Délelőtt kimentünk a gyerekekhez. Bencével nem volt gond, bár tegnap este volt egy fél óra mikor nem tudtuk, hogy akkor most őt szedjük össze vagy mehetünk kikapcsolódni. Apósom hívta Gábort, hogy Bence nem akar maradni. Nem sokkal később én hívtam anyósomoat, akkor már nem volt gond, megbeszélte a gyerekkel, hogy egyet ottalszik. A mama igen jól szokta kezelni a helyzetet.
Áronnak viszont nyűgös éjszakája volt, így a nagyszülők sem aludtak valami sokat. Hol van hőemelkedése, hol nincs, orra viszont folyik. Hétfőn így is - úgy is vissza kell őt vinnem a dokinénihez, szerintem az antibiotikumot nem ússza meg. Szegény gyerek szinte állandóan meg van fázva. Oké, hogy jön a foga, de mindent nem lehet erre sem fogni.
Kimentünk, ebédeltünk (nem mintha itthon nem lett volna kaja), aztán hazacuccoltunk. Áron aludt, utána evett is, sőt még játszott is kicsit. Most megint le kellett tennem, mert nyűgös volt. Az a két pasi aki nem alszik az épp legózik a hálószobában (ez az áronmentes övezet).
És eddig tartott a kis beteg pihenése.
Közben hétfő lett. Tegnap már nem volt időm/energiám befejezni a bejegyzést.
Éjszaka jól aludt. Ma elvittem dokihoz. Kapott ezt is, azt is, majd meglátjuk hat-e. Remélem igen. Most pedig megyek dolgomra.....van bőven.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése