36+4

Sűrűsödnek az események. Esedékes volt a III. szűrés. Megbeszélt időpontban jelentkeztem. Ma már CTG-re is mennem kellett. Kellemes meglepetés ért a terhesgondozóban - mondjuk eddig sem volt semmi bajom a rendszerrel. 8-ra mentem, olyan nagy tömeg nem volt, leültem, s hogy elüssem az időt nekiálltam magzatmozgást számolni. Közben jött egy kismama, beszédbe elegyedtünk. Látásból ismerem. Igen hamar bejutottam. Én nagyon szeretem a Miskolczi Gabit, nekem szimpatikus, kedves, soha gondom nem volt vele. ( A gyarmati kismamák ismerik) Vele volt egy másik nő, na őt nem ismertem, de annyira kedves, aranyos volt, hogy egy szavam sem lehetett. Levette a kenetet - észre sem vettem - végig nagyon kedvesen beszélgetett velem, ráadásul a Gabinak is irtó jó kedve volt. Mondták, hogy nem kell felmennem a laborba, ott leveszik a vért. Ennek csak örülni tudtam. Közben a számomra ismeretlen hölgy kérdezgetett, hogy mi lesz, fiú vagy lány, mire a Gabi mondta, hogy nem szeretnénk tudni, meglepetés lesz ( Szerintem utána megbeszélték mi is lesz nekünk). Ott viccelődtek, komolyan mondom sajnáltam, hogy olyan hamar végeztem. Mondták, hogy ne várjak, inkább menjek vissza fél délre CTG-re, utána meg uh. Hát nekem így is megfelelt ám. Ekkor már volt egy sejtésem ki lehetett a szülésznő....

Míg kint várakoztam jött egy kismama (nem is tudom hogyan írjam, kisebbség?) és bőszen bekopogott. Trermészetesen ki van írva jó nagy betűkkel: "kopogással ne zavarják a rendelést". De ő csakazértis kopogott. Na ki is jött a szülésznő és eligazította, persze nem tetszett. Na ekkor hívtam fel a figyelmét arra mi van kiírva az ajtóra. Persze én is naiv vagyok, mert mi van ha nem tud olvasni? De gyanítom nem az első gyermekével várandós.

Féldélre visszamentem, nem is kellett sokat várnom, be is hívtak. Feltettek a gépre, közben a kezembe nyomták a műtéti érzéstelenítéssel/altatással kapcsolatos tudnivalókat. Hááát jobb lett volna ha nem olvasom....nem is értem, hogy ezek után van olyan aki követeli a császárt....na de nem vagyunk egyformák, nem ítélek el ám senkit, nehogy félreértés legyen.

Persze az én gyerekem elmászott ezért újrakezdtük az egészet.

Közben a másik gépen lévő kismama bőszen törölgette a szemét. Jól sejtettem, hogy fájásai vannak. Mondta is neki a szülésznő: ebből ma baba lesz. Valahogyan nem repesett az örömtől szegény leendő anyuka. Remélem már túl van rajta és a kezében tarthatja a kisbabáját.

Utána jött egy másik nő. Na ezt ismertem. Tőlem 2 évvel fiatalabb és a 7., igen jól látjátok, nem elütöttem a 7., azaz a hetedik gyermekét várja. Ugye nem kell mondanom melyik etnikai csoporthoz tartozik? :)

A következő párbeszéd zajlott le közte meg a szülésznő között: (én úgy röhögtem, hogy majdnem leestem az ágyról)

- Jahhj, nem bírom.....-mondta a delikvens

- Mit nem bír Natasa?-kérdezte a szülésznő

- Ezt a sok gyereket. Hát megbolondulok....

- Hát ki mondta magának, hogy jöjjön minden évben???

- Nem bírom ezt a sok gyereket, szemtelenek, neveletlenek, szerelmesek....

- No gumit a fiúnak, a lánynak meg gyógyszert, nehogy felcsináltassa magát :))

Hozzáteszem, hogy a Natasa is csak mosolygott, meg nem sértődött, értette ő.

- Ha császár lesz kötesse el magát, vagy vetesse kia méhét, hogy még lombikra se legyen esélye-mondta a szülésznő

- Lombik? Nekem? Isten mentsen!-reagált a csajszi.

Miután picinek találták a babát, beprotezsálta egy uh-ra a szülésznő.

Miután elment a csajszi, beszélgettem a szülésznővel és a gyanúm beigazolódott, hogy ki is ő valójában ( Sugi). Őt ajánlotta minden ismerősöm. Azon frissiben meg is kértem, hogy legyen mellettem a szülésnél. Telefonszámot cseréltünk és bejött velem az uh-ra is.

Miután végeztem kiültema váróba. Mennem kellett még uh-ra is. No nem volt eseménytelen a várakozás. Komolyan mondom nem is érthetem némelyik embert. Én már azon kiakadok, hogy valakit a fél falu kísér uh-ra. Mert oké, menjen vele az anyja, barátnője, férje, de az egész család?

Én azt sem bírom elviselni ha Gábor ott van a várakozás alatt, mert utál várni, kínlódik, nyűglődik.

Szóval a csajszit kísérte a 3 tesója, az anyja, az apja pedig kint várt. Mondjam milyen színük volt? A legkisebb tesója beteg is volt, ott nyűglődött, mert láza volt neki, meg hányt ( na nem ott), vele a gyerekosztályra is vártak - mint utóbb kiderült.

Anyuka elment a llegkisebbnek teáért, hogy ha már nem eszik akkor legalább igyon. Közben szólították a csajt. Az meg nem mert bemenni, mondván ő fél az anyukája nélkül. Ekkor még csak a szemöldököm szaladt ráncba. Volt egy sejtésem, hogy 16-nál nem lehet több.

Aztán csak bejutottak, majd ki is.

Én voltam az utolsó. Én nem bánom, mert ilyenkor nem kell kapkodni, sietni. Mondjuk a doki alapos, soha nem éreztem, hogy szívesebben látna már ajtón kívül csak én nem akarom húzni az időt. Bementem, doki:

- Na dobja le magát de csak óvatosan. Mi újság?

- Csak úgy dübörög a kultúra odakint- mondtam ( persze jónevelt vagyok, előtte köszöntem)

-Hol?

-Hát kint.

-Hol lát maga ott kultúrát???

Jahh, igaza van. Azt nem láttam csak a hiányát....

-Kiakadtam, hogy az anyuka nélkül nem mert bejönni a lány.

-Jaaaaaaa, 14 évesen???-mondta a doki.

No még jó, hogy feküdtem.....Gabi megfogalmazta a fejemen átfutó gondolatokat:

-Anyuka akció közben is ott volt, hogy ne féljen a lány???

Ezt a témát gyorsan rövidre zártuk és velem meg a babával foglalkozott. Mindent rendben talált. Kérdezte mozog e rendesen. Mondtam igen, főleg a Vb alatt. Na erre azt mondta a héten vége lesz, azért a ygerek mozogjon továbbra is odabent ha lehet. Hát remélem, hogy még minimum 2 hetet bent tölt a lelkem.

Becsült súly: 2715gr

Lepény: II-III fokban érett.

BDP: 86.6 mm

HC: 313.1 mm

AC: 314.2 mm

FEM: 70.2 mm

Legközelebb a jövő héten kell mennem, 07. 15-én. Ctg+Uh