Fejben már nagyon készültem, hogy majd a nagy szabadságomban jól utólérem magam a nagytakarításban meg rendrakásban. Aztán ahogy közeledett a napja, úgy alkudoztam magamban, hogy majd valamikor nekifogok....
Na, a valamikor az most lett. Reggel a jobbik bal lábammal ébredtem, s miután megsütöttem a csigákat, nekiugrottam a konyhának. Úgy alaposan. Mert azért szoktam ám takarítani, de a szekrény tetejére nem szoktam minden alkalommal felmászni. S ha már ennyire benne voltam, az ablakokat is megpucoltam. Elment vele a napom, de öröm bemenni a konyhába :)


2 megjegyzés:
Hmmm, nálunk ez még kb. egy hónapig várat magára. Festést tervezünk, így akkor lesz minden ki- és lepakolva... már alig várom. Mármint a végeredményét. :-)
Na nem fogok végezni az egész lakással a héten. Marad nyárra is. Festeni itt sem ártana, de talán majd jövőre. Mikor Áron született, akkor volt nagyobb felújítás, akkor azt mondtam soha többet :D
Megjegyzés küldése