Ellentét

Már azelőtt kialakult az ellentét az újszülött és a gyerekosztály közötti ellentét, mielőtt én odakerültem. Nem akarom magasztalni a mi Főnővérünket, mert neki is vannak hibái, mint minden embernek, de az újszülött osztály főnővére szerintem igen nagyban felelős ezért a helyzetért. Nincsenek parázs viták, de érezni lehet a feszültséget a két osztály között. 

Nem segített a baráti iszony helyreállításán az sem,  a főorvosunk kiharcolta, hogy az újszülöttek, ha fertőzést kapnak vagy adaptációs zavaruk van, akkor is lent maradjanak. Ezidáig úgy volt, hogy volt egy külön szobánk erre kialakítva inkubátorokkal és minden egyébbel, s nálunk kezeltük illetve figyeltük meg őket. Igen ám, de mi azért csak egy belgyógyászati osztály működik mindenféle betegséggel és nővér műszakonként kettő, tehát az újszülötthöz is ugyanaz a nővér szaladgál, aki a hányós-hasmenős gyerekhez is. Persze, nyilván igyekeztünk úgy megoldani, hogy a legminimálisabbra csökkentettük  a rizikót. 

Az újszülött osztályon is lehet légzést, pulzust számolni, egy vénás gyógyszer beadásához sem kell külön végzettség, szúrni meg az orvos szúr, a protokoll szerint. Igen, így több munka hárul rájuk, nem tudnak egész nap a net előtt ülni vagy épp filmet nézni, kicsivel több az adminisztráció is, van, hogy óránként le kell olvasni a monitorról az értékeket....Nem mindenki kerüli  a munkát, megszokták, hogy ez a feladatuk, de volt hőzöngés meg felháborodás rendesen. Sokszor előfordult, hogy hárították, megtagadták a munkát. Pl nem vettek le egy astrupot, mert majd jön a másik drnő és eldönti kell-e...
Amit a mai napig nem tanultak meg - egyesek - az az EKG készítés, pedig valljuk be, ehhez sem kell egyetemi végzettség. Persze, nyilván nehezebb megcsinálni egy izgő-mozgó gyereknek, mint egy nagyobbnak, aki már megérti, hogy ha nyugodtan fekszik, akkor pikk-pakk készen is leszünk. 

Kért a Főorvos egy 200gr-os kisbabának egy EKG-t. Borítékoltam volna, hogy szólni fognak, valamelyikünk menjen le és csinálja meg. Eldurrant az agyam, mert ugyanaz a két nővér dolgozott, akiknek még november végén én mutattam meg hogyan is kell kivitelezni. Fel is jött az egyik nagy duzzogva - telefonon már közöltük, hogy sajnos nem érünk rá - és morgott is, hogyan fogja feltenni  a tappancsokat, mire én persze csípőből válaszoltam: keresztben lehetőleg....
Erre flegmán odaszólt:
- Láttál már két kilós csecsmőt?
Mire én:
-Persze hogy láttam (azt nem kérdezte csináltam-e ilyennek ekg-t)*

Még pattogott egy darabig, hogy igazánmegmutathatnánk** meg perszemihármanvagyunk*** és nekik mennyiadolguk**** Aztán elment. Kis idő múlva megjelent a kolléganője az eredménnyel. És képzeljétek: Meg. Tudták. Csinálni.


*: egyébként igen, csináltam már ilyen picinek ekg-t
**: Én. Mutattam. Meg. Novemberben. Nekik. Pont ők voltak az éjszakások
***: van amikor ők vannak hárman, sőt hétközben ott a főnővér és a védőnő is
****: egyszer nem jönnek fel ők sem, amikor mi vagyunk elhavazva. Soha nem akartak segíteni mikor ott álluk egy gyerek fölött egész éjjel vagy nap, mert szarul van.

Azt csak halkan jegyezem meg, hogy 5 újszülött van az osztályukon jelen pillanatban. Mi meg tele voltunk. Az csak mázli volt, hogy senki nem volt nagyon szarul. 
Lehet vitatkozni, csak felesleges, mert egyszer fent, egyszer lent. Ők egész éjjel alszanak, mi nem. Oda nem mennek az ambulánsok, hozzánk igen. Mi ezt vállaltuk. Ők meg azt.