Munkahelyi randevú

 Az elég sűrűn előfordul, hogy egyszerre dolgozunk, az viszont igen ritka, hogy a munkahelyen találkozzunk. Gábor Gyarmaton teljesít szolgálatot, én Vácon dolgozók, ők oda elvétve visznek/hoznak esetet, mert már másik megye. Múltkor mégis úgy alakult, hogy oda kellett jönniük, írta is, mire persze rögtön rákérdeztem gyereket hoznak-e. 😀

Nem gyereket hoztak, hanem egy súlyos esetet Rétságról, s bár területileg Salgótarján volt az illetékes (Gyarmat nem fogadta), viszont Vác közelebb volt, így oda hozták. Nálunk *nyugalom volt épp, ami aztán nem tartott sokáig, gyorsan leszaladtam hozzá, úgysem találkoztunk még aznap és másnap reggelig nem is volt lehetőség rá. 

* Az éjszaka további része nekem igen hangosan telt, volt bent egy kisgyerek, kb másfél éves, aki napi 4 litert ivott. Persze nem vizet, hanem ICE teát. Az orvosaink meg úgy gondolták, hogy bár nem emiatt került az osztályra, de majd jól átneveljük 2 nap alatt. Az volt a koncepció, hogy egyrészt nem ihat annyit, másrészt pedig nem kaphat csak vizet. Na gondolhatja mindenki, mennyire volt sikeres az akció. Az éjszakát végigüvöltötte, már szándékomban állt felkelteni az orvost is, de a kolléganő engedélyezett 100 ml vizet neki. Némi hiszti után elfogadta és elcsendesedett.  

Szülők-Nevelők bálja

Két évi kihagyás után végre ismét megrendezték a Szülők-Nevelők Bálját az általános iskolában, február 4-én. Bencééknél előttevaló nap volt, jó lett volna oda is menni,remélem jövőre nem egy időpontra teszik. 

A nyolcadik osztályosok táncával indult a műsor. Nekem nem tetszett. Olyan volt, mintha odaállítottak volna pár gyereket 3 próba után. Nem tudom mennyit készültek, hivatalos tánctanár tanította be őket, de szerintem gáz volt. Mikor ránéztem Áron osztályfőnökére, meg sem kellett szólalnom, ugyanazt gondolta ő is. Az ő lánya meg Bence egy osztályba jártak és 2020-ban táncoltak, ami szerintem nagyon jól sikerült. A koreográfia is nagyon jól ki volt találva, a zene is, a gyerekek rengeteget gyakoroltak és nyilván nem úgy táncoltak, mint a profik, de mégis sikerült nekik remek összhatást kelteni. 

Ezenkívül volt még egy hipp-hopp táncelőadás, sokkal ügyesebbek voltak ezek a lányok és végignézhettük még a városi színkpr egyik rövid humoros előadását.

A szokással ellentétben nem a Vármegyeházán lett megrendezve a bál, hanem a Művelődési Központ dísztermében, ami sokkal kisebb. Miután sokkal többen is voltunk, mint az elmúlt években, így nagyon zsúfolt volt a terem.  Mi egy jó ideig kint beszélgettünk a barátainkkal, majd miután visszatértünk akkor láttam, hogy egy D.J. váltotta fel a kéttagú zenekart. Állitólag az énekes csajnak beállt a dereka, ezért nem bírta a fellépést. A váltás nem tűnt fel, mert nem volt hosszabb technikai szünet. A D.J. nem játszott rossz számokat, csak éppen nem bálba való volt, ergo sokkal kevesebbet is táncolunk, mint szoktunk, helyette sokkal többet beszélgettünk, a társaságra nem volt panasz. Azért hajnali 4-re sikerült is hazaérni. 

Kikapcsolódás

 Még a szülinapomra kaptam a barátainktól egy számfestős képet. Gondoltam majd ha nagyon sok szabadidőm lesz esténként nekiállok. Tegnap aztán úgy döntöttem nem várom meg a sok szabadidőt, mert olyan sose lesz, hogy én majd olyan marha nagyon rá fogok érni, úgyhogy neki is álltam. Valamiért azt gondoltam egyszerű lesz feszegetni a számokkal jelölt mezőket az azonos jelölésű festékkel, de basszus nem az! Nyilván a látásom is közrejátszik (szemüveg nélkül semmit nem látok élesen). Azért remélem elfogadható lesz. 

Félév

 Nem is tudom, hogy gyorsan vagy lassan ment el ez a félév az iskolából. Mondjuk minden percéért nyögök. Teljesen jól megvoltak a nyáriszünettel, nem kellett hajnalban kelni, ha szabadnapos voltam, nem volt rohanás...

Szerencse vagy nevelés esetleg mindkettő, nem tudom, de a gyerekeink szorgalmasan, ha Áront kell is néha noszogatni, hogy vegye elő a leckét vagy többször rákérdezni, " megtanultál?, kész van minden?, a szóbeli is?, szorosabb nyomonkövetést nem igényelnek amúgy se energiám, se időm rá. Rendes gyerekek, na. 

S ez meg is látszik a félévi eredményükön. Bencének mér a hét közepén jött az értesítés, az ő átlaga 4,71, középiskola 3.évfolyam. Áron ma hozta haza, neki is hasonlóan szép lett, 4,69 az átlaga hatodik osztályban. Én nagyon büszke vagyok mind a kettőre és akkor is az lennék, ha nem lett volna ennyire szép. 

Gondolat a köröm körül

 Egy kezemen meg tudnám számolni hányszor volt műkörmöm életemben. Nagyon tetszik az egyszerű, kifinomult manikűr, de a díszesebb fajtában is van nagyon szép. Az a közös bennük, hogy magamon nem tudom elviselni. Amikor egyszer kipróbáltam akkor is leragadtam a francia manikűrnél mindenféle díszítés nélkül. A legnagyobb problémám az volt vele, hogy teljesen megújult alatta a körmöm és hosszú idő volt mire helyreállt. A másik ami miatt lemondtam róla - és nem esett nehezemre - az az idő volt. Állandóan elpre kellett tervezni, gyorsan lenőtt a körmöm, ott kellett ülnöm vagy másfél órát...ahh nem volt az nekemvaló. Amúgy semmi bajom a natúr körmömmel, mégis ha időnként elkap az érzés, akkor kilakkozom. Ezzel is van problémám, mert a lakkozás 2 rétegben, fedőlakkal is csak 1 napig tart. Most kilakkoztam a körmöm, de holnap estére de legkésőbb csütörtök reggelre le fog pattanni. Ilyenkor lakkozó egy pár hétig, aztán hónpapokra elmúlik az érzés, hogy az nekem kell. Pedig tetszik ám. 

Nyomtató

 Még a múltkor lereccsent a nyomtató, persze mikor máskor ha nem akkor, amikor Bencének szerettem volna egy minialbumot készíteni. Próbáltam a városban találni valakit, aki kitisztítja a nyomtatófejet, mert az itthoni tisztítás nem segített rajta, de tintasugaras nyomtatót senki nem vállal. Pesten van szervíz, ahol 2 éve meg is oldották a problémát, oda kellett volna viszavinni. Próbáltam megygőzni Gábort, hogy szaladjunk fel valamelyik nap Pestre, de nem igazán értékelte az ötletemet. Elkezdett számolgatni és felvetette azt, hogy lehet jobban járnék, ha vennénk másikat. Szerintem olcsóbban megúsztuk volna a javítást, de nekem nem kell kétszer mondani, gyorsa utána is olvastam, milyet lenne érdemes. Szerencsére van ismerősöm, akihez lehet fordulni. Ma be is ugrottam és el is hoztam a kinézett készüléket. Még délelőtt fel is telepítettem, majd délután úgy gondoltam kipróbálom a fotónyomtatást. Hát nem voltam boldog az eredménytől. Már majdnem kétségbeestem, az is eszembe jutott visszaviszem, de nem vagyok egy feladós fajta, addig mahináltam vele míg sikerült beállítani. Szépen nyomtat. Úgyhogy most egy új nyomtató boltog tulajdonosa vagyok. 

Így van ez

 Unalmas egy életünk van. Nem történik semmi különös, de az az igazság, hogy annyira nem bánom, csak nagyon nincs miről írni. Amiről írni tudnék az a munkám. Erről viszont rengeteget. Mindig törénik valami vagy mindeig van olyan momentum amit meg tudok osztani. 

Könyvet lehetne írni az ambuláns forgalomról, hogy milyen problémákkal keresnek fel vagy hívnak minket. Általában én vagyok a telefonos segítség, én szoktam felkapkodni a telefont ha csörög. Mondjuk szeretem is. Régen, mikor odakerültem az volt az éjszakások szokása, hogy mellétették a készüléket éjfél után, én viszont nem szerettem, úgyhogy amikor én voltam, akkor mindig visszatettem. Nem bánom, ha éjjel is betelefonálnak, mert sokszor elég a tanácsadás és nem kelnek útra. 

Legutóbb azért telefonált egy anyuka, mert a 3 hónapos kisbabának 37,8-as hőt mért popsiban, de a baba anyatejes, étvágya jó, vizelet, széklet rendben, kedve jó, jöjjenek-e be? Hát megkérdeztem miért is? Mert lázas- volt a válasz. No, ekkor átvettük, hogy mikor beszélünk lázról, mi legyen otthon és mire kell figyelni. Meg is nyugodott szerencsére.

Vannak olyan telefonálók is, akiknél elvesztíem a türelmemet és nem tudok kedves lenni. Volt olyan pl, egy szombati délelőtt, hogy a 2,5 éves gyerek lázas, bágyadt, és az ügyeletet keresi. Mondtam azok nem mi vagyunk, de mondja, miben tudok segíteni. Hallottam a hangján, hogy nem fogja otthon kezelni, de elmondtam neki, két lehetősége van: vagy kezelgeti otthon, tüneti terápiával, láz és fájdalomcsillapítás, sok folyadék, pihenés, C és D vitamin, hétfőn pedig felkeresi háziorvosát vagy pedig van kisügyelet 8-16 óráig, sürgősségin bejelentkeznek, feljönnek a hetedik emeletre és majd megvizsgálja a gyerekorvos, de úgy készüljenek órákat kell várni (tényleg nagyon sokan voltak már reggel 8-kor). Nem értem el a várt hatást, anyuka teljesen ki volt akadva, hogy neki a beteg gyerekét be kell hozni a kórházba a betegek közé....először nem értettem, meg is kérdeztem mit szeretne, mire kiderült, hogy ő szeretné, ha kimenne a gyerekorvos hozzájuk....s mikor mondtam, hogy ez iztos nem fog megtörténni, teljesen kikelt magából. Nagyon gyorsan elbúcsúztunk egymástól. 

Olyan is volt, hogy anyuka felhívott minket, mert kiborították az antibiotikumot és még 2 adagot meg kellett volna kapjon a gyerek, szeretnék felíratni a felhőbe (Dunakeszin laknak). A helyzet az, hogy az orvos nem írja fel a receptet, ha nem látja a gyereket. Ezt kb 15 percig ragoztuk, mert nem értette meg a lényeget és ki volt borulva emiatt. A pléne az volt, hogy apuka előtte beszélt az ügyeletes doktornővel, aki nem volt más, mint az osztályvezető orvosunk. 

Amúgy az új nyomtatóról akartam írni :)

Hello Január

 Több bejegyzésnek is nekifutottam az elmúlt napokban, de csak jutottam a végére. Nagy izgalmak nem törtntek az életünkben ezidő alatt. 

Két ünnep között csak megvettük a sarokülőt és vettünk hozzá két tv fotelt is. A nagy álmom az U alakú ülőgarnitúra volt, hogy végre mindannyian kényelmesen elheverhessünk, ha filmet nézünk. Mikor elmentünk körülnézni - mondjuk mást akartunk vásárolni, de ha már ott voltunk, ugye akkor nézzük meg azt is - Gábor belebotlott egy olyan tv fotelbe, ami a mentőállomáson van nekik és nagyon dícsérte, hogy milyen kényelmes, lábtartós, hátradönthető, még szundikálni is lehet benne. Akkor én nem vettem komolyan, hogy ő ilyet szeretne, de aztán itthon csak mondta, hogy mi lenne, ha inkább sarokülőt választanánk és úgy elférne egy fotel is. Aztán az egy fotelből lett kettő, hert úgy még mindig csak 3 fő tudott volna fetrengeni a tv előtt. Nem mondom, hogy barátságos volt az ára, mert ennyi pénzért már olyan U alakút vettünk volna, ami beszél is....viszont tényleg jól mutat a nappaliban és valóban kényelmes is.

Ünnepek után beszereztünk egy könyvespolcot is. Eredetileg úgy gondoltam, hogy majd a hálószobánkban lesz a könyveimnek hely, de végül a nappaliban is találtam neki egy megfelelőt. 

Január második hetében szabadságon voltam, tavalyról maradt még pár napom, jól is jött.

Bence 13-án betöltötte a 18. életévét. Közhely, de hihetetlen, hogy már nagykorú, nemrégen született. A család 14-én gyűlt össze és együtt ünnepeltünk. 

Szerettem volna neki egy minialbumot is készíteni, minden évből egy darab képpel (irtó nehéz a választás), de a nyomtatóm pont most adta meg magát. Ki kell tisztítatni. Körbefutottam már a várost, de senki nem vállalja, mert tintasugaras, így kénytelen vagyok Pestre vinni, pedig nyilván tegnapra kellene. Most lenne időm alkotni meg kedvem is, de Murphy az nem alszik. Tavalyelőtt már belefutottam egy ilyenbe, akkor megcsinálták, nem is volt drága, remélem most is sikerül nekik, mert amúgy meg tök jó nyomtató. De ha cserélnem kell lézert fogok venni. vagy nem tudom. 

