Blogháttér

2010. december 9., csütörtök

4 Hónapos

Már betöltötte a 4 hónapot is ez a gyerek. Én nem tudom hova rohan így az idő. Most született. Ici-pici (na jó annyira nem volt az) volt, most meg már mekkora...

Megkapta a soron következő kötelező oltásokat. Kicsit nehéz volt összehozni a dolgot, de végül csak sikerült. December 2-án kellett volna kapnia, de áttetettük 9-re, mert Bencével a kardiológiára volt időpontunk Pestre. Készültünk is, le volt szervezve minden (Áront nem állt szándékunkban vinni), erre szerdán telefonáltak, hogy visszamondanák az időpontunkat. Különösebben nem indokolták, én meg nagyon nem firtattam. A lényegen nem változtatott. Próbált lerázni a hölgy, hogy ha van valami akkor vigyük el ide helyben. Aztán sikerült megértetnem vele, hogy itt voltunk és éppen ennek az eredményeképp vinném oda. Szóü ami szó, január 20-án van jelenésünk.

Visszatérve Áronra: most csütörötkön megkapta az oltásokat, amit egészen jól viselt. Konkrétan az első után még volt kedve mosolyogni :) Na de a második kissdé fájt neki s ennek hangot is adott, de nem volt nagy sírás, hamar megnyugodott. Le lett mázsálva is és a hossza sem maradt titokban.

Jelentem a fiatalember 7000gr és 66 cm. :D
Minden rendben van vele.

Még kint a váróteremben futottam össze az egyik csajszival, az ő kislánya 3 nappal idősebb Árontól. Beszélgettünk miközben a fiacskám hasalt a váróteremben lévő pelenkázóasztalon. A kislány már 3 hónaposan megfordult, míg az én gyerekem max oldalra hajlandó fordulni, de át semmiképpen. Hogyisne! Az már mekkora munkával járna. Éppen ezt ecseteltem T-nek mikor ez a kis betyár gondolt egyet és azzal a lendülettel hanyat vágta magát miközben ezt gondolhatta magában:
- Nesze anyám! Méghogy nem tudok megfordulni. NEM AKAROK! És ez nagy különbség....Hahaha....

Én néztem egy nagyot (konkrétan elfelejtettem becsukni a számat) és nagyon büszke voltam rá. Ezek szerint olyan lesz, mint a bátyja, semmit nem fog elsietni. :D

Megjegyzem a váróteremben az összes ilyen törpeméretűn ott figyelt a borostyán-nyaklánc, persze Áron volt a kivétel. Nem is áll szándékomban felruházni a gyerekem nyakát. Ebben valahogyan nem hiszek. És asszem az egyik ismerős gyerekének a nyakában is hiába van ilyen, napok óta nem alszanak. Jön a gyerek foga.....

1 megjegyzés:

Évi írta...

Én se hiszek benne és veszélyesnek is találom..de biztos jó üzlet.