszaladom a várost milyen tapéták vannak, aztán kívánságaimat majd a festőnek is elmesélem. Biztosan nagyon fog nekem örülni. Még csak körvonalazódik a dolog, képlékeny az egész és mire odakerülök, addigra konkrét elképzelésem is lesz. Lelki szemeimmel már látom. Persze mindez nem a jövő héten lesz meg, de még az ősszel.

2009. szeptember 4., péntek

Galéria

Még tavasszal jelezték az ovónők, hogy az egyik gyermek szülei nagyobb összeget ajánlottak fel a csoportnak. A kiránduláson jelezték, hogy mire költenék a pénzt. Úgy gondolták, hogy miután a csoport le van harcolva és kicsi is, fel kellene újítani, az interneten böngészve pedig ráakadtak egy galériakészítéssel foglalkozó cégre. Igen ám, de ahhoz nem elegendő az összeg. Az alapítvány kurátora áldását adta a dologra. Még a szünet előtt elkezdődtek a munkálatok. Szétkapni a csoportot könnyű volt, összerakni már tovább tartott. Úgy volt, hogy mire kezdődik újra az ovoda, addigra meglesz minden. Sikerült egy hetet csúszniuk. Kifestettek, új radiátort kaptak, leparkettáztak, falat toltak. És készen lett a galéria is. Szép lett. Na nem olyan nagy, mint amilyennek először elképzeltem, de a gyerekeknek nagyon tetszik.


Hétfőn már a felújított csoportban voltak. Nagy volt az izgalom, ki alhat fent. Nem férnek el mindannyian, ezért mindenki sorra kerül. Bence az elsők között volt. Büszke is volt magára nagyon. Vele nincs gond, mert alvás közben nem ébred fel, sőt úgy kellett őt ébreszteni, nem is tetszett neki.

2009. szeptember 2., szerda

Szilvi Rebekájának....

Ez a gyönyörű nap, mit rólad neveztek el,
Ma még a nap is Te érted kelt fel.
Virágok, rózsák övezzék utadat,
Boldogságban ünnepeld a névnapodat!



2009. szeptember 1., kedd

Elmúlt napok történései

Születésnapom volt. Még augusztus 29-én. Nagy ünneplést nem tartottunk, mert Apa dolgozott, anyukámék pedig lakodalomba voltak hivatalosak. Majd valamikor szeptemberben, mikor mindenki ráér összejövük egy hétvégén és megtartjuk a születés- és névnapokat. Ajándékozás sem nagyon van. Apától kaptam szép ajándékot. Már előtte 2 nappal oda akarta adni, de én a napján szeretem kapni is és adni is. Nagyon szeretem a meglepetéseket. Előre közölte velem nem MP3-at vett. Rögtön el is szomorodtam kicsit, hogy még a reménykedés esélyét is elvette. Gondoltam, hogy akkor biztosan parfümmel fog meglepni. Na annak is örültem volna, mert az új amit nem olyan régóta használok éppen fogyóban van. Szombaton este aztán kiderült a turpisság. Merthogy nem parfümöt kaptam. De nem ám. Igaz nem is MP3-at. Hanem egy nagyon tuti MP4-el lepett meg. Már megbarátkoztam vele, bár még nagyon sok mindent nem fedeztem fel rajta. A zenéimet töltöttem rá. Van átalakító kazettánk a kocsihoz, mert ott magnó van, ott is hallgattam már. Na meg edzés közben. Mert én úgy gondoltam, hogy majd eljárok futni. Igaz, hogy utálok, de sport az kell. Tavaly jó is volt, mert a szomszéd csajszival - olyan barátnőféle - rendszeresen jártunk. Egy pár hónapig. Aztán neki mindig dolga akadt. Én mentem egy ideig egyedül, de nem volt jó. Aztán várandós lett. Utána Orsi barátnőmmel elkezdtünk konditerembe járni. Ment is egy pár hétig és mit ad Isten? Hát ő is várandós lett. Itt jegyezném meg, hogy aki esetleg babát szeretne az jöjjön bátran velem edzeni, tuti összejön. Már csak magamon kellene segíteni, hogy nekünk is összejöjjön....Szóval az úgy volt, hogy egyedül nem esik jól edzeni. Mostanában - egy pár napja - előszedtem a szék alatt porosodó taposót. Azon próbálkozom. De hát ugye itthon nem olyan, mert a gyereknek mindig olyankor van valami nyűgje: éhes, szomjas, pisilni kell, stb....A semmitől viszont több és most bekapcsolom az MP4-et aztán a zenén kívül nem is hallok mást. Azt a kb 20-30 percet a gyerek is kibírja.
Viszont a héten elkezdődik a Fitness Barlangban az aerobic. Már nagyon várom. heti 2 alkalom.

Itt a nyár vége. Én már gondolok a télre. Na nem azért mert nagyon várom. Így alakult. Tegnap elugrottam a Tescoba egy pár dologért amit az újságból néztem ki. Mindig meg szoktam nézni a gyerekruhákat, ha arra járok. Láttam is egy jó télikabátot Bencének 3.500 ft-ért. Nem mertem megvenni, gondoltam majd elmegyek vele és felpróbálja. Nehéz vele vásárolni, mert utál próbálni. Ma délután mentem érte az oviba és utána beugrottunk. Apával ott találkoztunk. Még jó, hogy jött Apa is, mert úgy össze voltak keverve a méretek....Én nem értem. Mert az, hogy a vállfán nem az a méret van ami rá van írva, azt még meg is érteném. De, hogy a kabátban az 5-6 éves és az 5-6 éves között is különbség van, na ez nem megy a fejembe...Apa megtalálta a megfelelőt és az ára csak 2.490Ft volt. Vettem még hozzá egy mellényt is 1.610Ft-ért. Ha nagyon hideg lesz a kettőt hordhatja együtt. Jól néznek ki. A mellény sötétbarna, a kabát barna, zöld és narancssárga. Majd lefotózom.
Tegnap meg a turiban szedtem össze három melegítőalsót, két hosszúújjú felsőt, egy átmeneti kabátot Bencének. Ruha nélkül nem marad az tuti.