Az új év azzal a hírrel indult, hogy a Sihan elhunyt. Elég sok változás áll így be a karatésok életébe (mármint a mienkébe). Vezetőváltás történt, két részre is bomlott a szövetség, az egyiket a Sihan lánya viszi tovább, a másikat egy pasi fogja vezetni, amire számítottunk is. Amin én meglepődtem, hogy konkrétan kidologozott tervei vannak Illés Sensei-nek. Biztosan készült erre, hoszen a Sihan nagyon beteg volt, bár talán nem a betegsége vitte el. Az egyik nagy változás, hogy két ünnep között - karcsony és újév - nem lesz edzőtábor, helyette január második felében tartják meg péntek-szombat-vasárnapra korlátozva. Ennek szerintem mindenki kivétel nélkül öröl, pláne a gyerekek. A másik ilyen, hogy a nyári edzőtábor augusztusban lesz (nem júliusban) és szintén rövidebb lesz nekik (aug. 4-7-ig). Ez is osztatlan örömöt aratott, pléne Bencénél, akinek így van esélye a nyáron megszerezni az első DAN-ját, vagyis feketeöves lesz (amennyiben sikerül a vizsga). Eddig júliusban volt az edzőtábor és a viszga, de idén Bence esélyes Szicíliába menni egy hónap gyakorlatra a sulitól, már el is fogadta, hogy ugrik a fekete öv idén. Minden hónapban lesz egy olyan hétvégi edzés, ami valamelyik mások városban lesz, most hétvégén pl Győrbe mennek, márciusban viszont itt lesz nálunk. 

A munka változatlan amúgy. Sok a beteg, sok az RSV-s, de van mindenféle betegség. a gyerekek amúgy cukik. 

Munkaügyek

 Rögtön másodikán nappalos voltam. Annyira nem esett nehezemre dolgozni menni, ebben mondjuk közrejátszott az is, hogy az iskola majd csak 9-én indul (egyáltalán nem várom).

Nem volt rossz napunk, nem kellett megszakadni,  de azért volt munka. A főnővérnnekünk is szegezte a kérdést, hogy használjuk-e a Zebrát, avagy vezetjük e digitálisan a dokumentációt....én őszinte voltam, mondtam, hogy nem. A miért nem kérdésre egyszerű volt a válaszom: szar! Bővebben is kifejtettem, hogy 3 helyre kellene dokumentálni, ebből kettő teljesen felseleges. Már írtam erről, hogy átláthatatlan és nem tudod egyszerre 2 helyen dokumentálni a gyerekkel történteket, hogy visszaolvashatatlan, ha meg akarom tudni mi volt vele előző nap, sok időbe telik mire mindenhová belépek, kikeresem, nemhogy azt nehéz visszakeresni, de azt is amit mondjuk délelőtt dokumentáltan. Nem beszélve arról, hogy karszalagot kell nyomtatni QR kóddal és minden egyes gyerekhez való adatrögzítésnélnle kell csipogim, hogy be tudjak lépni adott páciens adatlapjára. Nos, a karszalagot nem tesszük a gyerekre (kellene), hanem hozzátűzzük a papír alapú dokumentációhoz. Számomra nehézkes, körülményes, időiglnyes a használata. Viszont a főnővérnirt egy kör emailt, hogy KÖTELEZŐ a használata. Hát oké. Játszhatják így is. Majd munka közben ide-ida rakosgatom  a mobiltokent, naponta 2x beirom a hőmérsékletét a gyereknek meg menni,I folyadékot fogyasztott, aztán jónapot. Úgysem tudja ellenőrizni senki, mert az asztali gépen futó rendszerrel nincs összekötve. 

Tegnap tettem egy kísérletet a használatára, de  miután a belépés is sikertelen volt, így elengedtem a problémát. 🙂

2023

 Hello Új Év!

Nagy fogadalmaim nincsenek erre az évre (sem). 

A múlt év végén sem történt sok említésre méltó.

- végül megvettük az ülőgarnitúrát és a fotelt, ilyen gyorsan Ikeából még soha nem jöttem ki. 🙈😀 

- ünnepek között is dolgoztam, elég sok munkánk is van, támad az RSV vírus, tök jó, hogy a média a köztudatba hozta. Eddig is volt minden évben csak nem volt propagálva, ez pár évente jobban fellángol és leginkább a csecsemőket támadja, a gyógyulási idő hosszú, általában oxigénigény is fellép, ez ijesztő.

- az évet végül nálunk búcsúztattuk, egy szűkebb baráti körben, hajnali 4-kor sikerült ágyba ájulnom 

-