Újra fitt leszek...

Hosszú kihagyás után végre újra lejutottamn a fitness terembe. 10 éve járok két hosszabb kihagyással aerobicra és imádom. Eleinte skeptikus voltam ezzel kapcsolatban, de csak egyszer, egyetlen egyszer kellett lemennem a terembe és azonnal megfertőződtem. Nyomós ok kell, hogy kihagyjak egy-egy edzést. És csakis és kizárólag azt az órát szeretem amit Sz. tart. Jártam én máshoz is, de nem volt meg az a kellő húzóerő ami Sz.-ben megvan.

Jártam a várandósság előtt is, és az elején is és készültem is minél előbb vissza. Most sikerült odáig eljutni, hogy meg is valósítsam. Gábor vállalta a két gyereket itthon míg én ugra-bugrálok (vacsit kikészítettem, Áront előtte megetettem). Persze jóval több ez, mint ugra-bugra. Kikapcsol. Jól lefáradtam tegnap és azon csodálkozom, hogy nincs izomlázam (még), de alig várom, hogy újra mehessek.

Terveim szerint heti 2 nap szeretnék menni, s mikor G. nincs itthon akkor mozgósítom valamelyik nagymamát. Kell ez a mozgás, mert míg más a szoptatás alatt fogyni szokott, addig én hízni. Most is felszaladt egy pár kiló, ami a szülés után szépen lement, így muszáj harcolnom ellene.

Diétázni nem tudok és nem is akarok, mert abban a pillanatban mikor kijelentem, hogy oké akkor diéta még olyat is megkívánok amit ergyébként utálok. Persze odafigyelek majd ezután még jobban, hogy mit-mikor-mennyit eszem, de ez a maximum. S nekem kell a mozgás hozzá.

Itthon nem tudok tornázni, pedig vannak hozzá kellékeim, de abban a pillanatban amint elkezdem valakinek valami azonnal kell és azt csakis én tudom prezentálni. És kell nekem Sz. hozzáállása is és kell a társaság is. Asszem ennyit talán megérdemlek.


Reni azért futni mehetünk majd.