Sport

 A héten harmadszor is eljutottam úszni. Hurrá! Minden nap is szívesen elmennék, csak hát az idő....mert mellette gyerekeket logisztikázni, főzni/mosni/takarítani és még eljárni dolgozni is...na az kihívás. Ha nappalos vagyok, akkor ugye az a nap kiesik, ha éjszakára megyek, akkor azért el tudok menni, de éjszaka után megint ugrik, mert délután nem szeretek járni meg olyankor aztán mindenféle edzés is van az uszodában én meg nem szeretem, ha többen vagyunk egy sávban. 

Remélem lassan jön a jó idő is és akkor lehet kutyagyerekkel nagyokat sétálni, az is beillik egy edzésnek, megyünk 5-6 km-t simán. Ezt pl éjszaka után is tudom művelni, igaz 40 fokban megint csak nem szívesen kelünk útra, az nagyon meleg már Mexnek is. Olyankor este kerekedünk fel és mindig viszek neki vizet, mert megszomjazik rendesen. 

Az év szava

 A januári játék témája az Év szava. Sokáig gondolkoztam mi lenne a legmegfelelőbb szó erre az évre, s valamiért a CSALÁD kattogott a fejemben folyamatosan. Valószínűleg az is közrejátszott ebben, hogy Bence betöltötte a 20. életévét és lassan befejezi a középiskolát, s szeptembertől az egyik vidéki egyetem tanulója lesz (reméljük), s részlegesen ki is repül itthonról.

Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a gyerekek bár kamaszok, nem zárnak ki minket az életükből, nem ciki közös programokat csinálni, akár csak egy kutyasétáltatásról legyen szó vagy egy esti filmezésről. Nem csukják magukra az ajtót, igaz, hogy elvonulnak, de aztán szépen leszivárognak a nappaliba, sőt Bence az le is szokott jönni tanulni is. 

Szóval az év szava nálam a család lett, ehhez egy közös nyári képet választottam és azt foglaltam oldalba. Nem sokat vacakoltam vele, röpke 2 óra alatt el is készültem az alkotással. 

Úszok a konyhában

 A 2025-ös évre tervezzük a konyha felújítását, s ezzel be is fejeznénk a belső munkálatokat a házon. Nincs olyan nagyon rossz állapotban, de nem illik bele az összképbe és nekem amúgy sem tetszik így. Még Bence kicsi volt mikor fel lett újítva, szóval éppenséggel ráfér. 

A lakberendezéssel úgy vagyok, hogy nekem nincs hozzá türelmem, s előre a legapróbb részletekig nem is látok, a neten található programokhoz meg nem értek. Van az Ikeának is programja, na itt már az alaprajznál elakadtam, fel is adtam gyorsan. Viszont a sógorék építészmérnökök, úgyhogy feltettem pár kérdést a sógornőmnek, aki partner is volt ebben, gyorsan össze is dobott egy alaprajzot, hogyan lehetne jól kihasználni az adottságokat. Bár az én elképzelésem más volt, viszont nem volt ennyire rendezett, ebből látszik, hogy mennyire laikus vagyok. Azt tudtam, hogy a spajzot ilyen formában szeretném megszüntetni, mert csak kupi forrás. Ott a falat ki lehet venni, a konyha egy része mögött az egyik mosdó található, így a fal megszabadulása után egy L alakú alapterületünk lenne. 

A másik amihez ragaszkodok, az az, hogy a sütő nem a főzőlap alatt kapna helyet, hanem fent, így született az a megoldás, hogy az ajtón belépve jobb kézre futna végig egy kamraszekrény, mellette pedig a sütőtorony, majd ez mögé lenne a két hűtő betéve ( a sima hűtő és az álló fagyasztó is). Ezzel szemben kapna helyet egy reggelizőpult, ha valaki nem akar az étkezőbe becuccolni, akkor itt is tud enni, a pult fölé én tennék két polcot, amin lehetne tárolni a gabonapelyheket, kekszeket valami szép egységes tárolóban.

A konyha bal oldalán maradna a munkafelület, a főzőlap és mosogató, felette végig zárt szekrény a plafonig, alatta pedig fiókos szekrények és a mosogatógép lenne. Ide esetleg lehetne még egy háztartási kisgépes polc, amit el lehetne zárni, amikor nem használjuk és akkor nem kell folyamatosan előszedni, majd elpakolni, csak rácsukom az ajtót és kész. Ezt majd az asztalossal kell egyeztetni. 

Próbáltam az Ikea tervezővel összerakni, de nem sikerült, türelmem meg nincs végigszenvedni. A bútorokat összeválogattam (egy csomót rajzoltam papírra) viszont valószínűleg asztalossal fogjuk csináltatni, mert vannak kiugrások (és ezen nem is tudunk változtatni), amihez egyedi méretezés kell. 

Most, hogy letisztult a kép, lassan fel is lehet venni a kapcsolatot az asztalossal, mert szerintem igen sok munkája van, hogy aztán lássam mennyibe fog ez nekünk fájni. Amúgy az összeválogatott bútorok az Ikeában másfél milliónál tart és akkor még van ami nincs benne, s mindez gépek nélkül. 

Amit vennünk kell: páraelszívó, mosogatógép, főzőlap és sütő. Beépített mikrót nem tervezünk egyelőre (de a helye meglesz), aztán majd  a végén meglátjuk. 

Az úszás meg csak azért került a címbe, mert ma végre eljutottam az uszodába és nagyon reménykedek benne, hogy innentől rendszeresen el tudok menni, legalább heti 2x. 

