Bencének hétfőn megműtötték a szemét. Erre készül mióta szemüveget kapott általános kisiskolás korában. Én éjszakából érkeztem, nem voltam éppen kipihent, elég jól bírtam a várakozást. Cirka 2-2,5 órát voltunk ott, ebből maga a műtét 20 perc volt és kb 50 percet volt bent, előtte pedig mindenféle mérésen és vizsgálaton átesett. Műtét előtt be kellett vennie egy Xanaxot, de mindenki kapott nem csak ő. Míg mindenki más úgy jött ki, hogy nem érzett semmit, addig Bence arról számolt be, hogy azért kicsit kellemetlen volt és egy pici fájdalmat is érzett, de nyilván simán túlélte és ha előről kellene kezdenie ugyanúgy a lézer alá feküdne. Mikor kijött szép szürke színe volt, rosszul érezte magát, így az egyik vizsgálóban lefektették, kapott vizet, müzliszeletet és még a légkondit is bekapcsolták neki. Pár perc elteltével aztán jobban lett, így el is tudtunk indulni. Gábor bejött értünk a szigetre, mert az árvíz miatt le volt zárva és csak engedéllyel tudtunk bemenni, de meg sem próbálkoztunk az autóval (pedig lehetett volna, de csak egy kísérővel, mi meg ketten voltunk). A műtét napján negyed óránként kellett a műkönnyet cseppenteni, óránként pedig a Tobradexet, másnap pedig óránként a műkönny, napi 5x a Tobradex volt. Kedden visszamentünk kontrollra, de busszal, hogy Gábor meg itthon tudjon haladni a fürdőszoba legózásával. Jó kis utunk volt. A másfél órás út 2,5 óráig tartott, mert Váctól lezárták a régi 2-es utat az árvíz miatt, így az M2-re terelődött a forgalom és ez meg is fogta rendesen. Szerencsére gyorsan végeztünk a kontrollon és hazafelé nem volt fennakadás, így időben itthon is voltunk.
A műtét jól sikerült, a látása szuper, majd szépen lassan tökéletes is lesz neki, de már azt hallgatjuk tőle, hogy "ezt is látja" meg "azt is látja" és meg kb az orromig nem látok szemüveg nélkül.
Áronnak pedig elkészült a szemüvege, de a büdöskölök iskolában nem hordja.
