Amikor végre egyben alhatnék akár 4 órát is, na akkor történik valami amiért mégsem. Úgy alakult, hogy este minden lelkiismeret furdalás nélkül kúpot adtam a gyereknek, mert kezdtem kibukni a sorozatos éjszakai nyüszögésektől, s nyilván ő sem pihente ki magát emiatt. Mikor végre csend, rend, nyugalom, akkor Bence kezdett el hányni. Halleuja. Az éjszaka első felét végigrókázta szegény gyerek, mi meg álltuk a sarat mellette. Háromszor cseréltem lepedőt. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy az ágynemű többi része megúszta a balesetet. Egyedül Gábor jegyezte meg: miért mindig az ágy rám eső felére hánynak a gyerekek? Bár Áron még ezidáig nem produkált ilyet, de a nagypbbik tényleg mindig az ő felét célozza meg. Mondjuk ez legyen a legnagybb baj.
Gyermeknek reggelre kutya baja sem volt, a fáradtságon kívül, egy kis gyomorrontást szedett össze. Ma este már vígan volt. :)