Az alaprajz

                                 

                                 Felülnézet

A munkapult, bal oldalt

Jobb oldalt a kamraszekrény és a sütőtorony

Sütő mögött a hűtők elrejtve

Hűtőkkel szemben a reggelizőpult

Orvos - beteg találkozó

 Na az nem jött ma létre. 

Itthon tartottam a gyerekeket, mert tegnap csak dőltek jobbra meg balra a fáradtságtól, tanulni egyik sem tanult, Bence ráadásul beteg is. Gondoltam akkor ő ma meglátogathatja a háziorvost. El is mentem vele, hiába 20 éves. A rendelőben egy pasi volt, jogosítványhosszabbítás miatt érkezett, már várakozott egy ideje, pedig időpontja volt. 

Az asszisztens egy idő után végre kijött, pasi bement, tőlünk megkérdezte van-e időpontunk, mondtam nincs. Hát kellett volna. Mondtam oké, akkor leigazolom a gyerek napját. erre már mondta, maradjunk, ha nem lesz senki, akkor majd megvizsgálja a drnő. 

Közben a pasi kijött, elment. Nem jött utánunk senki, mi voltunk egyedül a rendelőben. Hosszú percek teltek el, de senki nem nézett felénk. Mondtam is Bencének kapnak még 5 percet, ha nem állnak szóba velünk, akkor megyünk. A gyerek válasza az volt: legyen 2. 

És úgy is lett. Letelt a két perc, így mi el is jöttünk. Szerintem itt be is fejeztük a háziorvossal a kapcsolatot. 

Én eddig 3 alkalommal voltam nála, soha senki más pácienssel nem futottam össze. Értem, hogy időpont, de basszus, sehol nincs kiírva. Normális helyeken, ha nincs időpontod, akkor is sorra kerülsz, max akinek van, az bemegy előtted. Így utólag már hallottam, hogy elég sok a negatív vélemény a doktornőről (fiatal picsa csaj).

Végre itthon

 Gábort reggel az ügyeletre vittem dolgozni, után beugrottam üzletbe, hogy holnap már oda ne kelljen (csak majd a másikba), aztán kényelmesen megreggeliztem, elpakoltam a vásárolt cuccokat és nekiálltam az ebédnek, de szerencsére csak húst kellett sütni, minden más van/volt. 

Még jóval ebéd előtt meg is érkeztek a srácok, iszonyatosan fáradtan, Bence ráadásul betegen is. Köhög, feje, torka fáj, rekedt...Igaz, hogy még odébb volt a déli harangszó, ők megebédeltek, mert éhesek voltak. Áron ezután el is dőlt a kanapén, s aludt is egész délután. Én meg nemes egyszerűséggel úgy döntöttem, hogy holnap egyik sem megy iskolába. Kipihenik magukat és pótolják az elmulasztott anyagot. Pont. 

Már a harmadik adagot mosom :)

Gyerekmentes nap

 A gyerekek az edzőtáborban, Gábor reggel jött haza, takarítani, mosni, vasalni nem kell.....majdnem unatkozni is volt időm. Azért délelőtt csináltam egy levest, ha holnap hazajönnek a srácok legyen ebéd. Jutott időm a scrapbookra is és délután kicsit a nap is kisütött, így elvittem Mexet sétálni. Jól felöltöztem, majdnem melegem is volt. Nem mentünk messzire, de a szántóföldeken kergetőztünk egy sort. Úgy tud szaladgálni, mint egy versenyló. 

Olyan csend volt egész nap, furcsa, hogy nincsenek itthon a srácok, rengeteg szabadidőm van így, de meg kell mondja, alig várom, hogy végre itthon legyenek, még ha ez azzal is jár, hogy állandóan esznek, van mosni/vasalnivaló és mindig kell valakinek valami :)

Epilepszia

 Délelőtt hozott a mentő egy kamaszlányt a suliból, ahol epilepsziás rosszulléte zajlott, az OMSZ szerint inkább pszichés eredetű volt ez, s ezt abból feltételezte, hogy falcolás nyomok voltak a karján. Nekem kicsit elhanyagoltnak tűnt a lány. Megkezdtük a kivizsgálását, első körben a vérvételt szerettük volna megejteni úgy, hogy az OMSZ álltal kötött branülből megpróbáltuk kicsepegtetni a vért, inkább kevesebb, mint több sikerrel, de nagy nehezen sikerült. Már épp le akartuk zárni a branült, mikor egyszercsak elkezdett megfeszülni, kicsit rángatózni is, szerettük volna az ágyra fektetni, de a magatehetetlen test olyan nehéz volt, pedig egy vékony lányról beszélünk, hogy végül a földre fektettük, én kiabáltam a kolléganőmnek, hogy jöjjön gyorsan. Azonnal görcsoldót adtunk neki és oxigént, majd vártuk, hogy oldódjon a rosszullét. Ez meg is történt, de a lány az nagyon kába volt, nem volt ébren. Ekkor már fel tudtuk tenni az ágyra, ahol kezdte nyitogatni a szemét, de még nem nagyon volt képben. A gyógyszer és az oxigén aztán segített rajta. Miután rövid időn belül ez a második görcse volt, a protokoll az, hogy centrum intézetbe kell áthelyezni. Míg a doktornő ezt intézte, addig mi bevittük az egyik nővérpulthoz közeli szobába, hogy szem előtt legyen. Feltisztult, kicsit fáradt volt, de jobban lett. Közben megérkezett az anyukája, aki az egyik pesti kórházban radiológus doktornő, így már ő ott tudott mellette ülni folyamatosan. A mentőre jó sokat kellett várni, pedig 2 órán belülit kért az orvosunk, ráadásul esetkocsi kellett volna, de az egyik sima ápolós mentő vitte. Ezzel csak annyi a gond, hogy ők nem gyógyszerelhetnek, de bíztunk benne, hogy nem lesz újabb rosszullét és kísérte szülő, aki a gyógyszert beadhatja. 

