Napra pontosan egy hónappal ezelőtt az egyik doktornőnkről kaptam egy felkérést minialbum készítésére. A tesója megy férjhez és leánybúcsura ezt gondolták ajándéknak.
Ritkán vállalok ilyen felkérést, illetve ritkán kapok, de mindig vegyesek az érzéseim, mert mi lesz, ha nem tetszik az illetőnek. Mert az egy dolog, hogy a családi képekből albumot készítek magunknak, azt a saját ízlésem szerint variálom, ha nem úgy sikerül, mint elterveztem, akkor az is pont úgy jó. Amúgy nincs a fejemben kész koncepció sohasem, minden úgy jön alkotás közben.
Az idővel is hadilábon állok mindig, mert ilyenkor biztos minden közbejön. Most a felújítás kellős közepén a saját alkotás is elmarad, ráadásul nyaralás is volt közben. Nem ígértem semmit, megbeszéltük, ha nem lesz meg határidőre, akkor majd utólag kapja meg más címen.
Nyaralás előtt a képeket kinyomtattam, az alapot meghajtogattam és a papírokat is kiválasztottak hozzá. A héten már csak össze kellett rakni és időt kellett rá szakítani. Szerencsére Gábornak is volt programja, így azalatt én nyugodtan elmerülhettem az alkotásban. Készen is lettem vele. Tegnap délután elégedetten adtam át a tulajdonosnak.
És most jöjjenek a képek:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése