Fodrásznál jártak

Szerda délutánra volt időpontunk a fodrászhoz, akihez én is járok. Már rájuk fért egyy birka  hajnyírás, főleg áronra, mert nagyon megnőtt a haja. Gondoltam majd lesz erősítésem is Gábor személyében, de miután dolgozott így egyedül birkóztam meg a feladattal. Nem volt vészes. Bence már eljutott odáig, hogy a hajnyírás nem fáj, pláne nem, hogy nem géppel hanem ollóval végzi T.néni. Bárcsak a körömvágásról is meg tudnám, győzni, de egyelőre nem megy.

Nagyon sokáig nehezen viselte ezt a beavatkozást is, de szerencsére már megy sírás nélkül is. Áron kicsit sírt, de közel sem volt annyira vészes, mint anno Bence, sőt el tudtuk terelni a figyelmét egy kiskönyvvel (okosanya) így hamar készen lett ő is. Nagyon helyesek lettek a minipasik :) Kép később....

Számonkérések

Tegnap elég érdekes nap volt a  suliban. Logikát nem látok benne, pedig kerestem. Mikor beértem akkor szóltak a csajok, hogy össze leszünk vonva az ápolókkal. Gondoltuk oké. Nagyon nem tetszett, de ha nincs más....
Az ápolók duplaannyian vannak, mint mi, jó fejek, ezzel nem volt gond. Bejött a mi tanárunk egészségvédelem órát tartani. Nekik valami hasonló van más címen és más tartja. Ráadásul megkaptuk a dolgozatainkat kijavítva. Mielőtt osztásra kerültek volna, a  tanárnő megjegyezte, hogy nagyon rosszul sikerültek. Na ez volt az a pont mikor kivert a víz. Mert amikor íretuk, akkor én úgy gondoltam, hogy egyáltalán nem volt nehéz és ha időm is lett volna még akkor sokkal többet tudtam volna írni, de már így is 5 oldalt véstem tele.
Gondoltam, mindegy, sikerült ahogy sikerült, majd kiderül mi volt a gubanc. Na ekkor hozzátette, hogy lett három kiemelkedően jó, de ekkor már nem mertem reménykedni sem. Gyorsan kiosztotta és megnyugodva láttam, hogy ötös lett. Őszinte leszek, nagy kő esett le a szívemről, mert nem keveset készültem rá, tiszta szégyen lett volna ha nem sikerül.
Átbeszéltük hova mit kellett volna írni, de az összevonásnak köszönhetően nem tudtunk úgy beszélni róla, mintha magunk lettünk volna.  Akiknek nem sikerült azok írhatnak javítót a következő órán, úgyhogy nagyon rendes a tanárnő.
A házidolgozatra is ötöst kaptunk - kivétel nélkül mindenki aki beadta- így már van kettő :D
A szünetben aztán odajöttek hozzám a "fiatalok" (van amelyik 15 évvel fiatalabb) és mosolyogva megjegyezték, hogy persze, nekünk könnyű volt, mert mi már voltunk terhesek és így az a kérdés nem okozott gondot.....

Ezek után még két órát összevonva voltunk (semmi érelme nem volt ám), aztán levonultunk a saját termünkbe, mert etikából is várt ránk egy dolgozat. Igazság szerint írnunk kellett volna SMK-ból is (szervezetek működését károsító tényezők = sebészet), de a tanár a másik csoportnak tartott órát és elidőzött ott, így átcsapta a jövő hétre.

Etikából sem volt nehéz a dolgozat, úgy gondolom, csak nem nagyon értem a tanárt. Merthogy ő küldi nekünk az anyagot a neten, mit fog számonkérni. Ezt általában gyorsan átfutjuk az órán és kihangsúlyozza, hogy csak a lényeg kell a saját szavainkkal. A dolgozatnál közölte, elővehetjük a papírokat és nézhetjük, ő neki az kell, hogy értjük-e Mi van? Na meg ne csak vázlatosan írjunk. 20 perc alatt megírtam, aztán ott kínlódtam még 40-et, de mondtam neki, hogy én már nem kezdem előről fogalmazgatni a dolgot. Ja és a papírt sem vettem elő, mert akkor most vagy számonkérés vagy másolás.....Ezek után nem tudom hanyast fog érni az irományom. Úgy gondolom, hogy a kérdésekre helyes válaszokat adtam, az, hogy nem kisregényt írtam az egy másik dolog. Majd kiderül a jövő héten.

Pszichológia dolgozat eredményének se híre, se hamva.....Folyt.köv.

Ha nem megyünk a játszótérre

Neki is tetszik....

Csak épp akkor hagyja abba a táncikálást amikor meglátja, hogy megpróbálom felvenni...

Nekem tetszik

Nem leszek Berényi Andrásné....

Tegnap este miután hazaszállíngózott a család apraja-nagyja igyekeztem gyorsan levezényelni az esti rutint. Úgy, mint fürdés, vacsora, stb....Igen ám, de mikor a családfő is itthon van a gyerekek mintha meg lennének kergülve. Esküszöm, mikor egyedül vagyok velük megy minden, mint a karikacsapás.
Tegnap este Gábor beelőzött a fürdőszobában, így megpróbáltam addig a vacsorát szervírozni, de Bence félpercenként kiabált: Anyaaaaa! Ha valamitől, hát ettől égnek áll a hajam. Ráadásul ha a konyhában vagyok, hiába magyaráznak nekem a nappaliban, nem értem miről van szó. Ilyenkor mindent sokszor kell elmondani a nagyobbnak, úgy, mint: vetkőzzél. És én nem tudom ebben mi a nem érthető, de nem érti. Vagy a hallása szelektív de nagyon. Tegnap is már vagy 3x szóltam, de még mindig mással kezdett el foglalkozni. Áron persze a nyomomban mindenhol és már kínlódott este lévén. Gábor kijött a fürdőszobából majd megjegyezte: na, téged sem venne el a Berényi András! Az nagycsaládot szeret, neked meg kettőtől is égnek áll a hajad.....
Hát ezen akkorát röhögtem.....de hozzáteszem, ha Őt (Gábort) is beszámítjuk gyereknek,- mert minden pasi az,- akkor már megvan a nagycsalád, lehet Berényi úrnál is lenne esélyem. Hihihi

Áron

El vagyok maradva

Tudom, hogy el vagyok maradva a blogírással is. Igyekszem a háztartással és a fiúkkal járó teendőket nem tologatni, így viszont ez marad el. Na meg a gyöngyfűzés. Van egy háromnegyedéig kész karkötő, igazából már csak a kapcsot kellene rávarázsolni, de egyszerűen nem jutok hozzá. Majdnem minden szabadidőmet a tanulás tölti ki, tekintve, hogy a jövőhéten 4, azaz négy tantárgyból is dolgozatot írunk. Jól állok, mert három tantárgyon túl vagyok, csak ismételni kell, de a negyedik....Na az majdhogynem kifog rajtam. Valószínűleg azért, mert az érdekel a legkevésbé. Sterilizálás, fertőtlenítés de minden kutyafülét tanulunk ebben a témakörben. Azt is közrejátszik, hogy nincs könyv csak saját jegyzet, amit ugyan diktál a tanár, de nekem sokszor se füle-se farka dolognak tűnik. Olyan, mintha mindenbe csak belekapnánk....Majd csak túlleszek ezen is. Főleg, ha blogírás helyett előveszem a jegyzeteimet. És akkor legyen ez a végszó. Folyt.köv.

Oltás

A fiatalember ma megkapta a tizenöthónapos olását. Mind a kettőt. A múlt héten még taknyoska volt, de szerencsére mára már átment rajta. A tanácsadóban igen sokan voltak, s még mennyien jöttek utánunk.....Örülni persze nem örült a gyerek, sőt mikor bementünk és elkezdtem vetkőztetni a drnőre nézett és már sírt is, pedig Ő még rá sem pillantott a gyerekre. Gyorsan megvizsgálta, aztán pikk-pakk megkapta a járandóságát, egyiket a karjába, másikat a combjába. Szerencsére gyorsan megnyugodott, felírta neki az influenza ellenit is, majd szólt, hogy Bencének van ingyenes oltóanyag (hogy a gyerekeknek úgy általában ingyenes-e, azt nem tudom, csak mondta, hogy Bencének van), jövő héten valamikor meg kell ejteni neki is. Hát nem lesz tőle boldog. Úgy tud üvölteni, mint hat másik. Lehet, ezt a feladatot rátestálom az apjára, mert az én idegrendszerem nem bírja. Nem tudom mit tegyek veel, hogy ne ordítson.  Ötleteket kommentbe írhatjátok, köszönöm.

Orvoslátogatás után leraktam Áront is a mamánál, mert be kellett mennem a városba és lássuk be, hogy gyerekek nélkül  hamarabb végzek, na meg tanulás van, most a baktériumok rezisztenciájával barátkozom. Bele is vetem magam míg nincsenek itthon....