Összefoglalva

Terveim szerint naponta szerettem volna beszámolni a családi történésekről, de annyira nincs időm vagy, ha van, akkor erőm nincs. 

A múlt héten végre vége lett az iskolának, nem tudom ki viselte nehezebben az utolsó napokat, én vagy a gyerekek. Áronék szerda délután strandon voltak, Bencének diákjuniális volt. 

Munka szempontjából laza hetem volt, bár hétfőn azért sikerült jó sokat dolgozni, 5 gyereket vettünk fel és cártuk az ikerpárt a Klinikáról, de ők késő este érkeztek meg, már az éjszakásokat érintette a felvétel. Kedden éjjel én voltam velük és volt egy másik 11 napos kisbabám is, így újra átélhettem a 3 óránkénti etetés gyönyörűségét. Szerencsére az anyukák is részt vettek a saját gyerekük ellátésában, én az ikerpárból a fiúcska etetését vállaltam magamra, szorosan együtt dolgozva az anyukával. Miután csak súlyfejlődésre jöttek hozzánk, így az anyuka tervei szerint történt minden én csak asszisztens voltam, persze ha tanácsra volt szüksége, akkor megbeszéltük én hogyan gondolom, aztán vagy alkalmazta vagy nem. Amúgy nagyon jó fej, kellően laza, nem gprcsölt rá a dolgokra, öröm volt együtt dolgozni vele. Az ikrek meg nagyon cukik voltak.

Csütörtökön a városban intéztem Bence pénteki vizsgájára a dolgokat. Bevásároltam, virágot rendeltem, terveztem. El is ment vele a napom. A virágishoz 2x kellett mennem, mert délelőtt áruért volt.

Délután tesómékhiz mentünk, mert szülinapja volt. Végre ő is betöltötte a 40-et.

Pénteken korán reggel szólt az ébresztő, még a mélyhűtött pogit is megsütöttem, aztán egy kávé védelmében bepakoltunk és elindultunk. Bence kicsit nagyon izgult. 4-en voltunk szülők, pikk-pakk megcsináltuk a szendvicseket, rengeteg sütemény jött össze. Sok dolgunk nem volt, csak drukkolni a gyerekeknek. Először az írásbelin estek túl. Erre volt másfél órájuk, majd következett a gyakorlati vizsga. Érdekes, hogy ettől jobban tartottak, mint az elméleti résztől. Névsor szerint mentek. Egy kicsit megkönnyebbültek, mikor kijött az első vizsgázó és látták, hogy a bizottság nem erre meg őket, de mindenkiben ott volt a drukk azért. Bence pont felkészülési szakaszban volt, mikor megéreztem az írásbeli eredmények. Megnéztem, ügyes volt. Jól sikerült neki, és lehetett volna jobb is, ha nem csapja össze 35 perc alatt.

Időben sorra került mindenki, így a dllután nagy része szabad volt. Mindenkinek sikerült a vizsga, még a vártnál jobban is. 3 tanulót kínos elemét az elnökasszony, Bence is köztük volt. Büszke is vagyok rá nagyon.

A szombati nap sem a pihenésről szólt, mert délben kezdődött a IV. Robin kupa itt a városban. Legalább utazni nem kellett érte. 

Mind a két gyerek indult a küzdésen. Nagyon jól szerepeltek, nem csak a mieink, hanem az egész dojo. Bence első, Áron második helyen végzett. Szerintem Bencének élete egyik legjobb küzdése volt ez. Remélem ez ad neki egy kis lendületet a továbbiakban. 

Vasárnap én már dolgoztam és nem csak vasárnap, hanem hétfőn is nappal és megyek még holnap meg péntek nappal is, szombaton meg éjjel. Hát a hétre elegem is van a koránkelésből.

A gyereknek edzőtábor kezdődött tegnap, itt a Dojo-ban. Ma elugrottunk Dunakeszire, hogy megvesszük a 2 beltéri ajtót, de hát nem úgy van az...már kiért lenne jó ide a szabványméret. Ettől borulok ki, hogy ide soha semmi nem passzol ... Nemcsak a pénz az ami zavar, mert ugye még véletlenül sem ússzuk meg jó áron, hanem mind-mind idő is. Esküszöm nyugodt életem volt a panelban...egyelőre nem élvezem ki a xsaládi ház és a kert adta lehetőségeket, mert vagy a munkahelyemen dolgozom vagy itthon robotolok, a pihenés szót a P betűnél találom csak a szótárban....