Valóban megtörtént

Az igazság kedvéért hozzáteszem, hogy szakrendelés van minden nap 8-14 óráig, hétvégén és ünnepnap 8-16 óráig.





Éjjel fél 2. Apuka beállít az enyhe laryngitises tüneteket mutató gyerekkel és egy rectodelt kúppal a gyerekosztályra:
- Miért nem adta be otthon a kúpot?
- Hát nem mertem


....................................



Csörög a  telefon:
- Jó napot kívánok! Van egy egy hónapos kisgyerekem, nagyon szörcsög az orra, mit tegyek?
- (wtf???) Tessék neki kiszívni...
- És ennyi?



........................................


Csöngetnek az osztályon.... (du 17.38)
- Jó estét kívánok, hoztam ezt a ygereket az orvoshoz, mert két hete féjt a füle és kapott antibiotikumot, meg is gyógyult, de itt műtik a mamát, a gyerek meg dörzsöli a fülét, hát nézze már meg az orvos.....




.........................................



Telefon: (du 16 óra 37 perc)
- Jó napot kívánok! Azt szeretném kérdezni van-e orvos aki meg tudja nézni a gyereket, mert beteg.
- Igen, van ügyeletes orvosunk, tudok valamiben segíteni?
- Hát tulajdonképpen egy hónapja kezdődtek a panaszok..... - itt átkapcsolásra került az orvoshoz


.........................................



Délután (természetesen szakrendelési időn kívül), osztályon:
- Jó napot kívánok!
- Jó napot! Miben tudok segíteni?
- 3 napja fáj a gyerek hasa.....

(háziorvos vagy szakrendelő???)

.........................................


Szintén szakrendelési időn kívül:

- 3 napja lázas  a gyerek....
- Tessék mondani háziorvosnál jártak?
- Jaaa, ott nem.......

(vajon miért is nem?)


..........................................


Szintén délután: 16.00 körül)
- Mikor hazaértem 40 fokos volt a gyerek láza, kapott 5 ml Nurofent, de nem vitte le...
- Mikor volt ez?
- Hát du 3-kor.....

(Visszamérem: 36.8.......)


...............................................

Péntek du 17 óra..........4 napja nem kakil a gyerek...........



.......és még mennyi ilyen van.....

Hozzászólva

Napvilágot látott egy cikk, igen, én is FB-n olvastam. Ismerem a  dokit, bár hálát adok az égnek, hogy nem mint páciens és szerencsére csak látásból. Nem is szeretnék közelebbi ismertséget kötni vele, az a 3 perc bőven sok volt ami jutott.

Értem én, hogy valaki védi, és az orvosok védik egymást, de nagyon. Azt is értem, hogy ügyeletben sok olyan ember fordul meg a sürgősségin vagy a háziorvosi ügyeletben, akik már jóval előtte is ellátogthattak volna az orvosukhoz (tudnék mesélni én is, vannak story-k a gyerekosztályon is), és persze azt sem vitatom, hogy egy 36-48 órás ügyelet alatt/után fáradt.

Na de kérem szépen, adott orvos tudja mit jelent egy-egy ügyelet, tudja mit vállal, nincs zsákbamacska, egyszer sokan vannak, máskor meg kevesen. Tegyük hozzá azt is, hogy adott orvos nem kevés pénzért vállalja az ügyeletet (nem, nem sajnálom tőle, de azért amikor panaszkodnak, hogy nem tudtak aludni, akkor az bicskanyitogató, mert a nővér is kb ugyanannyit dolgozik - ha nem többet - és nem pihenhet, kevesebb pénzért), tehát joggal elvárható, hogy ha nem is szívből mosolyogva, kedvesen, de emberi hangon szóljon a pácienshez. Szerintem.

És akkor itt jegyezném meg, hogy nem a mi orvosainkkal kapcsolatban van negatív tapasztalatom, mert egyikre sem tudok rosszat mondani, eddig még mindig kedvesen, emberi hangon szóltak gyerekhez, szülőhöz is - ez volt az ami megfogott a gyakorlataim során, hogy ennyire empatikusak. Nem csak az orvosok, a kollégák is.

Nálunk pölö olyan szokott előfordulni péntek du 5 órakkor, hogy " 3 napja lázas a gyerek....." Na ilyenkor kérdezném meg, hogy és tessék mondani a háziorvost miért nem látogatták meg? Hozzáteszem Vácon minden nap van szakrendelés 8-14 óráig, szombat, vasárnap, ünnepnap pedig 8-16 óráig.

Mi lenne ha szeretnék?

Nem szeretek vásárolni. Nagyon nem. Sem ruhát, sem élelmiszert, se semmit. Be kell menni a városba, be kell menni több üzletbe, amit szeretnék az biztos, hogy nincs.......áhhh....rosszul vagyok tőle.
Igen ám, de úgy alakult, hogy szilveszterkor buliba megyünk és nem, a farmer nem a legmegfelelőbb öltözet. Fekete nadrágom még akad is, ami nem farmer, de nem is az a nagyon kiöltözködős. Viszont a nadrághoz kellene egy csizma, na meg egy felső, mert ingem ugyan van, de mindig azt rángatom elő ha ki kell öltözködni, más olyan alkalmi felsőm meg nem nagyon lapul a szekrényben, tekintve, hogy kifogytam a felsőimből is na meg az utóbbi pár évben nem volt szükségem ilyesmire, a mukám most sem követeli meg.....

Még tegnapelőtt megbeszéltük a barátnőmmel, hogy ma lesz a napja a körbenézésnek, már csak azért is, mert az év hátralévő pár napjában vagy az üzletek nem lesznek nyitva vagy én dolgozom. Utolsó nap meg tuti nem fogok vásárolgatni. Nagy kedvem nem volt reggel elindulni, elég nehezen szedtem össze magam, látszott is rajtam a lelkesedés rendesen és talán még fogadni is mertem volna rá, hogy üres kézzel jövök haza.

Még jó, hogy nem tettem rá nagyobb összeget, mert buktam volna rendesen. Már az első üzletben kiabált két felső, hogy vigyél magaddal. Az egyik alkalmibb, a másik az ha akarom ilyen, ha akarom akkor meg olyan. És sikerült egy csizmába is belebotlanom (jóóóó, ezzel már  amúltkor is szemeztem, csak akkor idő hiányában elnapoltam az alaposabb szemügyrevételt).

Hogy éhen ne maradjon a család többi tagja (én jól elvagyol a fénnyel is) útba ejtettünk egy élelmiszerüzletet is, majd levezetésképp beugrottunk az utolsó ruhásüzletbe is. Na itt meg egy kabát ragaszkodott nagyon hozzám. Igen, van kabátom. Igen, jó meleg és szeretem is, de még nincs olyan hideg csak...csak....csak.....hát kellett egy olyan ami az átmenetitől melegebb, de a nagyon télitől kicsit lazább......

Úgy érzem most egy darabig el vagyok látva ruhákkal, bár a felsőimet be kellene szűkíttetnem. Még jó, hogy nem szeretek vásárolni. Hát mi lenne ha szeretnék?

Nehogymár

Betegség nélkül teljenek az ünnepek. Áron belázasodott. Remélem nincs komoly baja és jó lenne antibiotikum nélkül megúszni, pláne, mert hétfőn mind a ketten dolgozunk, így kiküldetésben lesznek a Mamáéknál, nem bánnám ha nem kellene nekik még az orvoshoz is elcipelniük a kicsit. A másik opció, hogy elviszem magammal dolgozni, orvos éppen lesz, ágyat kerítünk, majd felügyelem......na jó, ez nem volt komoly, azért a hajnali 4.10-es buszra nem rángatnám fel a gyerekem. Megpróbálom kikezelni......

Nálunk a Karácsony

Szaladósra sikeredett. Nyilván gondolhattam volna, ha előtte is, utána is közvetlenül dolgozom, akkor semmire nem marad időm. Jóóóó....nagyon nem kellett készülnöm, mert anyáékhoz mentünk. A fát már előtte feldíszítettem, igaz vagy 3 napon keresztül. G. egyik nap beállította, én másnap felaggattam a szaloncukrokat rá, majd a harmadik nap a díszek is felkerültek. A srácok is segítettek, úgy kábé a negyedik díszig, aztán megunták és átmentek a szobájukba az apró díszeket feltenni az ágyuk köré.
Annyira nagyon nem bántam, mert vonalzóval díszítema  fát - állítólag.

Összecsaptam az ebédet (gyors kaja volt), majd a fiúk elmentek kollektíve aludn, mert a Jézuskának el kellett végeznie az utolsó simításokat a csomagoláson.......ébredés után fürdés, öltözködés majd kiskarácsonynagykarácsony volt, ajándékokkal. Áron közölte, hogy ő fél a Jézuskától és hiába mondtuk neki, hogy nem fog vele találkozni csak belém kapaszkodva volt hajlandó átjönni a  nappaliba......

Az ajándékokat becsomagolni nyilván tovább tartott, mint kibontani.....örömködött mindenki egy sort, majd estefelé összecuccoltunk és kimentünk a mamáékhoz.

Apukám ágynak esett. Lázas volt, rosszul érezte magát, alig bírt felkelni, feküdt is egész nap. Ritka ám, hogy ő ágynak esik. Mikor kimentünk azért összeszedte magát és kicsit ott volt velünk.

Tesómék is kijöttek. Ádi azért sírt mert még nem volt ajándék a fa alatt. Nagy nehezen rávettük őt is, hogy egyen és akkor majd lesz meglepetés is.
Szokásos menü volt........

Anyáéknak van egy kis csengettyűjük, amivel ilyenkor jelezni szoktunk. A gyerekek is ismerik, sőt, játszani is szoktak vele. Na mikor csengettem, Áron nekiállt a nagy sírásnak, hogy fél......még az első ajándékot is sírva bontotta....

Megbeszélések szerint ilyenkor a gyerekek kapnak ajándékot, egymásnak csak inkább jelképeset szoktunk venni, vagy ha van időm akkor kreatívkodok valamit mindenkinek sk (most ez elmaradt). A két kicsi saccperkábé egyformát szokott kapni, mert uyge mindig vita van. Nahhh....most is mind a kettő a másik ajándékával volt elfoglalva....

Mi otthagytuk a srácokat, tekintve, hogy másnap karácsony ide vagy oda, dolgoztunk.......

Hogy jót is mondjak....

...... bővül a család. Nem, nem én vagyok várandós. Sógoromék várják a harmadik gyermeküket.

Valamikor nemrégen olvastam a horoszkópomat a jövő évre - egyébként nem szoktam, csak a Nők Lapjában volt ilyen évi előrejelzés - és azt írta, hogy a család létszámában változás áll be. Remélem ezzel letudjuk :)

Szavak nélkül

Azt meg ne is említsem, hogy tegnap reggel azzal szembesültem mikor beértem a munkahelyemre, hogy a kissrácnak, aki pénteken a felügyeletem alatt volt és már mehetett volna haza, csak hányt.....agyadaganata van..........

Hát hol van a boldogkarácsony???

Elment....

Másképp lenne minden, hogyha velünk lennél,
Ha hozzánk szólnál, ha ránk nevetnél.
Elvitted a fényt a derűt, a meleget,
Csak egy fénysugarat hagytál, az emlékedet. 
Ez a gyertya most Érted égjen,
Ki fent laksz már a magas égben.
Ki vigyázol ránk odafentről,
s lelkünkhöz szól a végtelenből

forrás

Elment egy Anya, egy Feleség, egy Gyermek, egy Testvér.........nincsenek szavak, hiába keresem. Sokáig reméltem, hogy nem igaz a hír ami szárnyra kapott ma reggel, de sajnos nem volt tévedés. Bárcsak az lett volna. Bárcsak újrakezdhetnénk a mai napot és nem történne semmi rossz. De nem lehet. Fel kell fogni, fel kell dolgozni és tovább kell élni.......

Nyugodj békében Anett.......

Boldog Karácsonyt!

Becsomagolva

Az ajándékok 85%-a csomagolópapírba bújtatva. Ami még hátra van, az G. ajándékai, de miután itt ül előttem a nappaliban esélytelen, hogy nekifogjak. Oda lenne a meglepetés. Majd holnap, ha kiteszi a lábát itthonról.
A srácoké készen van, bár van ami még nincs itthon.......

Részletekben....