Ennyi izgalom elég is volt a napra, mellette elég sokat dolgoztunk, láblógatásra nem nagyon volt idő. 

Edzőtábor

 Iskolaidő, hétköznap mégsem kellett korán kelnem. Ma kezdődik a téli edzőtábor a gyerekeknek és ezt Cegléden tartják, ami nincs olyan nagyon messze, ezért ráérősen tudtak indulni. Nem is bántam, mert így nem kellett korán kelni, volt még időm kivasalni egy pár cuccot, amit még tegnap gyorsan kimostam nekik. A pakolással nem kellett bajlódnom, ügyesen pakolnak maguknak. Az évek meg a rutin, ugye. Vasárnap fognak hazajönni. 

Szülinapi ajándék

 Bence nagyon szeretett volna már egy nyakláncot, az mindegy, hogy arany, ezüst vagy valami acél, de nélküle ezt már nem igazán tudjuk/akarjuk megvenni, na meg jó azt felpróbálni. Ma el is ment az apjával megnézni a kínálatot és talált is egy nagyon szép, egyszerű, nem hivalkodó ezüst nyakláncot.

A másik amit már nagyon régóta szeretne, az egy tetoválás. Eleinte a szíve fölé gondolt egy karatés jelet felvarratni, de mióta megszerezte a fekete övet az is felmerült benne, hogy az alkarjára lehetne tetoválni japánul a nevét. Úgy beszéltük meg, ha betölti a 18-at akkor lehet.Nos, ennek már ugye 2 éve is van, nem akart beleugrani, gondolkozott még rajta, aztán az egyik edzőstársa tetovál, mára volt időpontja, hogy felrajzolja neki hogyan nézne ki. Gábor aztán kicsit kibővítette, hogy ne csak a neve legyen, hanem látszódjun, hogy nem random valami japán kriksz-krakszokat tetetett magára, hanem a karatéval kapcsolatos. 

Én nem bánnám, ha tetkó nélkül maradna vagy csak valami kicsiben lenne fent, de nyilván meg fogom szokni, ez Gábornál is így volt. Nem nagyon rajongtam az ötletért, de végül tök jó lett neki is, van jelentése, nem csak úgy random lett odabiggyesztve valami.

Hát így

 Egész nap csak szaladgáltam. Mindenkit dolgozni és iskolába vittem, bevásároltam, főztem, vasaltam, mostam, takarítottam utána meg hazafuvaroztam az összes gyereket és levezetésképp elmehetek dolgozni. 

Új hét

 Lassan közelítünk a hónap végéhez, egyrészt nem bánom, mert lehetne már tavasz is, de az időjárás még nem ezt sugallja. Kezdem unni a hideget, főleg hajnalok hajnalán útnak indulni sötétben és hidegben, annyit tudok tenni, hogy jól felöltözöm. A buszon annyian voltak reggel is, mindenki dolgozni akart menni.

A főnővér mindig siránkozik amikor hárman vagyunk nappal, de most pont jól is jött, mert volt munka, nem értünk rá lábat lógatni. Ráadásul mindig délután sűrűsödik be, most is jöttek sorban a beutalóval küldött gyerekek az egyik háziorvostól, természetesen egyik sem volt annyira beteg, min amennyire a beutalón feltüntette, egy gyermeket vettünk fel, de csak azért, mert magas lett a gyulladásos értéke és vénásan kapja az antibiotikumot pár napig.

Délután bejelentkezett a koraszülött mentő is, hogy hozna egy otthon született babát, mert az anyukája erősen vérzik, be kell hozni őt és az újszülöttet is hozzák.  Mondjuk azt nem értem miért kell egyáltalán behozni, mert így is-úgy is az anyja nélkül tölti az éjszakát, akkor már maradhatna a családban is, kórházban sem fogja tudni szoptatni az anyuka. Elég nehezen kalapálták össze az anyukát. a másik amit  nem értettem, hogy az ilyen baba megy az újszülöttre, nem a beteg osztályra, ahol tele vagyunk hányás-hasmenéssel, felső légúti betegekkel, stb. Ha nem beteg a gyerek, majd lesz.... S az is kiderült, hogy az első baba után is be kellett hozni az anyát, szintén vérzés miatt. Én nem tudom miért kell a 19-re lapot húzni. Nehogy már ne lehessen kibírni 3 napot egy jól felszerelt, jó állapotú osztályon. Ez nem szól másról csak az anya önzőségéről. Aztán ha anyuka meghalódik, akkor majd apa felneveli a gyerekeket, de tök fasza, hogy otthon születhetett. Én betiltanám. Slussz. Veszélyezteti a gyereket meg magát is. A szülést segítők meg nézegették, hogy az anyuka kivérzik. Gratulálok. Ahh....

Nyakunkon a pályaválasztás

 Bence is lázasan gondolkozik, hogy merre tovább, illetve az a kérdés milyen sorrendben írja be a választott képzéseket. 

Áronnal is hazaküldtek egy papírt, de itt még nem kell sorrendet jelölni, csak a választott iskolát és szakot, de hamarosan dönteni kell. nem mintha tudná, de szerintem két hét múlva sem fogja tudni. A két szak megvan, csak a sorrend az ami fejtörést okoz.

Ebéd előtt bementünk Bencével a dojoba összetakarítani és hazahozni a cuccokat. Maradt meg torta is, sőt kapott is egyet, úgyhogy nem kellett desszertet készítenem.

