Heti beszámoló

 Úgy látszik az április sem a blogírás hónapja. Mióta Apukám rosszul lett és elhunyt, azóta egyszerűen nem érzek magamban motivációt semmihez. Persze a dolgaimat ellátom, főzök, mosok, takarítok, viszem a háztartást, ellátom a családot, dolgozni járok, de a scrapbbokhoz nem ülök le. Sem ahhoz, sem a bloghoz...nem mintha olyan eget rengető dolgok történnének napjainkban.

A Húsvétnak sem volt nagy fenék kerítve, ráadásul váltva dolgoztunk, én meg amúgy sem szívlelem ezt az ünnepet. Ez a kötelező takarítás, sonka főzés meg tojás hegyek....nem is csináltam amúgy semmit. Nem volt nagytakarítás, csak a szokásos, felesleges is lett volna, hiszen hamarosan kezdődik a konyhafelújítás, lesz itt por meg kosz és kupi is. Sonkát főzött anyósom, meg tojást is, de én megmaradtam a pirítóskenyér lekvárral vonalon, ami a reggelit illeti.

Nagypénteken nappalos voltam. Reggel mikor kitettem a lábam az ajtón éppen esett az eső, de olyan szokásos ütemben, gondoltam a kapucnimmal meg egy esernyővel biztonságban leszek. Ahogy kifordultam az utcából át is futott az agyamon, hogy de jó, hogy nem most szakad le az ég....aham....több sem kellett, mire végiggondoltam, már dörgött-villámlott és úgy elkezdett zuhogni az eső, hogy hömpölygött az utcán a víz (volt annyi eszem, hogy még a bokacipőmben indultam el és nem egy kis topánkában), kb 30 másodperc alatt lettem olyan vizes, mintha ruhástul zuhanyoztam volna. Azért szerencsésen leértem a buszmegállóba (kb 12-14 perc), akkor ahogy néztem a telefonomat, láttam, hogy Gábor hívott is meg írt is. Érdeklődött, hogy leértem-e, meg miért nem fordultam vissza és ha kell lejön értem, mert biztos eláztam, hogy át tudjak öltözni és el is visz kocsival Vácra. Tekintve, hogy ekkor már 4.20 volt és a buszt még sehol nem láttam, éltem a lehetőséggel. Fél 5 után ért le értem, de a busz még ekkor sem érkezett meg (amúgy 4.14-re kellene a megállóban lennie). Itthon aztán átöltöztem, majd elvitt Vácra, így pont akkor érkeztem meg mikor szoktam. 

Munka szempontjából nem volt gáz, de dolgoztunk azért egész nap, az idő az kicsit borongós volt, majd délután 4-kor leszakadt az ég. gondoltam is, ha fél 6-kor így fog esni, akkor én el nem indulok, de egy fél óra múlva már verőfényes napsütésben volt részünk. Gondolom Vivaldi egy hasonló napon írta meg a Négy évszak-ot.

Szombaton a láthatatlan munkákat végeztem itthon, egész nap tettem-vettem, nagy látszatja mégsem volt. Kitakarítottam a fürdőben a zuhanyt, s voltam olyan okos, hogy egyszerre használtam a domestost meg az ecetet, nem kevertem össze, csak az egyik helyre ezt öntöttem a másikra meg azt (sose szoktam), aztán ezt jól be is lélegeztem, úgyhogy délután nem győztem köhögni, annyira irritált a gőz. 

Szombat este érkeztek sógoromék, itt is aludtak, de vasárnap du már indultak is haza, sokat nem bandáztunk együtt, de azért a locsolkodás nem maradt el. Gábor egész nap az ügyeleten dolgozott, hétfőn pedig az OMSZ-hoz ment, azért indulás előtt szórt rám egy kis vizet, de legalább nem a nyakamba öntötte. Délelőtt a srácok átvittek anyukámhoz, ők elmentek tesóm feleségét és kislányát meglocsolni, tesóm meg Ádival kijöttek oda, így beszélgettünk egy sort. Később csatlakoztak a gyerekek is, majd kimentünk a temetőbe, leszedtük az elszáradt koszorúkat és virágokat. Olyan üres lett így a sír, de anya mondta majd vesz valami szép művirágot a vázába.

Délután tesóm még kiugrott hozzánk a gyerekekkel, de az este nyugiban telt. 