....történt a fenyőfa díszítése. G. pénteken beállította (én dolgoztam), aztán szombaton gondoltam díszíteni, de mire elintéztem a bevásárlást és végignyaltam a lakást már csak a szaloncukor feldobálására volt energiám éspervagy hangulatom. Vasárnap délelőtt aztán gyorsan nekiugrottam  a srácokkal, akik nyilván az első négy dísz felrakásában voltak igen lelkes segítőim, utána magamra maradtam a feladattal.

Nem volt egyszerű nap

Amúgy sem volt egyszerű napom, annak ellenére, hogy ma sok gyerek hazament az osztályról, de éjjel tetőzött a dolog. Éjjel 2.27-kor szólt Bence, hogy fáj a hasa. Első körben átcsittegtem, mert világomat em tudtam, aztán átvánszorogtam, hogy mi a baj. Nem akartam az időt húzni, gondoltam majd köztünk elalszik, kérdeztem kell-e hánynia (bocs)....nem kell....ivott egy kis vizet, majd bement az apja mellé. Míg a párnáját vadásztam, addigra sugárban kijött belőle ami benne volt, sikerült a mellékesbe kiérnie szegénynek.

Egész pénteken azon görcsöltem, hogy el ne felejtsek felkelni és elvinni a suliba, de ezzel megoldódott a probléma, mert így itthon tartottam. Miután egész nap jól volt, nem ismétlődött a dolog és étvágya is volt (óvatosan), úgy gondolom elcsapta a gyomrát.

Reggel felhívtam az anyukámat, hogy ugyan ugorjon már fel, míg elmegyek bevásárolni, ne kelljen két gyereket rángatnom, pláne, hogy az egyik nem volt a helyzet magaslatán.
Az első üzletet aránylag gyorsan lerendeztem, bár ott sem voltak kevesen, amjd beugrottama  suliba a gyerek cucaiért és gondoltam gyorsan végzek a másikban is. Ühüm. Már a városon végigmenni sem volt egyszerű mutatvány. Dugó volt. Mondom DUGÓ. Aztán mire parkolóhelyet találtam, bár szerintem én még igen hamar bebűvészkedtem magam egy éppen kiürülő helyre. Aztán ami bent fogadott.....komolyan mondom, akkor sem lehettek volna többen, ha minimum a világvégére készülünk (jogos...akkor meg minek). Rengeteg ember, rengeteg áruval.  A végén már csak mosolyogtam, mert mindenkinek olyan feje volt, hogy rajzolni sem lehetett volna olyat. Egy biztos idén már nem nagyon szeretnék üzletbe menni.

Karácsonyi Gála

Szépek voltak. Ügyesek voltak. Aranyosak voltak. A Városi Tv felvette, állítólag majd meg lehet venni. Jó lenne.

És még mindig tart....

...a körömlakk mánia. Igaz, azóta beszereztem szép bordót is, G. legnagyobb örömére. Csak áll értetlenül, mert eddig nem lakkoztam a körmöm, vagy ha mégis, akkor csak valami nagyon halvánnyal. Most viszont tetszik az erősebb szín is. Hát van ez így.

Huszonnégy órán túl.....

..... és még mindig bírom a lakkot a körmömön. Az más kérdés, hogy G.-nek nem tetszik :)

Türkizkék

Vettem. Igaz, hogy nem kaptam olyat amilyet gondoltam. De vettem egy sima türkizkéket meg egy kéken csillogós körömlakkot. Ki is próbáltam, tetszik. Aztán, hogy meddig bírom elviselni a körmömön, az már más kérdés, mert csak ki szoktam lakkozni és kb 5 perc után le is mosom. De hátha majd most......ha meg nem, akkor jó lesz a lábamra. Mármint majd a lábamon lakkozom vele  a körmöm.


Az egyikt megtaláltam, a másikról viszont nincs fent kép az oldalon...bár ha jobban meggondolom, akkor ez meg sötétebb......szóval valami hasonló.

forrás: http://www.moonbasanails.hu

Gondolkodós

Napok óta nem hagy nyugodni a gondolat, hogy kell nekem egy csillogós türkizkék körömlakk. Csak épp nem lakkozom a körmöm. Vagyis max halványan csillogós lakkal.

Milyen régen lehettem fodrásznál, ha cofpba lehet fogni a hajam?

A gyerekeim napok óta ezen rögönek vinnyogva

Mikulás

Munkahelyi

A mai nap is úgy kezdődött, hogy a bakmacska is......

Mindjárt reggelről (értsd fél 7-kor) jött egy székrekedéses gyerek (tessék mondani mi múlik másfél órán, a szakrendelés kezdetéig, amikor ez a probléma nem most kezdődött, hanem hónapokkal ezelőtt?)
Beöntés. Pipa.

Az ügyeletes doktornőnek határtalan jókedve volt (nem, nem volt az). Vizt elkezdődött. Teljesen mindegy mit és hogyan csináltunk a kolléganővel, semmi nem volt jó. Azért a vizit végére csak lecsillapodott a drnő és már kommunikálni is lehetett vele (este meg már nagyon szépen köszönt mindent)

Az osztály tele, szerencsére csak két gyerek az aki tényleg nagyon beteg, a többi jól van, köszönik szépen. Azért nem unatkoztunk ma, mindig volt mit tenni.

Szoptatási tanácsadók, védőnők és a kizárólagos igény szerinti szoptatás hívei most ne olvassanak tovább.....

Holnap jönnek felmérést végezni bababarátságból.....hát köszi. Majd vizsgáztatanak mindent, hogy  acsecsemők igény szerint szopnak-e, kizárólag csak anyatejet kapnak-e, stb.....hát kösz bmg.....holnap hétfő, bolondokháza, azt sem tudjuk merre szaladjunk ilyenkor, pont erre lesz időm. Azt megértem, ha az újszülött osztályon végigmennek, na de egy gyerekosztályon? Kéremszépen, hozzánk, ha felkerül egy csecsemő az azért van, mert valami baja van. Ez már önmagában egy kontraindikáció az igény szerinti szoptatás ellen. Persze, anyuka jöhet és szoptathat, ha a baba jól van. Nyilván nekünk is az a jó, ha az anya jön és eteti a gyermeket és ezt biztosítjuk is, ha minden rendben van. Ez az igény szerinti szoptatás amúgy is bicskanyitogató nálam.....mert engedtessék már nekem, hogy eldöntsem hogyan akarom táplálni a gyermekem. Persze, aki így szeretné én aztán le nem beszélem róla, de ha valakinek más a nézete netán nem akar szoptatni, hát istenem....akkor nem akar. Azt meg ne mondja már nekem senki, hogy a félóránként szoptatás (mert ugye igény) szerint az jó, de ha valaki így csinálja, ám legyen.  Ez ugyan olyan, hogy van-e cumija vagy a szülőkkel alszik-e  a gyerek......(nekem pölö elvem volt, hogy rögtön külön szoba és így is volt, persze a mi szobánk a gyerekeké mellett van, azt meghallom hanagyobbat sóhajt).
Szóval holnap jönnek és állítólag kikérdeznek. Mondtam az új rezidens dokinak ( Szilvi nemAnitára gondolok), tanuljon, mert nekem nem lesz időm és úgyis rákenek mindent.....mert ugye mi mindent orvosi utasítás szerint hajtunk végre....hihi......

