Csúcs éjszaka

Úgy látszik az ősz beköszöntével megszűnik az osztályon a nyugodt műszakok száma. Az éjszaka mindig nyugisabb szokott lenni, de ezt most nem mondhatom el a mostaniról. Mert minden volt, csak nyugodt nem. Volt éjjel fél 3 mire elcsendesedett mindenki. 

Ha nem az egyik, akkor a másik az amelyiknek problémája van. És itt nem arra gondolok, hogy beteg a gyerek. Mert legtöbbször nem a gyerekkel nehezebb, hanem a hozzátartozó szülővel. 

A neten nem kevés cikket lehet olvasni a kórházakban uralkodó helyzetről, panaszkodnak a szülők, milyen körülmények között lehetnek a gyerekeik mellett. Nálunk ehhez képest Kánaán van és sokszor azt gondolom, szobalánynak néznek a szülők. Azt hiszik a welness szállodában vannak és nem a kórházban. 

Türelmetlenek  a gyerekük gyógyulásával kapcsolatban is, persze vannak kivételek, mint pl az az anyuka aki csütörtök óta bent van a kisfiával (Másfél éves. A gyerek. Nem az anya.) Egyetlen problémája már csak az, hogy belázasodik és 24 óra láztalanság után lehet tőlünk hazamenni. Minden más probléma megszűnt és bár nagyon menne haza a szülő mégis megértéssel viseli, hogy nem mehet. Nem sír, nem nyafog, kellő humorral kezeli a helyzetet.

Azt is elhiszem, hogy rossz nézni a gyerek szenvedését és a tehetetlenség érzésénél talán nincs is rosszabb, de attól, hogy én adom be a gyógyszert/kúpot, attól sajnos nem hat előbb. Ki kell várni, én sem tudok jobbat. Az én gyerekem is szokott inger köhögni, nem tud aludni, bevetek itthon én is mindent és sajnos vagy sem, hát olyankor én sem alszom. Az meg nem segít, ha a szülő a gyereke előtt vagy épp azzal együtt sír. 

Kezelnem kellett azt az apukát is, akinek az volt a legnagyobb problémája, hogy nem ment a fűtés. Jelzem meg lehetett dögleni az osztályon és kint sem volt hideg....éjjel meg kitakarózva aludt, szóval no comment....

Jutott mindenből éjszakára, na. A csúcs az az volt amikor besétált egy család azzal, hogy a 12 éves srác este valami csempészős filmet nézett, majd gondolt egyet, s a látottakat átültette gyakorlatba is. Egy 8-10 cm-s műanyag lekerekített végű valamit dugott a végbelébe....csak aztán nem tudta kiszedni.

Főorvosnő megvizsgálta, nem tapintott idegen anyagot, de ki tudja hova csúszott az föl, így továbbküldtük Budapestre, előtte telefonon odaszólt a főorvosnő, de a vonal másik végén is csak nagy hümmögések voltak vajon hová tartozik sebészet vagy trauma.....kíváncsi lennék mi lett vele...