Címnélkül

Amikor annyira fáj a fejem, hogy még a nézés is fáj.......

Dilemma

Ahelyett, hogy nekifognék valaminek, itt ülök és post-ot írok róla, mert nem tudom eldönteni mihez is kezdjek. Jahh, kérem az úgy van, hogy a héten szabadságon vagyok - nem, nem magamtól, a közvetlen főnököm írta a beosztást és ezt dobta a gép alapon, nyilván nem haragszom érte - és a nyakamba szakadt fene nagy szabadidőmben nem tudom eldönteni, hogy  atakarításnak álljak neki vagy a tanulásnak.

Nagytakarítani kellene, úgy olyan alapos verzióban. A mellékhelyiség és a fürdőszoba pipa, azokon már túl vagyok. Most jönne a többi is szép sorban.
Viszont a tanulással is le vagyok maradva, az órai jegyzeteimet kellene átírni, kiegészíteni, rendbekapni és neki kellene esni a tételek kidolgozásának is, már amelyik tételsor ismert, legalább annak. Arról meg nem is beszélek, hogy holnap dolgozatot írunk, arra sem ártana készülni valamit.

Törhetem a fejem rendesen, na....

P.S.: most hallom, hogy egy kupac ruha kiabál: vasalj ki!

Oskolás

Nem sok kellett, hogy az első 3 perc után felálljak és kisétáljak az óráról. Nem hittem volna, hogy ilyet mondok, de visszasírom a tavalyi tanárunkat. Sokra ugyen nem mentünk vele, de nem is beszélt velünk így, mint a mostani. Igaz, hogy nagyon sok anyagot kapunk tőle, de basszus ahogy ma velünk beszélt....hát az kritikán aluli volt. Most komolyan olyan nehéz normálisan válaszolni, hogy mégis mi a fészkes fenéből fogunk vizsgázni? Igaz, hogy kettőnkön kívül nem sok mindenkit zavar ez a kérdés, minket viszont nagyon.

Az edzőteremből jelentjük

Kondibérlet                                                         4.000.-ft/10 alkalom
Ásványianyagokat tartalmazó ital                           380.- ft/0.5 l
Idő amit edzésre fordítok:                                            1 óra/alkalom
Ruhatár újítása:                                                    határ a csillagos ég
Elvesztett kilók száma:                                                14 kg

Az érzés megfizethetetlen.......

..................................................minden másra ott a MasterCard

Pocsolyába léptem....

Tegnapi Áronszáj

Gyerekek már ágyban, de még nem alszanak, mi kint a nappaliban beszélgetünk. Egyszercsak Bence szólt az apjának (még valami nagyon fontos mondandója volt), mire az apja visszaszólt, hogy:
- Jó, de most már maradj csendben és alvás....
Erre Áron:
- Én ne maradjak csendben???

Ugyan minek....

....nekünk pontos információ, urambocsá' normális tételsor a záróvizsgára.......majd kirázzuk kisujjból......vagy mi......uff

Napi bölcs

Nehéz játék az élet, de jó a grafikája.

Mintha ezer éve....

.... nem írtam volna.....pedig fejben megy, csak a tényleges írásig nem jutok. De majd mostantól......

Októberegy

Semmi különös, csak munka-iskola-munka-iskola körforgásban vagyok. Nem, mondom, nem egyszerűek a mindennapok.
Áron gyűri az ovit. Reggelente van némi sírás, hol több, hol meg kevesebb. A reggeli nehézségeken átlendülve minden rendben vele, jól érzi magát, eszik, játszik - előbbit mondjuk simán borítékoltam volna...

Bencének suli pipa. Minden rendben vele, gyűjti az ötösöket. Volt verstanulás, dolgozat, eddig minden rendben.

Nekem suli nehéz, utolsó év húzós lesz, riogatnak a nagyvizsgával, úgy érzem semmit nem tudok. Írjuk a dolgozatokat, de miután állandóan dolgozom, alig van időm tanulni. Ma abból éltem amit tavaly megtanultam. Remélem elég lesz.

A munka szuper továbbra is, bár most már nehezedik a dolog, egyre több a gyerek, főleg a hörgőgyulladásosok. Van két új rezidens, nagyon aranyosak, kedvesek és jófejek. A többi orvos is csak meg kell velük találni a közös hangot, ki kell ismerni melyik mire ugrik :)

A kollégákkal sincs különösebb gondom, tudom ki az akihez nem kell szólni míg ő nem szól és ennyi.