Blogháttér

2015. október 14., szerda

Állati

Van az a helyzet, amikor belőlem is kijönne az állat....Ma a kisvizitről ki kellett jönnöm, mert igen komoly késztetést éreztem, hogy  a 3-4 éves gyereket berakjam a hidegvíz alá párnát szorítsak az arcára. Nem viccelek. Tényleg elgondolkoztam rajta, hogy vagy egyik vagy másik módszert vetem be.

Azzal kezdődött, hogy az egyik "tanult" kolléganő (a kedvencem, igen) sikeresen mély nyomot hagyott a gyermekben még valamikor a múltkorában. Na azóta ez a gyerek fél. Ez az egyik oldala a dolognak. A másik meg az, hogy hisztis. Nem kicsit. Esküszöm, ilyet még nem láttam. Reggel még jófej voltam, de ez azért a kora délelőttre kiveszett ám belőlem. Megharcolt érte a gyerek, nem vitás. Obstruktív bronchitise van neki, ami annyit jelent, hogy puffolva kapja  a gyógyszert. Már amikor beléptem a szobába, hogy beadjam a vénás antibiotikumot a mellette fekvő csajszinak, akkor kiabálta, hogy "menjélki"...hát baszki ez nem jött be neki. Na mikor hőt mértem és szaturációt, pulzust, légzést ellenőriztem csúcson volt az ordításban. Egyre csak küldött kifelé na meg azt kiabálta: "megfogokhalni". Mármint ő. Nem én. 
Ekkor azért vészesen csökkent volt már a türelmem, de még mindig jófej voltam. Kértem szépen, hogy működjön együtt, de hatástalan volt. Végül aztán hosszas küzdelem után az Anyuka segítségével sikerült a gyógyszert a szervezetébe juttatnom.

Kisviziten megismételte  a műsort. Mikor a torkát akarta a Dr nő megnézni akkor mégjobban rákapcsolt. Na ez volt az a pont, amikor azt gondoltam, jobb lesz mindenkinek, ha én kimegyek. 
Kint meg röhögtek a többiek....

Részben hibásnak tartom a szülőt is, mert oké, ilyen a gyerek alaptermészete, volt egy nagyon kellemetlen élménye. DE. Akkor sem a gyerek diktál. Én vagyok a szülő, megfogom a gyereket és közreműködök a gyógyszer bejuttatásában. Nem azt mondom, hogy durván kell, csak határozottan. 

EZ a gyerek olyan hisztit levágott délután is, hogy bementem a szobába szólni az Apukájának, hogy öltöztesse fel és menjenek ki egy kicsit a levegőre. Erre az Apuka azt mondja nekem, hogy fejezzem be, merte z csak rosszabb lesz akkor.....Hátnebassszálmárfel. A sráctól zengett mind a hét emelet és akkor én fejezzem be...rá sem néztem a gyerekre...meg is modntam a szülőnek. Nyilván nem leszek a szíve csücske, de álljon már meg a menet....az, hogy őt irányítja egy kis taknyos oké...otthon...kórházban meg tessék kicsit alkalmazkodni.....vagy mi

Nincsenek megjegyzések: