A tegnapi nap egy fokkal jobb volt. Nem volt szülés, nem volt kapkodás. Délelőtt csak tettünk-vettünk, vártuk, hogy feljöjjön az egyik gyerekorvos és levizitelje a babákat.
A bentlakók sokáig aludtak, aztán 10 óra felé próbáltuk megetetni őket, de annyira nem voltak éhesek. Mondjuk egyik sem fog elfogyni, ettől nem félek, mert némelyiknek olyan hurkája van....
Később meg is érkezett a doktornő, sorra levizitelte a babákat, majd kettőt hazaengedtünk. A többi baba jól volt, próbálkoztak a szopizással, több-kevesebb sikerrel, volt akinek szüksége volt egy kis tápszeres kiegészítésre is.
Még tegnap megírtuk a kiskönyveket az összes babának. Némelyiknek megcsináltuk a hallásvizsgálatot is, volt olyan akinek pedig ma próbáltuk. ezt már én csinálhattam. Nehezebb ám, mint gondolná az ember, mert nem mindegy hová teszed az érzékelőket, persze a gyerek belemozdul. Az egyik babócának csak az egyik fülét sikerült megnézni, a másiknál próbálkoztunk 4-5x is, de nem ment. Igaz ő még alig egy napos volt, így nem jelent ez semmit, majd újra kell próbálni mielőtt hazamegy.
Kicsit rendezettebb volt a nap, az első 24 órában kb 3 óránként kell vitális paramétereket ellenőrizni, majd 24 órás korában oxigénszaturációt kell nézni neki.
Délután megfürdettük a babákat, meg is ettetük őket, már amennyire tudtuk, megcsináltuk a dokumentációt is és vártuk a váltást.
Sokkal nyugodtabb volt a nap, nekem is volt már némi fogalmam a dolgokról. Nem rossz amúgy ott sem dolgozni, nyugisabb, mint egy beteg osztályon, úgy szívesen dolgoznék, hogy itt is meg ott is, de folyamatosan csak az újszülöttön nem szeretnék. Majd meglátjuk hogyan lesz.
Hazafelé beugrottam még a Kék-be is felvágottért. Ma hazajöttek a gyerekek is a táborból, vár rám egy halom mosnivaló meg a vacsorakészítés is. Jól el is vannak fáradva. Most jön pár nap pihenő, aztán indulnak Velencére a nyári táborba.
2 megjegyzés:
Nagyon helyesek a fiaid! Az új helyedhez kitartást kívánok, velem volt már olyan is, hogy azt gondoltam, na, én ezt az életben nem fogom tudni végigcsinálni, végül 17 évig ott maradtam 😀
Köszönöm szépen :)
Ha vért izzadok is, maradok, mert ezt a hercehurcát mégegyszer végig nem csinálom, az fix :))
Jó, vért nem kell izzadni, de azt gondoltam egy kicsit könnyebb dolgom lesz, tekintve, hogy nem az utcáról estem be, hanem a szakmában dolgoztam eddig is. Igazából a munka sem nehéz, a helyi sajátosságok sem bonyolultak, a rendszert is gyorsan átláttam, a számítógép használata sem jelent problémát. A kollégák is nagyon rendesek meg aranyosak, segítőkészek összességében, de mégsem érzem azt, hogy befogadnak. Legalábbis nem mindenkin érzem, ami nyilván nem baj, mert egy hónapja kerültem be közéjük, szóval még bőven van erre idő. Valószínűleg én vagyok kicsit türelmetlen ezzel kapcsolatban. :)
17 év? Az jó sok idő ám! :)
Megjegyzés küldése