Mex felügyelte a pakolást:

Bulira készülve

 Na az éjszaka minden volt csak csendes nem. A kislány az egész éjjel sírt. Ment neki az infúzió, már ott tartottam, hogy leveszem róla, ha ennyire nyekereg tőle, de nem az volt a baj. Lázasodott is, arra kapott gyógyszert, tele volt az orra, ki is szívtunk, kapott orrsprayt is, de ismét eldugult, viszont sem szívni, sem orrsprayt alkalmazni nem javasolt túl sűrűn, így végül a Fenistil cseppet vetettem be. Olyan nagyon nagy hatása nem volt, de kicsit nyugodtabb lett, ettől függetlenül nagyon vártam a reggelt. 

Egy gyors alvás és ebéd után befejeztem a tortát Bencének. Bízom benne, hogy ízleni fog a barátainak. 

Este elvittem őt meg segítettem még elrendezni a cuccokat, megcsináltam nekik a szendvicseket, aztán mikor megérkezett az első vendég én el is jöttem. 

Szaladgálva

 Éjszakára mentem, mert jól elcseréltem a nappalomat, de egész délelőtt mást se csináltam csak szaladgáltam meg főztem. Már előkészültem a hétvégére, hogy éjszaka után ne kelljen főznöm és vasárnap se az legyen, hogy egész délelőtt a konyhában állok. 

Elvittem Áront, bevásároltam, majd elvittem Bencét, itthon aztán odatettem a kaját. Bence aztán szólt, hogy korábban végzett a rövidített órák miatt, de elment a személyi igazolványát intézni, addig én Mexnek vettem tablettát, beugrottunk még a papírboltba és a DM-be is, aztán felszedtük Áront majd ebéd után indulhattam is dolgozni. Már induláskor fáradt voltam és előttem van még az egész éjszaka. 

Az osztályon csendesség volt, amíg fel nem vettünk egy kislányt, akit amúgy nem is kellett volna, de a szülő annyira fél, hogy baja lesz, nem merik hazavinni, de az első kérdés: meddig kell maradni? 

Következő karácsonyra varázspálcát kérek, hogy egy suhintással meg tudjam gyógyítani a betegeket.

Nappal

 Bár még nyomokban tartalmazott havat a táj, de nem csúszott az út. 

Ma hárman voltunk nappal, az egyik kolléganőm kisírt szemekkel "várt", azt hittem valaki meghalt, én a 11 év alatt így kiborulva még sosem láttam. Nyugdíjba készül és már eleve azt mondta januártól nem jön, aztán kiderült, hogy március közepéig kell dolgoznia, most meg az volt a kiborulás tárgya, hogy nem számolnak el neki 45 nap diákmunkát és a 3 hónapos felmentési időt sem kapta meg, csak a másfél hónapot, ami kötelező. Hát nem tudom. Értem én, hogy ledolgozott 40 év után már minden perc nehéz, de amúgy meg, ettől nagyobb probléma ne legyen az életében. 

Kicsit árnyaltabb lett a kép miután az apróbb részletek is világossá váltak számomra. A 45 nap diákmunka elszámolása az munkáltató függő, nem kötelező, joga van eldönteni miként tesz. A felmentési idő is adható, s nem kötelező a 6 héten felül (régen egyébként 8 hónap volt).

Az ápolási igazgatóhoz nem személyesen vitte le a kérelmet, hanem az asszisztense vitte be aláírni, nyilván nem adta meg csak azt ami kötelező. Szerintem is illett volna személyesen megjelenni, s elmondani, hogy ez az első munkahelye, nem volt tartós betegállományban, nem szült gyereket, így nem esdett ki a gyes/gyed idejére sem. eddig aki személyesen lement hozzá az megkapta a kedvezményeket.

Ebből kifolyólag egész nap nem vettük hasznát a kolleginának, nem mintha sok lett volna a munka, de hát na. Valószínűleg én ezt nem tehetném meg....

9)

Tortasütés hóesésben

 Ma reggelre esett a hó. És utána egész délelőtt, az utak meg csúsztak. Reggel még elvittem a srácokat, de utána Gábor volt aki összelogisztikázta őket, én meg nem bántam, hogy nem kell kitenni a lábamat itthonról.

A hétvégére is kell egy torta. Eredetileg rendelni akartam egy sima csokisat, de miután hétfőn köszöntöttük Bencét, így a hétvége felszabadult, ezért gondoltam, a bulira is sütök neki egyet. Viszont ezt ma meg kellett tennem, mert után úgy dolgozom, hogy nem lesz rá időm. 

Egy csokis mouse tortát gondoltam, sima vizes piskóta alappal. Nem annyira nehéz ez a fajta édesség, inkább időigényes, mert meg kell várni, hogy a különböző rétegek megdermedjenek. De ma pont rá is értem erre. Közben végeztem némi házimunkát is. A díszítést meg a tetejére a csokit péntekre tervezem vagy szombatra. 

Mousse torta

 Gondoltam idén nem a szokásos mascarpones tortát sütöm, hanem valami újat próbálok ki. Kolléganőim közül kettő is annyira belevette magát a sütögetésbe, hogy olyan sütiket/tortákat villantanak, eszem megáll. Na én sose leszek ennyire profi, nem is tervezem, csak a családi szülinapokra szeretnék sütni, engem ez pont kielégít. 

Nagyon szeretem Bebepiskóta receptjeit, mert nem csak leírja, hanem videóban is meg tudom nézni a készítés folyamatát, így most is rá esett a választásom és a Kinder Bueno ihletésű tortáját sütöttem meg. Azt hittem sokkal bonyolultabb, de szerencsére még nekem is követhető volt. Az eredménnyel végtelenül elégedett vagyok. Amit megjegyeznék, hogy a piskóta alap nekem is és a családnak is kicsit tömény, lehet megmaradok a vizes piskótánál alapnak. Ez ízlik a családnak a legjobban. 