Újabb bizonyíték, hogy szőke vagyok

Biztosan nem alaptalanok a szőkenős viccek......reggel leparkoltuk a srácokat az oviban és a suliban, G. bement a munkahelyére, addig én elintéztem a bevásárlást. Itt aztán különváltak útjaink, mert fel kellett mennie St-be, én beugrottam még a Sparba felvágottért, majd a paskolóban megláttam az egyik ismerős kocsiját, gondoltam megvárom, volt nálam cucc ami az övé volt. Bepakoltam a csomagtartóba és betettem a táskámat is -ezt hol hátra teszem, hol előre az ülésre - majd álltam egy darabig a nyitott csomagtartó mellett. Egyszercsak gondoltam egy merészet és lecsuktam. Abban a pillanatban világosodtam meg, hogy a kocsikulcs bennemaradhatott a táskámban - G. hányszor elmondja, hogy be ne csukjam a csomagtartóba  a kulcsot úgy, hogy nem nyitom ki az utasteret.........mindig ki szoktam nyitni vagy figyelek, hogy a kulcs a nyakamban legyen - ez még a kisebbik gond volt ám, mert van itthon pótkulcs.......de a lakáskulcsom is a táskámban volt. Elkérhettem volna G.-től az övét, csak épp az ő kulcsa is a kocsiban figyelt, mielőtt szétváltunk kérdezte itthon leszek-e, mert akkor nem visz kulcsot.......felhívtam G-t, hogy mi történt, most mit csináljak, aztán eszembe jutott, hogy Bencének csináltattunk lakáskulcsot, mert már nagy és tud rá vigyázni és ha mi dolgozunk a nagyszülők fel tudnak jönni, így nem kell még késő este értük szaladni.

Gyorsan elköszöntem G-től, majd hívtam tesómat, ugorjon gyorsan, vigyen el a sulihoz a kulcsért, majd haza.......mondta is, hogy máris jön. Leteszem a telefont, zsebre dugom, majd nyúlok a másik zsebemhez.....na mit találtam?  Na vajon mit? Igen. A kocsikulcsot. Körtelefon, hogy stornó minden, megtaláltam  a kulcsot, nem kell értemjönni, fuvarozni, stb.......a férj meg is jegyezte, hogy nem kicsit vagyok szőke.....

A képekről

A kisebbikről meg elkészültek az ovis képek és most többet rendeltünk belőle, így CD-n is megkaptuk, ha lesz időm akkor fel is teszem, csake gyelőre lusta vagyok, pedig szkennelni sem kell.

Ahogy azt Móricka elképzeli

Mikor végre kezdenék egy kicsit megnyugodni a nagyvizsgát illetően, hogy mennifogaznemleszgondmégvanidőindentmegtanulni, na akkor mindig rádöbbentenek a suliban, hogy mennyi minden van amit ugyan kellett volna, de mégsem tanultunk és bizony qrva nehéz lesz behozni a lemaradást.

Találós kérdés

Ha a házipálinka 52 fokos volt, akkor vajon mennyit kellett belőle innom, hogy mosolygós legyek?

Megmentődtem

A helyzetet anyósom mentette meg, mert volt neki otthon vaj is meg zsír is. Nem mintha nem mehettem volna el üzletbe, csak hát a lustaság.....

Délután összeszedtem a srácokat, majd kivittem őket anyósomhoz, míg én elmentem segíteni termetrendezni a mai bálra (szülők-nevelők bálja, az oviban). Mikor végeztem hazacuccoltunk és gyorsan be is gyúrtam a tésztát, ami a hűtőben pihent éjszaka.

A sajtoskockák már a tálban várakoznak. Itt jegyzem, meg, hogy sok kedvem ugyan nincs a bulizáshoz, legszívesebben lefeküdnék aludni, de ha jól gondolom, akkor nem fogjuk rosszul érezni magunkat (minden buliba így indulok, a vége meg mindig jó).

Így nehéz lesz

Gondoltam előre dolgozok és ma begyúrom a sajtoskocka tésztáját, csak épp vaj és zsír nincs itthon, ami pedig kellene. Újratervezés.

Így is lehet

Szilviáknak meg...

....boldog névnapot!

Címnélkül

Amikor annyira fáj a fejem, hogy még a nézés is fáj.......

Dilemma

Ahelyett, hogy nekifognék valaminek, itt ülök és post-ot írok róla, mert nem tudom eldönteni mihez is kezdjek. Jahh, kérem az úgy van, hogy a héten szabadságon vagyok - nem, nem magamtól, a közvetlen főnököm írta a beosztást és ezt dobta a gép alapon, nyilván nem haragszom érte - és a nyakamba szakadt fene nagy szabadidőmben nem tudom eldönteni, hogy  atakarításnak álljak neki vagy a tanulásnak.

Nagytakarítani kellene, úgy olyan alapos verzióban. A mellékhelyiség és a fürdőszoba pipa, azokon már túl vagyok. Most jönne a többi is szép sorban.
Viszont a tanulással is le vagyok maradva, az órai jegyzeteimet kellene átírni, kiegészíteni, rendbekapni és neki kellene esni a tételek kidolgozásának is, már amelyik tételsor ismert, legalább annak. Arról meg nem is beszélek, hogy holnap dolgozatot írunk, arra sem ártana készülni valamit.

Törhetem a fejem rendesen, na....

P.S.: most hallom, hogy egy kupac ruha kiabál: vasalj ki!

