És már itt is a Szeptember, s vele együtt az iskolakezdés is....

Nem vártam. Annyira nem vártam. És minden bajom is volt, de kezdem az elején. 

Augusztus utolsó napján Áron osztályfőnöke fel is tornázta az agyvizemet rendesen. Még a hónap közepén megkérdeztem mikorra tervezik az első szülőit, mert tavaly mindig úgy jött ki, hogy vagy nappalos vagy éjszakás voltam, így nem tudtam elmenni. Meg is adott két dátumot és nagyon okosan úgy írtam ki a kérelmet, hogy azon a két csütörtökön délután szabad legyek. Az már csak egy plusz volt, hogy minden csütörtök du szabad vagyok, így teljes lelki nyugalommal vártam az információt. Na, az meg is jött....szülői értekezlet: szeptember 25, péntek. Akkor most tegyék meg tétjeiket, Dia vajon dolgozik-e azon a napon? Tremészetesen. Nappalos vagyok. Az újszülöttön. Még csak cserélni sem tudok. Ezen úgy felhúztam magam, hogy legszívesebben asztalt borítottam volna, mert már 6 éve csütörtökönként van az a szájbab@szott szülői, de most nyilván át kellett tenni péntekre. A legjobban annak örülnék, ha a gyerek magántanuló lenne esküszöm...Nem mintha baj lenne a gyerekkel vagy ne tudnék a tanárokkal ezenkívül beszélni - mert ugye ilyenkor fogadóóra is van - csak én szedem az osztálypénzt, SZMK tag vagyok, még ha nem is veszek részt a gyűléseken (mert mindig dolgozom), azért csak jó lenne megjelenni. 

Szeptember elsején végre megkezdhettem a gyerekosztályon a munkát, rögtön éjszakás is voltam. Úgy éreztem bedobtak a mélyvízbe. Segédápolóval voltam beosztva, de az egyik legjobbal. Rögtön fel is kellett venni egy gyereket, aki már el volt látva, csak le kellett papírozni. Közben jött egy ambuláns, akitől vért kellett venni. Fiatal doktor ügyelt, de nagyon rendes és nagyon ügyes, s miután nem volt vénája, így a doktor szúrta. Már épp leültem volna dokumentálni, mikor az ügyeletről érkezett egy gyermek, na őt fel kellett venni, vérvétel, branül, infúzió, stb....elláttuk, szobába tettük, leültem papírozni, mikor Gábor hívott, hogy akkor majd érkeznek - ő is dolgozott -  egy 3 éves gyermekkel, aki tömény szörpöt ivott és köhögni kezdett. Nem akarták behozni, de anyuka aggódott, viszont maradni nyilván nem akart. Mondtam Gábornak, hogy vagy nagyon lassan jöjjön vagy Szeged felé kerüljön, mert nagyon sok a munkám, el vagyok maradva....Miután beértek a gyerekkel, gyorsan megnézte a doki, aztán mehetett is haza. Őket egy újabb mentő követte, azt a gyereket is felvettük, mellkasi panaszokkal. Ezekután már volt időm befejezni az elmaradt munkákat, Erika nagyon sokat segített és a doktor is, mert elakadtam a laborkérőkkel, de megmutatta hová mit kell írni. Az éjszaka hátralévő része már nyugis volt.

A hétvégére bevállaltam egy tortakészítést. Noémi anyukájának ünneplik a szülinapját és megkérdezte készítenék-e egy joghurtos-gyümölcsös mousse tortát. Soha nem csináltam még ilyet és ezután sem viszem túlzásba. Idővel nem jól álltam, mert péntek-szombat nappalos voltam, így csütörtökön kellet összeállítanom. Sikerült jól beosztani az időmet, így elkészültem vele, péntek estére már csak a díszítés maradt, este pedig el is vitte Noémi. Azért megnyugtató volt, amikor jött a visszajelzés, hogy nagyon finom volt. 

Vasárnap eljutottam kutyát sétáltatni is.

Hétfőn (09.07.) szintén nappalos voltam, fél szemmel a telefonomat sasoltam, figyeltem Bence gépét. Albániába utazott az egyetemtől, karate versenyen vesznek részt. Szombaton érkeznek haza. Az esélytelenek nyugalmával vesz részt a versenyen, mert itt a Shotokan karate a fő vonal, ő meg ugye Kyokushin-ra jár, de egy tapasztalatnak, élménynek pont jó. 

Sokat nem kommunikálunk, mert nincs wifi, annyit kértünk, hogy esténtént jelentkezzen be, hogy minden oké, a többit majd itthon elmeséli. Amúgy jól érzi magát, buliztak is, strandolás is volt.

A munkát nagyon szeretem a gyerekosztályon, a pörgést, a betegellátást. Most az újszülöttön is van bőven munka, az elmúlt héten volt sok szülés, egy ikercsászárban én is voltam segíteni, de úgy mentem le, hogy oda többet nem megyek. A szülésznő olyan hangnemet és stílust engedett meg magának, hogy vissza is szóltam. Az volt a baja, hogy neki kellett ellátni a köldököt. Megjegyzem, amúgy ez a szülésznő feladata, erre havtam fel a figyelmét, annyit mondtam: nem az én kompetenciám és nem folyok bele más munkájába. Nyilván, ha megcsinálom, akkor meg az lett volna a gond. tipikus van rajta sapka vagy nincs rajta sapka....mondták is a többiek, hogy engedjem el, ő ilyen, jobb nem is lesz. Khmmm...nem kellene mindenkinek nyugdíj mellett dolgoznia...

Hűen magamhoz megkezdtem a rendrakást a gyerekosztályon. Szombaton (09.05) nappalos voltam, s épp nyugis napunk volt, gyerek alig volt az osztályon, ambuláns is csak 1-1 akadt, így volt időm bőven. Rendet raktam a nővér pult mögötti előkészítőben vagy nem is tudom mi a neve, de ott állítjuk össze az infúziót, ott vannak a gyógyszerek, inhalátorok, stb. Ráfért már egy szelektálás, takarítás, rendrakás. Ezután a nővérszoba következett, mert ott is volt ám minden, dobáltam is ki felesleges cuccokat. A héten vettem kosarakat a Pepcoban, abba pakoltam át, nem bírom a szedett-vedett kartondobozokat, mondjuk ha jó állapotban van, akkor maradhat, de ezek nem voltak. Szerintem a fele cuccokat nem is használjuk, csak gyűlnek ott. Van lázlap tartó mappa is, aminek az egyik oldalára lehet papírt helyezni, de az a műanyag fólia már minden mappában elszakadt, volt amelyiket már csak egy hajszál tartott. Na, ezeket is megoldottam. A főnővér amúgy nem bánja, mondta is, hogy olyan jól tudok rendszerezni meg összepakolni. Egy kérés volt, ne nagyon pakolgassam a dolgokat jobbról-balra. Nos, azt nem teszem, mert mindennek megszokott helye van, csak az adott helyet tezsem átláthatóvá, rendezetté meg a felesleges szemetet szelektálom ki. 

A szennyeszsákokat be kell kötözni, s el kell látni az adott osztály bilétájával. Vácon ez egységes volt, kis fémlapocska benne az adott osztály neve. Nos, itt különböző méretű kartonra volt ráírva, hogy gyerekosztály....itthon vágtam ki kartonból lapokat, rápecsételtem, hogy gyerekosztály, s miután nincs laminálógépem, így genotherm tasakba ragasztottam, kilyukasztottam, s madzagot húztam bele. Mégiscsak szebb a kinézete.