Természetesen most is volt, ami nem tetszett elsőre, ennek neki is ugrottam mégegyszer és ez nem más, mint a díszítés. A habzsákból a rózsák nem sikerültek valami jól, így addig töprengtem rajta, hogy leszedtem, de nem tudtam szépen leszedni, így még egy réteg csoki ganache-t kapott, s a habot is újra készítettem, s más formában nyomtam a tortára. Na így már tökéletes lett. Legalábbis nekünk. 

Húsz az az év

 

Vasárnap

 Már tegnap este óta azon agyalok milyen tortát süssek Bence szülinapjára. Találtam egy receptet Bebepiskótától, többször is elolvastam, megnéztem a videót aztán reggeli után nekiugrottam. Azt gondoltam bonyolultabb, de szerencsére nem az, igaz még hátra van a csokis rész a torta tetejére, de eddig jól néz ki. 

Áron reggelire tejberizst kért. És kapott is.

Ebéd utáni desszert egy kis tejes kiőrlésű palacsinta túrós változatban:

A házimunka után levezetésképpen elvittem Mexet sétálni, de nem voltunk sokáig, mert iszonyatosan hideg szél fújt. 

Most meg a Memory Plannerrel szeretnék haladni, mert itt a második hét vége és én még idén semmit nem csináltam. 

Vélemény és mosógép szerelés

 Bár még csak pár napja használom, de eddig életem legjobb döntése volt ez a porszívó. Péntek délelőtt a gyerekeknél az emeleten takarítottam vele fel, de olyan gyorsan ment....nem kellett figyelnem a madzagra, nem akadtam bele, gyorsan felporszívóztam, utána meg áttöröltem vele a parkettát és kész is (előtte port töröltem, meg fürdőt takarítottam).

Tényleg kényelmes, hogy nincs madzagja, csak lekapom a falról és már porszívózhatok is. Könnyű kezelni, tolni, a cserélhető fejeknek hála még a bútorról a port is le tudom porszívózni, bár én jobb szeretek törölgetni, de tény, hogy megkönnyíti a munkám. A nappali-étkező részen éljük az életünket, ez koszolódik a legjobban, ide hordjuk be a port, piszkot, mert ugyan az előszobában levesszük a cipőt, jellemzően mezítláb vagy zokniban szaladgálunk, nem vagyunk egy papucsos család.  Ebből kifolyólag, ha itthon vagyok akkor fel is szoktam porszívózni. Sose zavart eddig, hogy húznom kellett magam után a porszívót vagy figyelnem kellett meddig ér el a kábel, de hihetetlen mennyivel könnyebb így végigszaladni a lakáson.

Az történt, hogy a mosógépem valami borzalmasan elkezdett zörögni mikor centrifugál. és a ruhák sem valami illatosak mikor kiszedem őket, az utolsó mosásnál pedig tele volt koszdarabokkal az egyik fehér felső. Ezen felbuzdulva alaposabban szemügyre vettem a gépet és a dobjában is rengetek koszdarabot találtam, végül a gumigyűrű alatt is észrevettem a felhalmozódást. Nemrégiben tisztítottam a gépet pedig. Szóltam Gábornak, hogy majd alkalomadtán nézzük már meg a szűrőt. Tegnap este neki is ugrott. Annyi kosz nem volt benne, mint amennyire gondoltam. Kitisztítottuk. Ezután Gábor kiszedte a gépet a helyéről, le is fektette,  kiszedett ott mindenféle csövet is, azokat is alaposan átmostam, ki is jött belőle egy csomó lerakódás, s a próbamosásnál már illatos ruhákat szedtem ki a gépből. Azért veszek valami mosógép tisztítót és azzal is át fogom mosni még. 

Ejj ezek az éjszakai műszakok...

 ...mindig történik valami. Igaz, most semmi nagy dolog nem történt. A mentő hozott egy 8 éves fiúcskát akinek vesekövei vannak, műtötték is őt nemrég, s most délután óta nem tudott pisilni, iszonyatosan fájt a hasa. Tényleg szenvedett szegény gyerek, tovább is akartuk küldeni, csak szeretett volna a doktornő egy hasi uh-t neki, mert az ügyeletes kórházban talán nem volt, de a mi uh-s dokink is akadékoskodott....végül nem merte azt mondani, hogy nem csinálja meg. Akartunk neki branült kötni, vénája mondjuk nem volt. Legalábbis látható nem. Kapott fájdalomcsillapítót, s míg a doktornő az ügyeletes kórházat hívta addig sikerült pisilnie és két akkora követ pisilt ki! Még sose láttam vesekövet, de ezek akkorák voltak....így viszont sehová nem kellett küldeni, mehetett haza. 

Éjjel aztán bejelentkezett a mentő ismét, hogy hoz egy 3 hetes légzés elégtelen kisbabát....szerencsére, a kisbaba szépen vette a levegőt, békésen aludt a hordozóban. Valószínűleg büfi közben félrenyelhette az anyatejet/tápszert és az okozott pár pillanatnyi légzéskimaradást. Nekünk már nem volt vele éjjel gondunk, szépen, evett meg aludt. 

Felvettünk még egy 8 éves fiúcskát, akit az ügyelet küldött, kiderült fülgyulladása van, lázas, vénás antibiotikumot kap. 

Az éjszaka hátralévő része nyugalomban telt.

Látni fogok takarítás közben is

 Készen van az új szemüvegem és megérkezett a porszívóm is. 

Kicsit későbbre számítottam a szemüveggel kapcsolatban, azt gondoltam majd csak a jövő hét vége felé fog elkészülni, de nyilván örülök neki. Nem mondom, hogy nem furcsa és szoknom kell, de azért már most jó. Távolra és közelre is remekül látok benne, az átmenetet kell szoknom, meg a jövés-menés közbeni használatot, de már vezettem is benne. Remélem hamar hozzászokok.

 

A porszívót végül az egyik itthoni üzletben rendeltem meg. Rengeteg helyen néztem, olyan árkülönbségek voltak ?50-80 ezer ft), nem is értettem. Tesóm haverjának van egy webshopja meg egy számítógépes üzlete is, oda ballagtam be. Gondoltam én kis naiv, majd porszívóval a kezemben jövök haza még hétfőn, de csak a központi raktárukban volt. Tegnap este megérkezett, de csak ma tudtam érte menni. Itthon aztán kibontottam, nézegettem, elolvastam a használati utasítást, próbáltam összerakni, s mikor Gábor felkelt (éjjel az ügyeleten dolgozott), ki is próbáltam. Olyan gyorsan felporszívóztam, mint még sosem. Nem ragaszkodtam a vezeték nélküliséghez, de tényleg sokat dob rajta, hogy nem kell arra figyelnem hogy a zsinór. Könnyű kezelni, nem hangos és a parkettán kipróbáltam a nedves törlőt is. Szerintem fantasztikus egy készülék. Eddig is gyakran porszívóztam, szerintem ezután még többet fogok :)) Gábor végül feltette a fali tartót is, így kéznél van, de nincs annyira szem előtt. 

Amit végül választottam: Samsung Jet 75 premium

Még új szőnyegeket terveztem venni, de közben kiderült, hogy az autónkra rá kell költeni egy kisebb vagyont, mert a csere még egy ideig nem jön szóba, bár nem lenne rossz, ha egy kicsit nagyobb összeget nyernénk valahogy, de majd szépen lassan az is meglesz. 

Szakmai eset

 Szerencsére ritkán van komolyabb eset munka fronton, bár én "szeretem" ha van kihívás, de nyilván nem jó, ha egy gyerek beteg. 

A délelőtt még nyugisnak ígérkezett, bár azért volt tennivaló, de sose lehet tudni mikor pörögnek fel az események, viszont azok mindig felpörögnek, ha máskor nem, akkor a műszakváltás előtt.

Betelefonált az egyik háziorvos, hogy küldene egy 9 éves kislányt, aki bárányhimlős, de felülfertőződött, szerinte vénás antibiotikum kell neki. Mikor megérkezett, megvizsgálta Máté doktor, levettük a labort, kötöttünk branült, tettünk fel infúziót majd bekísértük a szobába. Szegény alig bírt lépni, merthogy az alhasa be volt duzzadva és rettenetesen fájt neki. A szobában meg kellett nézzem a kiütéseit is, ezést kértem az anyukáját, hogy a hasát is mutassa meg. Én úgy értettem, hogy összefüggő kiütés van ott is, ami beduzzadt és azért fáj. Na nem volt ott egy darab kiütés sem, viszont piros és lila volt elég nagy terjedelemben. Szóltam is a kolléganőmnek nézze már meg ő is, mert nekem nem tetszik. Ezután ráugrasztottuk a többi orvost is (Máté doki szeptemberben kezdett, a nyár elején végzett az egyetemen, így még nagyon sok mindent kell tanulnia), ezután aztán pörögtünk ezerrel. Mindjárt csináltunk neki streptoccoccus tesztet is, ami pozítív lett, kapott is gyorsan 3 féle antibiotikumot, vettünk még tőle astrupot is, hogy gyorsan megnézzük az értékeit. Közben elkészült  a labor ( a CRP 300 fölött volt, 0-5 között jó) és elkezdték intézni az áthelyezését. Végül a Klinikákra ment, az infektológiára, bízzunk benne nem kell ITO-ra tenni. 

Miután elvitte a mentő  a kislányt, érkezett egy kamasz srác, apukája tolta tolókocsiban, jégpályán elesett, hátát, fejét ütötte be. Szédült, feje fájt, alig bírt mozogni, meglassult a beszéde, őt felvettük az osztályra.

És a nap híre: érkezett hozzánk egy új kolléganő, aki mellékállásban jött, csak hétvégén, csak nappal, csak havi 72 órában. A főnővért kész tények elé állították, nem kérdezték akarjuk-e, közölték: jön. Már ez sem volt szimpatikus. Vasárnap találkoztam vele, személyesen sem lett az. A két nappalos kollegina sem volt tőle elájulva, olyan kérdései voltak, amin dobtak egy hátast: a főnővér mikor megy nyugdíjba (még nem tervezi), van-e állandó éjszakás (nincs), hol alszanak éjjel a nővérek (sehol, nem aludni járunk oda), s Máté doktor mesélte beteg a barátnője, megkérdezte tőle szokott e a kórházból cuccot hazavinni ilyenlor (nem)? WTF? Tegnap reggel beérve aztán azzal fogadtak, hogy az új kollegina beadta a felmondását :)) Pedig velem még nem is dolgozott :)) Mondjuk lehet én elküldöm  a francba a kérdéseivel együtt....

Gipsztelenítve

 Délelőtt jelenésünk volt a trauma szakrendelésen, nem is kellett sokat várnunk, az orvos megnézte Áron kezét, majd elküldött minket, hogy leszedjék neki, utána még egy röntgenre kellett beugrani, majd vissza a dokihoz. Igazából a leletezésre kellett többet várakozni, de annyira nem zavart, mert reggel Gábort bevittem dolgozni, hazafelé be is ugrottam az üzletbe, majd itthon mire felkeltek a gyerekek, még a holnapi ebédem is elkészült meg össze is pakoltam a nappaliban. Bencének csak 9.40-re kellett mennie, ez azért sokat segített.

Vége a karácsonynak.

 Nem tudom ki hogyan van vele, de én január 6-án szétszedem a karácsonyfát. Szívesen elnézegetném még, s miután műfenyőnk van, nem is hullik, viszont bár nem vagyok nagyon babonás, csak kicsit, ezért biztosra megyek. Még lánykoromban egyik évben nem lett otthon szétszedve a fa, na abban az évben hirtelen meghalt a nagymamán. Azóta biztosra megyek. Valószínűleg semmi köze  a kettőnek egymáshoz, de akkor is. Gondolkoztam is nekiálljak-e, aztán csak megcsináltam, mert tudtam, hogy a héten amúgy sem lesz hozzá kedvem és több időm se lesz rá. 

A másik ilyen becsípődésem az újévi babona: nem dobunk ki szemetet a házból. Ezt mondjuk az anyósom gyorsan elintézte idén, mert kivitte, az amúgy nem sok szemetet, s itt el is veszítettem az idei jóindulatomat irányába. Valami fétise lehet, mert állandóan azzal hurcolkodik, pénteken viszik az utcábó, de már szerdán ezen pörög és gyűjti össze a házból. 

Iskolás

 Mi mást csinálhatnék a szabadidőmben vagy az éjszakai műszak üres perceiben, mint hogy Áronnak segítek az írásbeliket bepótolni a füzetbe. A gipszelt kezével írni nem tud, így én írkálom be a füzetbe a tananyagokat, mert ő tuti nem írná be. 

Amúgy tök jó beleolvasni az anyagokba és esküszöm a mai eszemmel még érdekelne is, persze akkor engem is ki lehetett kergetni a kémiával, biológiával és a társaikkal a világból is, most meg olyan szívesen jegyzetelnék helyette. Azt is megfigyeltem, hogy  a tanárok nem annyira tudnak vázlatot diktálni. Vagyis értem a lényeget, hogy mit szeretnének, de ezek a gyerekek alkalmatlanok - biztos van kivétel - arra, hogy egy-egy leírt szóból mondatot alkosson. Ezt én is felnőtt fejjel tanultam meg. Most is kiegészítettem neki a jegyzeteket, mert ugye a tanár azt mondja azt kell megtanulni amit ő lediktál, de azt már nem szajkózza nekik, hogy a KÖNYVET is olvassák el mellé.....hát csoda, hogy nem tudnak mondatokba beszélni? Amíg jó jegyeket hoz, addig annyira nem érdekel hogy tanulja meg az anyagot, csak tanuljon.

Porszívó

 Pár évvel ezelőtt le kellett cserélnünk az Eta gépünket, mert egyszer csak megállt használat közben. Akkor egy Samsungra esett a választás, ami porzsákos is meg van kis tartálya is. Már az első használat után sem estem szerelembe vele, utána meg mégannyira sem, messze volt a szívóereje a régihez képest, a fej is magasabb volt, ahh...nem nagyon tetszett, de nem volt más. Az évek alatt aztán eltört a fejnél valami pöcök és ugyan volt ami még fogja, de már ez is baj volt. Utána a cső csukódott össze anélkül, hogy akartam volna, legutóbb pedig eltört a portartály csatlakozása, amit lehet meg lehetne ragasztani, de nem néztem. Tudom használni, mert így a porzsákba megy a kosz, de szeretnék egy másikat. Állandóan cibálni kell az emeletre is, ahh.....

Vettem még 2023-ban a Lidl-ben egy vezetékes álló porszívót, ami arra jó, hogy gyorsan előkapjam az előszobában vagy ha a nappaliban kell valamit gyorsan eltüntetni. A szívóereje meglepően jó, de ennek meg a tartálytartó pöcökje tört el, így állandóan leesik a tartály. Szándékomban áll élni a 3 éves garanciával, csak elő kell a blokkot (a digitális nyugta megvan) meg le kell jelentenem. Ha meg esetleg elhajtanak, akkor Gábor meg tudja ragasztani talán fixre és használható. 

Elkezdtem nézegetni a porszívókat és most az állók között kutakodok, rengetek tesztet olvastam, összehasonlítottam jó párat és a csoportokban is utánanéztem ki mit javasol, persze mindenki ,ára esküszik, nagyon istenítik a Dysont is.  Az én lélektani határom amit egy ilyen porszívóért hajlandó vagyok kiadni az a 150 ezer ft. Ahogy belemélyedtem 100 ezer alatt nem érdemes beruházni rá, vagyis attól függ mire szeretnéd. Mert teljesen jó egy olcsóbb is, ha csak annyira kell, hogy itt-ott gyorsan felporszívózz, de én nem nagyon gondolkozok plusz egy készülékben, így nem lenne baj, ha ezzel az egyel meg tudnám oldani a takarítást. Nagyon ritka mikor az egész házat egyszerre takarítom, ugyanis nincs rá időm, így mindig emelet meg alsó szintre osztom. Emeleten a gyerekek vannak, egyrészt felporszívóznak ha úgy van, másrészt meg a nappaliban élik ők is az életüket, nem koszolódik annyira, mint a lenti rész. 

Amit néztem az a Samsung

Ez üzemidőben, tudásban, kapacitásban és akkumulátor töltési időben is rendben van. 

A Dysont annyira istenítik, annak is utánaolvastam, ami ebben az árkategóriában van, az nem éri meg, annyit nem tud az a porszívó, ami meg többet tud, az meg nagyon drága, szerintem annyit nem ér. 

Néztem még olyat is amivel fel lehet mosni vagyis inkább át lehet törölni a padlót, az kb a Samsunggal egy árban van és a tudása sem sokkal marad el, viszont a véleményekben azt írták, hogy a magasabb fej miatt nem fér be mindenhová és a sarkokban pl nem lehet vele feltörölni. Szóval ezt lehet elengedem, aztán felmosok a hagyományos módszerrel. Bár egy gőztisztítón gondolkozom csak nem vagyok benne biztos, hogy laminált parkettán azt lehet használni anélkül, hogy tönkeremenjen. A parketta, nem a gőztisztító. 

Esetleg ha van tapasztalatotok, véleményetek, amit szívesen megosztanátok velem, azt megköszönöm :)

Családi nap

 Éjszakai műszak után lefeküdtem egy órára pihenni, aztán összeszedtük magunkat és kocsiba ültünk, mert vásárlást terveztünk mára. Áronnak nadrágokat venni, mert nincs neki. Az Aréna Plázába szoktunk járni,  most is oda mentünk, Bence vezetett. Itt aztán végigjártuk a szokásos üzleteket és szerencsére találtunk is farmert is, melegítőt is, úgyhogy biztosra mentünk és bevásároltunk. 

Benéztünk a Media Marktba is, mert porszívóra lenne szükségem és már nézegettem a neten, de szerettem volna élőben is megnézni. Amit kinéztem az nem volt, a többi meg nem ütötte meg az ingerküszöbömet, ami igen, az meg olyan drága volt, hogy bőven átlépte a porszívóra szánt összeg lélektani határát. Barátkoztam még egy Apple Watch-al is, mert majd szeretnék másik órát, de egyelőre nem annyira tetszik a  formája, bár kezdek lassan megbarátkozni vele. 

Délután pedig beültünk a moziba, megnéztük a Hogyan tudnék élni nélküled? című magyar filmet. Hallottam már róla jót is meg kevésbé jót is, de nekem nagyon tetszett. Valószínűleg az is közrejátszott ebben, hogy szeretem Demjén számait, Törőcsik Franciska meg az egyik kedvenc színésznőm. Nagyon szeretem őt, a filmeket amiben játszik, ahogy játszik és nem mellesleg nagyon szép nőnek tartom. 

 

S milyen kicsi a világ.....a moziban sógornőmmel meg a keresztlányunkkal futottunk össze és 2 sorral

előttünk ültek :)

Éjszakai műszak

Már lassan egy éve, hogy beindult az ügyeleti ellátás, de még mindig nem tudják vagy nem akarják tudni egyesek, hogy mikor hová kell fordulni. A legnagyobb hiba ott van, hogy aki betéved az SBO-ra egy gyerekkel, azt onnan sokszor nem a megfelelő helyre irányítják, hanem simán felküldik hozzánk, mi meg átirányítjuk őket (természetesen egy gyors állapotfelmérés, kikérdezés után, mert ha tényleg rosszul van a gyerek, akkor nem küldjük sehova) ahová kell. Általában ilyenkor tudomásul veszik és elfogadják az információt, de van aki leáll vitatkozni. Sokan hívják a 1830-at is, ahol szintén sokszor az a válasz: azonnal menjenek be a gyerekosztályra. Az esetek 99,9%-ában teljesen feleslegesen. 

Engem nem zavar, ha betelefonálnak tanácsért hozzánk, bár van olyan kolléganőm, aki orrol érte, de sokszor tényleg elég csak megbeszélni telefonon a teendőket. 

Éjszaka többször is csörgött a telefon, mondjuk nem egészen értettem miért minket hívtak. Az első alkalommal a doktornő vette fel a telefon, egy apuka volt a vonalban és receptet szeretett volna felíratni, mert elfogyott az antiepileptikuma. Receptet telefonra nem írhatnak fel az orvosok, legalábbis nálunk. Az más mikor a háziorvosnak odatelefonál az ember, hogy tegyen fel a felhőbe egyet, mert ott a háziorvos ismeri a páciensét. Itt ugye nem, ezért kell a személyes megjelenés. A csavar az volt a dologba, hogy nem a gyereknek kellett volna a gyógyszer, hanem az apukának. Gyanítjuk, hogy félrekapcsolhatták szegényt. 

A másik telefont én vettem fel, ott is egy apuka szeretett volna antibiotikumot felíratni magának és a feleségének, mert voltak gyerekorvosnál és az a gyerekeknek írt is fel, de javasolta a szülőknek is. Nem is értettem....betelefonál a GYEREKOSZTÁLYRA. Mondtam neki próbálkozzon az ügyeleten, hátha, de úgy tudom ott is szükséges a személyes megjelenés, vagy még van az SBO, de ott sem valószínű, hogy bemondásra teljesítik, inkább másnap fáradjanak be az ügyeletre, valószínűleg az lesz a megoldás. 

Az ezelőtti éjszakámban egy édesanya szerette volna orvosnak megmutatni a gyerekét, aki 4 éves és MOST óta lázas és nem tudják mennyi, mert nem mérték, vendégségben voltak. Meg is kérdeztem, hogy szerinte az orvos egy most óta lázasnál mit fog látni/hallani? Elárulom: semmit. És miután nem jövőbe látó azt sem tudja, hogy merre fog fejlődni a dolog, tüneti terápia van ilyenkor. Meg is beszéltük, hazamennek, megmérik, gyógyszerelik a gyermeket és másnap ha rosszabbul van, akkor a gyerekügyeleten jelentkeznek. 

Ilyen és ehhez hasonló problémákkal szoktak keresni, ritka amikor azt mondom, hogy jöjjenek be hozzánk, mert ez azonnali ellátást igényel.