Apu vedd meg nekem....

Amikor azért mész ki a Sörfesztiválra, hogy a gyerekedet elkísérd  a Wellhello koncertre....

...amíg ő haverjaival múlatta az időt, addig mi:

Haverok, Buli, Fanta

Az úgy alakult, hogy a múlt hétvégére esett a Sörfesztivál és a legénybúcsú is. No nem nekem. A Zuramnak.

Pénteken látogatták meg a minden évben megrendezett egyhetes fesztivált. Általában ez baráti buli szokott lenni, ilyenkor összegyűlünk és együtt megyünk jólérezni magunkat. Idén ez most nekem érthető okokból kimaradt. Érdekes lett volna ha odaállítok 37 hetes várandósan (bár ez most már kezd terhesség lenni). Van akit nem zavar, de engem igen, így én itthon maradtam a gyermekkel. Apa pedig ment a haverokkal/kollégákkal. A névsort tekintve tudtam éjjel 1-kor még nem lesz otthon...

Kollégái feljöttek egy kis tankolásra, Bencét egészen jól elhülyítették, a gyerek meg ugye megválaszolt nekik mindenre. Miután elkezdtek szedelőzködni Bnecének úgy görbült a szája....merthogy Apa maradjon itthon. Pasik aztán jobra el.....Bence nagy sírásnak neki.

Régen sírt már ennyire. Alig bírtam megnyugtatni.

Egyre csak azt kérdezgette, hogy:

-ugye apa hazajön?

-de bztos nem lehet ottaludni?

-de ugye nem lehet ágyatbérelni?

Egyem meg, annyira ragaszkodik most mindkettőnkhöz, hogy az hihetetlen. Persze ez most a kistesó miatt van.

Nagyon nehezen és elég későn, de elaludt. Én pedig fellélegezhettem.

Pasi hajnalban jött haza....

Tudtam én, hogy sűrű lesz a hétvégi program. Szegény ember ki sem tudta magát pihenni rendesen, máris másik buliba kellett készülődnie. Legénybúcsúba. Délután megérkeztek Robiék is. Pasik elmentek a buliba, mi meg fagyizni. Bence persze most is zokon vette, hogy az apja elment otthonról. Gábor mondta neki dolgozni megy, be kell állítani az asztalokat, padokat a lagzira. Ette, nem ette....belenyugodott. Persze semmi nem volt neki ezekután jó. Nem akart Bogival játszani (Robiék nagyobbik lánya), egyedül akart mesét nézni, stb.....Szerencsére Bogi nem vette zokon a dolgokat, így egyik gyerek egyik szobába, másik a másikban nézhetett mesét/filmet, mi meg a nappaliban dumáltunk Szilvivel.

A pasiknak utolsó pillanatban akadt sofőr akivel lebeszélték, hogy viszi és hozza őket. Biztos ami tuti, mondtuk nekik, ha bármi van akkor hívjanak minket és megy valamelyikünk. Hajnali 4 óra környékén szóltak a srácok, hogy a sofőr telefonja kikapcsolva, ők nekiindultak gyalog - ami nem lett volna baj, csak éppen nem helyben volt a buli. Így Szilvi kelt útra értük, fél 6 körül haza is értek.

Alvás nem sok volt. Nekünk kerti-party meghívásunk volt vasárnapra. Éjjel ugyan lehűlt az idő ésdélelőtt elég borús volt, de nem maradt el a családi program. A szomszédék telkére mentünk ki bográcsolni. Van ott a gyerekeknek minden. Na egész nap a hangjukat sem lehetett hallani annyira belemerültek a játékba. Ki sem másztak a homokozóból ahol sarazhattak. Ennek megfelelően csupa szutyok volt mindegyik. De jól sikerült a dolog. Kisütött a nap is, kellemes volt az idő, beszélgettünk sokat....kell ennél több?

Dolgos dolgok...

Éjjel alig aludtam valamit, mert 2.15-4.15-ig fent voltam. Most is, mint minden évben megrendezésre került a Sörfesztivál városunkban. Az első ilyen rendezvénynek van már 12 éve is ha jól számolom, de lehet, hogy több is. Pár évvel ezelőttig mi is - család - dolgoztunk. Apukámnak van egy pecsenyesütője és jól ismeri a szervezőket így mindig apukámat kérték fel, hogy az ételt biztosítsa. Ment is szépen minden - igaz milliomos senki nem lett belőle, ha nagyon megnézzük akkor nem biztos, hogy a befektetett munka megtérült - egy darabig. Aztán az egyik szervezővel elszaladt az a bizonyos lovacska az én apukám pedig megelégelte a dolgot - öreg már ő bohócnak - így köszönte szépen, de nem vállalta többet. . Jól elkanyarodtam...Szóval ismét van a fesztivál. Nincs is ezzel gond, de idén - gondolom már nem úgy megy, mint régen - visszatették a közelben lévő sportpályára. A szervezők is összevesztek. A lényeg a lényeg felébredtem a zenére. Ez még nem is lett volna probléma, de vihar is készülődött. Két órán keresztül csuktam - nyitottam az ablakot, leengedtem - felhúztam a redőnyt. Én bírtam volna a huzatot, de Gábor panaszkodott, hogy fázik. Ha becsuktam mindent én fulladtam meg majdnem.....Na negyed5-kor elcsitult már a zene, elvonult a vihar én meg beájultam.....
Reggel el is aludtam és fáradtan is ébredtem. Most, hogy nincs ovi sokkal jobban meg kell szerveznem egy - egy napunkat. Mikor ki vigyáz Bencére, ha itthon van az apjával akkor ebéd legyen, ha Gábor dolgozik akkor mit visz ebédre, hová teszem a gyerkőcöt....Szóval kimerítőbb, mint amikor ovoda van.

Ma kiderült, hogy nem is vagyok olyan linkóci, mint amilyennek látszom. Tegnap égre - földre kerestem az árazócédulát. Na ma megkérdeztem az anyukámat, aki a főnököm is, nem látta - e. Hát dehogynem, elvitte, mert kellett neki....Na ma vettem másikat:)
Érdekes dolog egy vállalkozást vezetni. Belelátok a munkaadó és munkavállaló részről is. Én alkalmazott vagyok, de a főnök az anyukám. nem könnyű, sőt kifejezetten nehéz vállalkozást vezetni mostanság. Ma volt bent egy menyasszony - a ruha nem tőlünk lesz, de ez egy hosszú történet - kiegészítőket venni és kölcsönözni. Mesélt és amit hallottam tőle az meggyőzött arról, hogy be kell keményíteni. Nem feltétlenül kell ez árakkal elmenni - nem is lehet - de keménynek kell lenni. Azt hiszem szeptembertől új szelek fognak fújni felénk. Olyan bosszantó, hogy kiteszed a lelked és semmi. Nem vagyunk drágák, kedvesek vagyunk és mégis az lenne a jó, ha mi fizetnénk mindenért.....Húúúúúúú de negatív vagyok most!

Feszültséget levezetendő gyorsan biciklire pattanok és kikerekezek anyósomékhoz. Bence ma ottalszik, mert holnap Icamama vigyáz rá, így reggel nem kell kivinnem, de lehet ha meglát haza akar majd jönni.
A futós barátnőm várandós, a kondiba járós barátnőm is várandós nekem meg kell a mozgás. Tegnap lemértem kocsival 100 méter híján 4 km-re laknak Gábor szülei. Egy nap 2x4km az jó. Szerintem.