Oskolás

Nem sok kellett, hogy az első 3 perc után felálljak és kisétáljak az óráról. Nem hittem volna, hogy ilyet mondok, de visszasírom a tavalyi tanárunkat. Sokra ugyen nem mentünk vele, de nem is beszélt velünk így, mint a mostani. Igaz, hogy nagyon sok anyagot kapunk tőle, de basszus ahogy ma velünk beszélt....hát az kritikán aluli volt. Most komolyan olyan nehéz normálisan válaszolni, hogy mégis mi a fészkes fenéből fogunk vizsgázni? Igaz, hogy kettőnkön kívül nem sok mindenkit zavar ez a kérdés, minket viszont nagyon.

Az edzőteremből jelentjük

Kondibérlet                                                         4.000.-ft/10 alkalom
Ásványianyagokat tartalmazó ital                           380.- ft/0.5 l
Idő amit edzésre fordítok:                                            1 óra/alkalom
Ruhatár újítása:                                                    határ a csillagos ég
Elvesztett kilók száma:                                                14 kg

Az érzés megfizethetetlen.......

..................................................minden másra ott a MasterCard

Pocsolyába léptem....

Tegnapi Áronszáj

Gyerekek már ágyban, de még nem alszanak, mi kint a nappaliban beszélgetünk. Egyszercsak Bence szólt az apjának (még valami nagyon fontos mondandója volt), mire az apja visszaszólt, hogy:
- Jó, de most már maradj csendben és alvás....
Erre Áron:
- Én ne maradjak csendben???

Ugyan minek....

....nekünk pontos információ, urambocsá' normális tételsor a záróvizsgára.......majd kirázzuk kisujjból......vagy mi......uff

Napi bölcs

Nehéz játék az élet, de jó a grafikája.

Mintha ezer éve....

.... nem írtam volna.....pedig fejben megy, csak a tényleges írásig nem jutok. De majd mostantól......

Októberegy

Semmi különös, csak munka-iskola-munka-iskola körforgásban vagyok. Nem, mondom, nem egyszerűek a mindennapok.
Áron gyűri az ovit. Reggelente van némi sírás, hol több, hol meg kevesebb. A reggeli nehézségeken átlendülve minden rendben vele, jól érzi magát, eszik, játszik - előbbit mondjuk simán borítékoltam volna...

Bencének suli pipa. Minden rendben vele, gyűjti az ötösöket. Volt verstanulás, dolgozat, eddig minden rendben.

Nekem suli nehéz, utolsó év húzós lesz, riogatnak a nagyvizsgával, úgy érzem semmit nem tudok. Írjuk a dolgozatokat, de miután állandóan dolgozom, alig van időm tanulni. Ma abból éltem amit tavaly megtanultam. Remélem elég lesz.

A munka szuper továbbra is, bár most már nehezedik a dolog, egyre több a gyerek, főleg a hörgőgyulladásosok. Van két új rezidens, nagyon aranyosak, kedvesek és jófejek. A többi orvos is csak meg kell velük találni a közös hangot, ki kell ismerni melyik mire ugrik :)

A kollégákkal sincs különösebb gondom, tudom ki az akihez nem kell szólni míg ő nem szól és ennyi.

Esküvői összefoglaló

A mai nap összefoglalva...

.....hogy Katity-t idézzem: a bakmacska is qrva volt.

Szó szerint. Na nem én miattam. Az ügyeletes doki volt ma ilyen hagulatban. Remek nap volt (nem) a mai.

Tizenegy év

Ma tizenegy éve az igennek. Elszaladt az idő......

Óvodás

Szerdától oviba jár. Igaz még csak félnapos, ebéd után elhozzuk őt. Reggelente van sírás, de hamar megnyugszik, eszik, játszik, jól érzi magát. Igazából ma már ott is alhatott volna, de miután itthon vagyok, elhoztam őt. Ottalvást majd hétfőtől vezetjük be.

Már megérte felkelni

Már csak ezért is, mert ma olyan bókot kaptam, hogycsakna.

Kellemes csalódás

Megtudni azt, hogy jó velem dolgozni......állította ezt az a kolléganő akinek eddig képtelen voltam megfelelni. Nem, nem a szemembe mondta.

Papírforma

A suliban is. Mármint nálunk. Aki eddig járt az most is megjelenik az órákon, aki nem az most sem erőlteti magát.
Bevezették az elektronikus naplót, nem lehet kamu jegyeket beírogatni (eddig sem tették). Majd kíváncsi leszek lesz-e valami előrelépés. Szerintem nem. Uff.

Ezt is ő mondta

Anya! Mamával ide vetkőztem fel......byÁron

ByÁron

A tabletet töltőre tette G. Áron térül-fordul, majd az apjára nézve azt kérdezi:

- Apa,a tablet felmerült már?

Miért is menne simán

Miután olyan remekül kitatláltuk, hogy Áron a délelőttöt az ovodában tölti, természetesen belázasodott éjszakára. S ha ez nem lenne elég Gábort is leverte  a betegség. Mondanom sem kell, hogy alig aludtam az éjjel, viszont dolgozni meg be kellett mennem. Így Gábort telefonon távgyógyítottam, Áront meg az anyukám vitte orvoshoz majd ápolta otthon, náluk.

Egy óra nélkülem

Ma volt a napja, hogy otthagytam egy óra hosszára. Mikor bementünk nem volt gond, csak legyek a közelében. A felajánlott tízórait először nem fogadta el, aztán kicsivel később meggondolta magát és nekiült az evésnek. Kalács és tejeskávé volt a menü. Mondanom sem kell, hogy hozta a formáját, evett rendesen.

Utána folytatta a játékot. Gyurmázott, ügyességi játékkal próbálkozott, természetesen végig mellette kellett üljek. 

Kb egy órát voltam vele ott, majd megbeszéltem az ovónővel, hogy akkor otthagyom őt. Szóltam Áronnak, hogy akkor én most hazamegyek és kipakolom azt a sokmindent amit vásároltunk, majd visszamegyek érte. Hozta a sablont: nekiállt sírni, ő is jön velem, ne hagyjam ott. Ennyit arról, a bölcsiseket könnyű beszoktatni.....ühüm.....valóban.

Átadtam Editnek és eljöttem. Sírt. Egészen addig míg be nem csuktam az ajtót magam után. Itthon aztán gyorsan elszállt az az egy óra, mikor pedig visszamentem érte kint játszottak az udvaron, éppen jókedvűen mászókázott.

