....csak az olvassa, aki elég erőt érez hozzá.
Múlt héten hétfőn történt tragédia az osztályon. Reggelről behoztak egy 11 hónapos gyereket, édesanya elmondása szerint oxigénhiánnyal. Mikor megláttam a gyereket, majdnem bepánikoltam, mert azt hittem már nem él, de hallhatóan volt még légzése, bár a keringése összeomlóban.
Rögtön intenzív, gyerekroham, roham mentő....Nem részletezem, beintubálták és elkezdték a kompresszálást, lélegeztetést, egy órán keresztül nyomták, de nem sikerült visszahozni. Mikor bekerült, már nem volt tudata.
Az előzményhez tartozik, hogy január 2-án belázasodott, 4-én kiesett a babakocsiból, be is jöttek, de saját felelősségre hazamentek a traumáról, a gyerekorvos a láz miatt látta, de végig sem hallgatták, pedig felhívta figyelmüket és alapra is ráírta, hogy amennyiben nem múlik, 3 nap múlva újra meg kell mutatni orvosnak.
Felmerült, hogy újabb trauma érhette, koponyatörést szenvedhetett (voltak erre utaló jelek) és felmerült az agyhártyagyulladás is. Éppen ezért hatósági boncolást rendeltek el, a rendőrség is bekapcsolódott az ügybe. A hatósági boncolás eredménye is megszületett: kizárták az idegenkezűséget, és agyhártyagyulladást állapítottak meg. Nem tudtuk volna megmenteni akkor sem, ha megfigyelés alatt tartjuk. Még tart a vizsgálat, hogy a meningitis melyik válfaja a felelős, de ez olyan gyors lefolyású, hogy mire tünet van, addigra menthetetlen a beteg.
Ez egy kicsit most mindenkit hazavágott.