Nálunk is volt nőnap

 Igaz, hogy nappalos voltam és nagy ügyet nem csinálunk ebből az ünnepből sem, de azért eszébe jutottam a legfontosabbaknak.

Gábor és tesóm már reggelről írt üzenetet, apukám délután hívott, a gyereke pedig este emlékeztek meg róla.

Különösebben nem szokott meghalni a virág, mert sajnálom, hogy hamar elhervad,  cserepeset meg mindig kinyírom, ezért általában csokit szoktam kapni, amit persze a pasik segítségével eszek meg. 

Az egyik bentfekvő gyermek apukájától kaptunk egy szál nárciszt közösen, ami nagyon kedves gesztus a részéről, teljesen meg voltunk hatva. 

És megérkezett a vezeték nélküli fülhallgató is. Szóval teljes volt a nap.