Gábor ma az ügyeleten dolgozik holnap reggelig, így mi tegnap délután voltunk gyertyát gyújtani.
Először Varsányba mentünk a nagyszüleimhez. Sok rokunknál lehetne mécsest gyújtani, de a nagyszüleimen kívül csak két helyen szoktunk még megállni a többiek sírját sosem találom. Most összefutottam az egyik volt középiskolai osztálytrársammal, jó pár percet beszélgettünk is. Gyakrabban kellene kapcsolatot tartanunk, de valahogy mindig elmarad…
Gyorsan végeztünk, innen visszajöttünk Gyarmatra, de itt sem látogattunk el sok helyre, pedig egyre több sírhoz mehetnénk. Itt sem időztünk órákat, az elveszített szeretteinkre úgyis minden nap gondolunk. Legalábbis nekem sokszor eszembe jutnak, ehhez nem kell a temetőbe mennem.
Nemrégiben a nagyapámmal álmodtam, miután felébredtem nem nagyon tudtam megfogalmazni mi is volt, pedig álmomban olyan valóságos volt minden.
