Ma reggel már "saját" betegeket is kaptam. Hármat. Mind kisfiú volt. Egyik négyéves, a másik ekttő pedig kettő körüli. Hasmenés-hányás, a harmadik obstruktív bronchitis-el nyomult. Reggel mikor körbementem mindegyiknek felhívtam a figyelmét, hogy sokat kell inni. Annyira édesek voltak meg szófogadóak, hogy csak úgy ittak. Az egyik haza is mehetett állományba. Nyilván kellett az anyuka közreműködése is hozzá, de tényleg jófejek voltak, mert nem volt velük semmi problémám. A legnagyobbik viszont úgy sírt mikor szedtem ki a branült, hogy mondam is neki, halkabban, mert azt hiszik nyúzom őt. Szegény nehezen tűrte a ragtapasztól való megszabadítást.....A délután folyamán pedig érkezett egy beteg felvételre, na ő is az enyém lett. Ő testi és szellem sérült, de anyukája nagyon együttműködő és a sráccal sem volt gond. Szóval, ma úgy nyomultam, mint egy "felnőtt".
Nincs mese innentől kezdve meg kell tanulnom úszni. Mondjuk tudok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése