Péntek hajnalban annyira nem esett jól az a -2 fok, de számítottam rá, így dupla nadrág volt rajtam. Utálok fázni, s olyan nagyon korán erre kifejezetten nyűgös tudok lenni. 

Amúgy  a péntek nem volt rossz. Kicsit úgy éreztem, hogy csak vánszorognak a percek, de délután vettem fel egy gyereket, akinek obstruktív tünetei voltak, bár inkább a kiszáradás volt a vezető panasz, mondjuk ez a gyereken nem látszódott. 7 hónapos, de egy fülig száj kispasi, nem úgy nézett ki, mint akinek lóg füle-farka, a szülőkben fel is merült, hogy vajon indokolt volt-e az, hogy megérkezzenek hozzánk - háziorvos küldte -, ráadásul mind a ketten mentőtisztek, apuka helikopteren is szolgálatot teljesít, de általában felnőttekkel van dolguk és a saját gyerek azért kicsit megint más. Amúgy nagyon szimpatikusak, mint kiderült apuka dolgozott együtt Gáborral is, igaz, nem sokáig, de ismerik egymást, úgyhogy elég sok közös témánk volt. 

Tegnap nem kellett korán kelnem, bár várt rám a házimunka, de ebédünk volt, inkább előre készültem ezügyben, a mosógépet meg nem tartott sokból bekapcsolni. Teregetés, némi takarítás is belefért a napba, délután pedig befejeztem a 6. hetet az Mp-ben. 

Este megnéztük a Gólkirályság befejező részét. Szerintem lenne még benne potenciál, s nem akár még majd folytatódhat is valamikor, mert a lezárás nem tűnt olyan véglegesnek. 

Ma szintén nyugis napom van itthon, tevékenykedtem a konyhában, vasaltam, a mosógép ma sincs munka nélkül, lassan pedig készülődök dolgozni. 

Ráakadtam egy - számomra -új sorozatra, a Vészhelyzet Pittsburgben-re. nagyon szeretem a kórházas sorozatokat. Is.