Kedden nappalos voltam. A héten a főnővér szabadságon van, amit azért annyira nem bánok, nyugalom is volt ilyen szempontól egész nap, igaz rengeteget dolgoztunk. Az egyik kisbabát elvitték Pestre a fejlődésneurológiára, de pénteken már vissza is hozzák, de a másik kettő még ott van. Az egyik kislány már örökbefogadható, már ki is adták a határozatot, remélhetőleg hamarosan szerető családba kerül. Akit elvittek Pestre, ő nevelőszülőkhöz fog majd menni, már meg is van, hogy hová, a szülők még nem tudják. Azt tudják, hogy nem vihetik haza, csak szerintem nem értik ez mit jelent. Az anyuka közölte nem szeretné, ha a gyámüggyel szövetkeznénk....mikor elvitték a gyereket a mentők, akkor pont bejött s mondta lekíséri a gyereket a mentőhöz, a táskáját  a szobában hagyja, majd visszajön. Eltelt pár perc, pont az ablak előtt mentem el, mikor látom, hogy vágtat kifele a kórház kapuján....mondtam is a kolléganőmnek, hogy ez elfelejtette, hogy itthagyta a táskáját. És tényleg. Később persze visszajött érte, de hogy lehet valaki ennyire agyatlan? Azt mondta csak akkor írja alá a zárójelentést, ha elolvashatja. Hát olvassa.....senki nem mondta, hogy nem teheti meg.....majd közölte a doktornővel, hogy semmiféle műtétbe nem egyezik bele....én nem tudom mit olvasott, de műtét fel sem merült....(a fejlődésneurológiára is csak azért ment a kislány, hogy időt húzzunk). Azért megnézném, amikor elviszik a kislányt az ország másik pontjára, hogy akkor vajon felfogja-e a dolgokat. 

A szerdai napom a bevásárlással ment el. A héten még szünet van a srácoknak, így én sem kelek korán, csak olyan 8 körül. Délelőtt összeszedtem magam és elmentem bevásárolni, vettem egy két zónás indukciós főzőlapot a Lidl-ben, pont most volt akcióban, ha szétszedjük a konyhát, legalább egy virslit, tojásrántottát, zacskós levest, tejbegrízt tudjak főzni, a nagyobb kajákat majd anyukám megfőzi vagy átmegyek és ott főzök. Ki is próbáltam, tényleg hihetetlenül gyorsan felforr rajta pl a tej, nem volt 2 perc mire 250 ml felforrt, tökjó. Nekifogtam a pakolásnak is, bár messzire nem jutottam, mert éjszakára mentem. 

Az éjszaka nyugis volt, pár telefont leszámítva, vettem is fel egy gyereket, aki bicajjal esett egy nagyot. 17 éves lesz a nagylány, de olyan sírást rendezett amiért ott kell maradnia.....dohányzik, pasija van, de anyuka aludjon bent vele....még jó, hogy nem az én lányom, amúgy. Ő biztos, hogy másnap haza fog menni. Én meg mondtam, hogy biztos, hogy nem, mert az UH folyadékot írt le a hasában, szóval örüljön, ha nem kell a műtőbe tolni őt. Felhívtam figyelmét, amennyiben elhagyja a kórház területét, nekünk be kell jelenteni a rendőrségen. Amúgy tényleg. Volt akit a rendőrség hozott vissza.

Szerdán még kiszaladtam a temetőbe, anyukám vett virágot, a fedlapot pedig lerögzítették.

Csütörtök délután aztán majdnem teljesen kipakoltuk a spájzot, még egy pár dolog maradt benne, amit minden nap használok, majd kerítek neki helyet a konyhában. Egész gyorsan ment, egy részét a padlásra tettem, ami nagyon ritkán kell vagy épp egyáltalán nem használom (de jó is lesz ez a selejtezésre), amit gyakran használok, az a pincében kapott helyet. Már a konyhaszekrényből is igyekeztem elpakolni azokat a dolgokat, amik nem nagyon fognak most kelleni. Szerintem e gy csomó mindent ki is fogok dobálni, mert van amihez 3 éve nem nyúltam, szerintem akkor tudok nélküle élni...

Úgy volt, hogy ma Gábor nekifog a bontásnak, de aztán elment Tomiékhoz segíteni, mert megígérte nekik, de nem volt benne biztos, hogy már ma is kell-e menni vagy csak szombaton, de kellett úgyhogy a bontás most elmarad. Legalábbis a hétvégén. Majd a jövő héten nekifog. 

Én ma főztem zöldborsó levest, brassóit, sütöttem csirkecombot és készítettem hozzá zöldséges bulgurt, csináltam egy kevert almás sütit és egy babapiskótás pudingos tejszínes desszertet eperrel....mindemellett mostam és ki is takarítottam....és már vége is lassan a napnak...