Blogháttér

2025. május 22., csütörtök

Nappal

 Nem volt valami jó az idő, de legalább nem esett az eső, Áronéknak nem volt melege az osztálykiránduláson. A mai program a vadaspark volt, ahová vonattal mentek, majd haza is azzal jöttek. Az egyik osztálytársának apukája kiment autóval, hogy a nagy táskákat hazahozza, így azt nem kellett magukkal cipelni. Ma mind a ketten dolgoztunk, Gábor különjáratba ment, így az egyik barátnőmet kértem meg dobja majd haza a gyereket, mert az anyukám is elutazott Hajdúszoboszlóra 2 hétre.





Úgy volt, hogy még május elején mennek Apával, 4 hétre, csak ugye közben Apukám elhunyt. Anya gondolkozott is rajta mi legyen, de egyrészt nagy szüksége van az ilyenkor kapott kezelésekre (fáj a lába), másrészt Apukámat sajnos nem hozza vissza, ha otthon ül és szomorkodik. Végül nem egyedül ment, hanem az egyik barátnőjével, aki már régebben megözvegyült, ennek én is jobban örülök, mert mégsincs egyedül, akkor is, ha tudom, ő feltalálja magát, szeret olvasni nagyon, biztosan meglett volna egyedül is, de csak jobb, hogy van társasága. 

Nem volt nagy káosz az osztályon, aminek amúgy meg örültem is, most valahogy mindenki el van kicsit fáradva. A higiénés csaj mindig küld egy tesztet, amit ki kell tölteni a kézfertőtlenítéssel kapcsolatban. Ez úgy működik, hogy valaki kitölti aztán beküldi a csoportba a helyes válaszokat. Amúgy nem egy agysebészet megcsinálni, arra gondoltam, majd éjszakában kitöltöm, de végül a főnővér leültetett, hogy essünk túl rajta. 

Ügyintézős napom volt, mert az üzemorvost is meg kellett látogatnom, nem annyira szeretünk hozzá járni, pedig amúgy nincs vele baj, igaz mindig talál valamit, de nem szokott rajta rugózni, elmondja, hogy kellene ez vagy az, te megígéred, ő megadja az alkalmasságit, majd jól "elfelejted" mit is kellene bemutatni. Vittem neki friss labort, a vasam ugye kicsit alacsony, erre mindig rá szokott repülni, de most nem sápadozott sokat rajta, kérdezte jól vagyok-e, aztán továbbléptünk. Nemrégen feküdt bent az unokája nálunk, jól összenyalt egy kis szalmonellát, a főorvosnő lányával "összebarátkoztam", valahogy egy hullámhosszon voltunk, meg is kérdeztem, hogy van az unoka...na itt már barátnők is voltunk, de csak akkor kérdeztem rá, mikor már végeztem.

Ezenkívül lejárt a kredit kártyám, be kellett nyújtani a megújítási kérelmet, kinyomtattam majd kitöltöttem a nyomtatványokat, befizettem a díjat és levonultam a HR-re, ott a csajszi átnézte és átvette, mondta ők intézik a továbbiakat. Teljesen abban a hitben voltam, hogy gyorsan pontokat kell szereznem, de megvannak a pontjaim, most lesz 5 évem, hogy újra gyűjtsem őket.

Szóval eredményes napot zártam. 

2 megjegyzés:

MissneuroticS írta...

A kirándulás biztos jó lehetett a fiúknak az időjárás ellenére is.
Anyukádnak szerintem is jót tesz az utazás és a kezelés is. Jól tette hogy végül elment.

király.diana írta...

Jól érezték magukat, jól el is fáradtak. Emlékszem gyerekként minket sem nagyon érdekelt az időjárás...buli volt az osztálykirándulás