Megbeszéltük, hogy pénteken beviszi az apja reggelről és ebéd után érte megy, felesleges húzni az időt, így is sírni fog elváláskor meg úgy is. 

Folyt. Köv.

Még mindig beszoktatás

Ma anyukám vitte az oviba, ott volt vele végig, jól érezte magát ma is, nem volt semmi gond, játszott, de igényelte, hogy a mama a közelben legyen.

Az első másfél óra

Na az nagyon jól telt az oviban. Igaz, hogy először sírt, mert nem akart menni, de csak azért, mert Bencét letettük anyósoméknál és ő is ott akart maradni. Aztán megnyugodott. Ott voltam vele végig, építettünk, autóztunk, majd a szőnyegen ülve ismerkedtek a gyerekek a nevekkel és jelekkel, azután udvari játék következett. Na itt is kipróbált mindent: homokozót, kisházat, mászókát, kismotort, csúzdát.......Jól érezte magát. Fél 12 felé elfáradt, akkor megint sírt egy sort, mert a macis zsákot haza akarta hozni.......

Reggelre.....

....Áron is belázasodott. Bence jobban van, láztalan, bár kicsit gyengének érzi magát. Elvittük őket orvoshoz, Bencének vírusos torka van, két nap láztalanság után mehet suliban, így még a  holnapi napot megnyeri itthon. Áron még kérdéses, mert vagy megússza vagy nem az antibiotikumot. Ha nem javul akkor start vissza. Nem haragudnék meg érte, ha megúszná....

Évnyitó

Ma volt az évnyitó a suliban. Csak épp mi nem mentünk. Bence belázasodott. Nagyon valószínű, hogy holnap is az orvoshoz látogatunk iskola helyett. Jól kezdődik ez a tanév is.

Akinek jól megy

Az egy utolsó nyaralásra megy a nagyszülőkkel Zalakarosra. Anyukámék elvitték a gyerekeinket egy hosszúhétvégés nyaralásra, mi meg nyugodtan tudunk így dolgozni. Illetve csak én, mert Gábor még itthon van betegállományban.



Közben meg kiderült, hogy szombaton már ő is kezdi a munkát.......

A legszebb szülinapi ajándékok.....

....egyike:

....a másik az volt, hogy a gyerekek felhívtak - mert dolgoztam - és belekiabálták a telefonba: boldogszülinapotanya!

.....a hab a tortán a keresztgyerekeim rajza volt.

Mindenki tudja....

...aki a buszon utazott, hogy ez apabusza, csak most Petibácsi vezeti.......*


Ma anyósomék elvitték a gyerekeket Pestre busszal, hogy ott felszedjék a másik két unokát és immár négy gyerekkel jöjjenek haza.......

* természetesen by Áron

Nem értek hozzá

Az a helyzet, hogy nem tudok belépni a blogomba a chrome böngészőről. A jobb felső sarokban ugyanis nem jelenik meg a belépés felirat. De továbbmegyek, a gmail-be sem tudok belépni, mert azt írja ki, hogy a gazdagép tanusítványa érvénytelen.........foggalmam nincs mit jelent ez és mit kellene csinálni. Ha valakinek van ötlete megköszönöm, ha megosztja velem. És tesómat sem ártana felhívni.....

Érthetetlen

Nekem tényleg érthetetlen, hogy miért tesz boldoggá egyes embereket az, hogy kiforgatják az ember lányának szavait. Szebben süt a nap ettől vagy miért? Tipikus "van rajta sapka vagy nics rajta sapka" effektus. S a legrosszabb az, amikor nem szemtől-szembe mondja valaki a véleményét, hanem visszahallásból értesül róla az alany.

Igen, egyik-másik kollégáról beszélek. Már azt is megkaptam, hogy ha végzek akkor több lesz a fizetésem, mint neki, aki már x éve dolgozik ott. Én kérek elnézést, amiért magasabb kategóriás lesz a szakképesítésem.

Mindezkután vettem egy marha nagy levegőt és csak az időjárásról vagyok hajlandó beszélgetni. Jó, most nyilván sarkítok, de hogy kimaradok ezekből a játszmákból az holtbiztos.

Tegnap is a szeptemberi beosztáson ment a vita,- hozzáteszem, hogy mindenki beírhatja egy kisfüzetbe  az igényeit mikor van valami programja és a főnővér ehhez igaztja dolgokat. Nyilván már amennyire tudja, mert előfordul, hogy egy-egy alkalommal valainek le kell mondania a kívánt szabadnapról, mert másképp nem megy- szóval fogtam magam és nemes egyszerűséggel odébbsétáltam és megtartottam magamnak a véleményemet. Ha nagyon akartam volna, akkor felajánlottam volna, hogy most vasárnap vagy hétfőn be tudok menni, ha nagyon kell (kértem ezt a két napot, az iskolakezdés miatt), de viszafogtam magam és hallgattam, mert pont az a kollegina variált, aki a szemembe mézesmázos........

Lehet rám sarat dobálni, de igaza van az egyik évfolyamtársamnak....nem barátkozni járunk oda. Nyilván nem mindegy, hogy  a 12 órát hogyan tölti el az ember és nem modnom, hogy nem cserélek ha valaki megkér (volt már példa rá....említett kollegina is nyaralhatott tovább, mert cseréltem vele), de ne szokjanak hozzá, hogy én mindig mindenkinek mindent......


....egyébként meg jófej vagyok.

Ovi kezdés

Jövő héten kedden délelőtt 10 órára kell menni az oviba. Ma voltunk bent megbeszélni a kezdés időpontját. Pont az udvaron voltak a gyerekek és az ovónénik is, gyorsan leegyeztettük az időpontot, majd bementünk Áronnal megnézni a polcot ahová a ruháit fogjuk tenni, a csoportszobát, fürdőszobát. Megkerestük a jelét. Kifelé menet görbült lefelé a szája. Szeretett volna csatlakozni a homokozóban játszó gyerekekhez. Kifelé jövet meg is kérdezte, hogy mikor megyünk legközelebb és most miért nem maradhatott ott....remélem ez a lelkesedés kitart a  jövő hétig és a beszokás is zökkenőmentesen fog zajlani. Bár inkább az első pár hétben sírjon, mint utána végig......

Murphy

Ma kedvem lett volna felhívni a mögöttem utazó figyelmét a kultúrált zenehallgatás rejtelmeire s a zuhany használatának jótékony hatására.

Nyilván mögém kellett leülnie a legbüdösebb utasnak és a zenét is úgy hallgatta, mintha  a többi utas is kíváncsi lett volna rá. 

Nem, nem szóltam, de nem sokon múlott, viszont átültem máshová, bár a szag így is az orromba égett....Uff...

Ilyen még soha.....

...de soha nem fordult elő amióta itt lakunk, hogy elfogyott volna a búzadara. Nálunk az mindig van, mert valaki biztosan tejbegrízt akar enni reggelire/vacsorára. Ha nem az egyik, akkor a másik.....vagy a harmadik....hát holnap reggel tuti nélkülözniük kell, mert, hogy én le nem megyek az üzletbe, az is biztos.

Krumpliszedő brigád

RövidHírek

A várakozásokkal ellentétben ma mégsem szedték ki Gábor ujjából a varratokat (igen nehezen lehetett meggyőzni, hogy neki sem kellene SK). Még egy hétig maradnak a varratok meg ő is betegállományban...

Ma együtt intéztük a dolgokat a városban, mi négyen, együtt, családilag. ez csak azért érdekes hír, mert ilyen évente egyszer max. kétszer fordul elő. 

Visszavittük a srácokat a drnénihez ellenőrzésre, Áron kapott igazolást az ovihoz, Bencének meg van egy vírusos torka, köhög is rendesen.

Elsétáltunk Bence  könyveiért az iskolába, már az új tanító néni is ott volt....

Beugrottunk még a gyógyszertárba, a játékboltba, ha már Bence-nap van.

Végre sikerült leadni az indexeket is.

Ma még vár rám az edzőterem, Gábor meg sörözni megy.

Gyerekdalok

Kávézgatok reggel a konyhában, miközben a gyerekeim a nappaliban beszélgetnek.....

Áron:   -  Bence hogyan is kell énekelni?.....Pocsolyába léptem, sáros lett az új cipőm.........

Az új tanítónéni

A mai nappal most már hivatalosan is tudjuk ki lesz az új tanítónéni. Hallottam már a nyáron pletykákat, hogy mégsem az aki eredetileg lett volna, de miután az érintettek sem tudtak a témában biztosra nyilatkozni, így nem ragoztuk túl a dolgokat. Itt írtam már  atanítónéni váltásról, nem írom le mégegyszer. A lényeg az, hogy a barátőm felhívott az alakuló ülés után és újságolta el, hogy Ő kapta meg az osztályt. Most öröm és boldogság van. Igaz, abban a szerencsés helyzetben éreztem magunkat - személy szerint - hogy teljesen mindegy melyik tanerő erősíti a csapatot, mi mindenképpen jól járunk. És tényleg.

Tiszta szerencse....

...hogy semmi különöset nem kellett vennem az iskolakezdésre Bencének. Így csak 4.450.- ft-ot hagytam a papírboltban füzetre, ceruzákra és radírra. De nem kellett új táskát, tolltartót, festéket, temperát, gyurmát, stb újítanom. Nyilván emellé jönnek még a tankönyvek, ami 9ezer körül játszott. És akkor már csak olyat kell vennem, hogy benticipő meg póló és nadrág tornára. Ez utóbbi mondjuk éppenséggel van, de nem árt ha van pótlás.

És Áron is ekzdi az ovit. Még jó, hogy tesco gazdaságos gyerek, megörököl mindent a bátyjától...

Augusztushúsz

Hollókőn jártunk. Volt már 11 óra is mire eldöntöttük, hogy mi legyen meg mire össze bírtuk szedni magunkat. Sétáltunk a faluban, felmásztunk a várhoz, megnéztük a várjátékokat, bementünk a várba is. Az idő pont jó volt, mert nem volt 40 fok, de hideg sem. Bár esőt jósoltak épp csak pár csepp esett. Áron jól bírta alvás nélkül, igaz délután megkérdezte mikor mennek már a törökök haza......kicsit unta a végét.

Hazafelé pedig útbaejtettük volna, ha útba esett volna a meki, de miután nem esett útba így kénytelenek voltunk arra venni az irányt eccerélünk jelszóval. Letudtuk az ebédet és a vacsorát is, aztán hazaautóztunk. Jól sikerült nap volt, jól ki is fáradtunk, csak azért nem dőltem ágyba este 8-kor, mert tök ciki lett volna, hogy előbb elalszom, mint a srácok. Mondjuk ők szunnyadtak az autóban hazafelé.

Műtét előtt és után

Gábor kezét műtötték. Altatásban. Rutin műtét volt, de miután altatták, ráadásul délután került a műtőbe, így ottalvós buli lett belőle. Én meg pont dolgoztam, így telefonon tartottuk a kapcsolatot, este meg beszaladtam hozzá. Jól viselte, az altatás után sem volt rosszul. Azért nem bánnám, ha több ilyen nem lenne.

És igen.....

...érzem a hatását az edzőteremben való izzadásnak. Na meg a munkának és a nemevésnek is. És remélem még nincs vége.

Tizennégy....

....éve kezdődött minden....

Az augusztus....

....sem a blogírás hónapja. Pedig éppen lenne mit meg képeket is rakhatnék csak hát idő. meg idő. és idő. Mármint annak hiánya. Ráadásul mindenki az én gépemen nyomul, mert az asztali bemondta az unalmast, így harcolunk érte....most ez van.

Hááát.....

Lehet két óra alvás után is ledolgozni 12 órát (úgy, hogy 3-kor kelek és este 8.15-kor érek haza) csak kurvaszar nagyon fárasztó.

Tízpontos kérdés

Ma Neoton koncertre megyünk. A koncert este 9-kor kezdődik, reggel 3-kor kelek. Vajon mennyit fogok aludni?

Bulin innen és bulin túl

Már a harmadik hétvége fog a buliról szólni. Nem elég nekünk a Sörfeszt, nem elég az esküvő, kell még egy születésnap is. Az alváshiányom behozhatatlan......

Három

Vasárnap

...........hajnali fél ötkor értünk haza. Teljesen K.O. vagyok a fáradtságtól. Folyt. Köv.

Esküvő

Forrás: Dancsok Zoltán facebook

Az öcsém megnősült képek és beszámoló később......

Harminchat

Boldog születésnapot G :)

Ez van

Vettem Danone sztracsatellás joghurtot. Majd miután felbontottam egyet, rájöttem, hogy pont ezt nem is szeretem.

A mai nap egy nyugis nap volt. Nem mondom, hogy rossz volt, de tény, jobb, ha van munka. Ma kettő gyereket kaptam, de azok is annyira jól voltak, hogy gyógyultan távozhattak. A nap hátralevő részében nem volt ápolásra szoruló gyermekem.

Bánni mondjuk nem bánom a nyugis napot, hétfőn úgyis szívtam eleget......de az is igaz, hogy így megtanultam mindig kérdezzek vissza, ha kell akár háromszor is....

A mai nap pozitívuma még az, hogy sikerült végre beszerezni a két gyakorlatos pecsétet az indexbe. Kb három vagy négy kört futottunk, majd a főnővér hathatós segítségét igénybe véve megszereztük. Eddig minden alkalommal becsületesen letöltöttük a kiszabott gyakorlati időt minden előírt osztályon. Most, hogy dolgozunk, már nem tudunk úgy bejárni, azt meg azért ne várják már el, hogy olyan osztályra munka mellett bemegyek ahol az életben nem fogok dolgozni. Különben is, mi gyermekápolók leszünk, nem felnőttek. A pszichiátrián nagyon kedves volt a főnővér, gyorsan bepecsételt oszt' jónapot. A neurológiára majd le kell mennünk a jövő héten, de megbeszéltük, ha nem lesz sok gyerek akkor váltásban leszaladunk 2-2 óra hosszára körbenézni meg hasonlók, de munkaidőben leszünk mi is, majd felváltva vigyázunk egymás gyerekeire......

Hümm....

Vajon az index használata körforgalomból kifelé jövet az ördög találmánya lenne?

Boldog születésnapot!

Betty! Nagyon boldog születésnapot kívánunk :) Legyen ma különösen szép napod.....

És lőn....

....van vizsgaeredmény......96% és 98 %......nem csalódtam magamban........

Azt hittem....

....hogy ha majd vége a sulinak, hú de mennyi időm lesz ez meg azt csinálni itthon. Gondolok itt a nagytakarításra meg ablakpucolásra meg szekrénypakolásra és hasonlókra. És  a nagy francokat. Úgy rohan az idő, hogy mindjárt vége a nyárank és semmit nem végeztem a listáról. Egyszerűen nincs rá időm. Örülök ha az alap takarítást abszolválom, nem még az extrákat.

És akkor Bnece még nem tanult/gyakorolt a nyáron*


*nem hivatalosan persze igen, mert olvasgat ilyen-olyan újságot, könyvet és úgy általában mindent ami szembe jön vele, meg a matekot is nyomja az apjával vagy velem, mikor épp ezszembe jut akkor nekiszegezem a kérdsét, hogy huszonhárombólkilencazmennyi..........de mégiscsak elő kellene venni azt a gyakorlófüzetet......

Lehet, hogy öregszem?

A kérdés költői. De tény, hogy nem bírom a bulizást. Iszonyatos fejfájást eredményezett az éjszakai hangos zene és az, hogy hajnali fél öt után kerültem ágyba. Tudom, kellett nekem Sörfesztre menni.....
És a helyzet az, hogy az elkövetkezendő hétvégék sem lesznek pihentetőbbek*



*Jövő héten ugyebár az Öcsém nősül, utána meg a szülinapokat tarjuk családi és baráti körben, de ha ez utóbbi nem lenne, akkor is esküvőre mennénk.......

Buli program

Ma a Sörfesztiválra megyünk. Nincs kedvem. Inkább maradnék itthon. De nem lehet. Ez van.

Bérletünk is van

A konditerembe. Van olyan opció, hogy csak a futópadra 3000 pénz. Hát én meg csak az elliptikusat használom így arra is ráfogtuk, hogy futópad, így jól járt mindenki. Lgeutóbb mikor jártam akkor még igencsak a duplája volt a bérlet ára - igaz a kombinált most is 5ezer, de még mindig olcsóbb egy ezressel - gondolom a válság elérte őket is és azért ez a nagy kedvezmény. Én csak örülök neki. Ma is 45 percet "futottunk". Nem gondoltam volna, hogy elsőre is sikerülni fog, azt hittem 20-25 percnél kidőlök. Jóóó, nem mondom, hogy nem voltam lefáradva, de azért na.....most, hogy meg bérletünk is van, muszáj lesz járni.

Megint munka

Ma négy, azaz négy gyermek volt az osztályon. Mi meg hárman....Ebből egyet átszállítottak Pestre, egyet pedig hazaengedtek. S a nagyviztitet 11 helyett fél egykor kezdtük........jahh mert az osztályvezető főorvos az orvostanhallgatóknak tartott továbbképzést.......

....azért a délután folyamán sikerült beszerezni két hányós beteget........

Készülődni kellene

Az esküvőre. Olyan feladataim vannak, mint: ruhát beszűkítetni, fodrászhoz, körmöshöz bejelentkezni. Kiegészítőket venni, úgy mint cipő, karkötő, stb. A srácoknak kellene cipő/szandál. És hasonlók.
Nem csinálnék ekkora flancot belőle, ha nem az öcsémről lene szó. De hát mégiscsak közeli rokon....

Végre...

...újra az edzőteremben voltam Petra barátnőmmel. És olyan, de olyan jó volt, hogy elmondani sem lehet.......

Újra munkában

Azt hittem rosszabb lesz visszaállni a rendes kerékvágásba. De nem. Volt olyan gyerek akit én vettem fel és megvárta míg nyaralok. Ma engedtem haza.......egy élmény lehetett neki gondolom......
A jó hír az, hogy közben a csoporttársam és egyben barátnőm is erősíti a csapatot mától. Így nem csak egyedül velem szívnak a "nagyok". Egyébként jófejek nagyon, mert segítőkészek.

Hazafelé

Én mondtam Gábornak, hogy Áront tegyük ki az M7-en...........be nem állt a szája. Nem nézte a mesét, nem akart aludni sem. Csak mondta-mondta és mondta......végül bealudt az utolsó 10 percen......

Ilyen képek is készültek