A terv az volt, hogy 9-délig vesz részt a bölcsődei életben, én visszmegyek fél délre, aztán majd meglátjuk ebédel-e nélkülem vagy velem. Reggel bementünk, a szekrénybe, szaladt be a csoportba. Mikor szóltam, hogy én most elmegyek vásárolni, nem tiltakozott túlságosan, érdekesebbnek bizonyult a kosár autó a szőnyegen.
Itthon tettem-vettem mikor megszólalt a telefon és Kató kérte ha tudok menni akkor menek, mert nagyon szomorú és sír. Ekkor volt 11 óra. Eszembe is jutott, hogy én marha elfelejtetem szólni, hogy nemalvós éjszakánk volt, biztosan a hidegfront volt az oka neki. Mikor odaértem ült Kató ölében, cumi a szájában, malacka a kezében, könycsepp az arcán. Kapaszkodott, bújt, de megnyugodott, odaadta a cumiját, malackáját majd otthagyott és beállt játszani. Ebédnél választhatott magának helyet, le is ült majd jóízűen evett. Ő volt a leghangosabb az abédnél, ő dumált a legtöbbet. Ebéd után elköszöntünk, Kató kapott egy nagy puszit meg egy nagy ölelést is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése