Időnként nagyon fárasztó tud lenni a kisebbik. Nem is időnként hanem minden nap. Hihetetlen mennyi energiámat felemészti a majdnem tizenhat hónapos. Estére lefáradok tőle. De valaki mondja már meg honnan van ennyi energiája? Bence is fáradthatatlan volt - ma is az - de Áron túltesz rajta (nem hasonlítgatunk gyereket, na ja).
Mostanában nem egyszerűek az éjszakáink sem, fogzik ezerrel (csak erre tudom fogni), mert majdhogynem óránként nyüszög. Fel nem ébred, csak én. Ilyenkor átvánszorgok hozzá cumival és vízzel próbálkozom, megnyugszik, én vissza, mire bealszom (ha felébredek nem tudok rögtön visszaaludni) újra kezdjük.
Ma reggel pl hat, igen, hat órakor úgy gondolta kialudta magát. Átvittem magamhoz (Gábor már elment dolgozni) ugyan visszaszundikált, de azt hallgattam, hogy ba-ba-ba, ma-ma-ma, te-te-te, stb. szóval alvásról szó nem lehetett. Hét óráig bírtam, akkor kimásztam az ágyból, villanyt kapcsoltam az előszobában. Mondanom sem kell, hogy Áron jött utánam, megállt az ajtóban majd belevigyorgott az arcomba. Ezután kiszúrta az újonnan vásárolt csizmáját majd hozta utánam, hogy adjam a lábára és gondolom indult is volna valamerre.
Reggeli után aztán csak nem hagyott békén így ráhúztam a lábára, abban mászkált egy darabig. Délelőtt segített, mosnivalót válogattunk, pakoltuk a kosárba majd a gépbe, ő nyomta meg az indító gombot (ezt nagyon szereti), utána segített kiszedni is a ruhákat, sőt adogatta is a teregetésnél. Főztünk, vasaltunk, közben játszottunk is. Délutáni alvás után ismételt játék, sőt csak játék volt az elfoglatság. Én előbb elfáradtam,mint ő. Könyvet nézegettünk. Nagyon szereti a Thomast.
Este alig vártam, hogy kidőljön, de nem megy az olyan egyszerűen. Még szaladozott, mászókázott egy sort a dohányzó asztal körül, nagy nehezen aztán alvásra bírtam. Az a bizonyos off gomb fürdés és vacsora után jönne jól. Csak benyomnám és már csend is lenne, gyerek békésen aludna mondjuk reggelig.
1 megjegyzés:
Ismerős, Thomas nagy kedvenc nálunk is.
Megjegyzés küldése