Blogháttér

2009. szeptember 25., péntek

Sportnap

Ma volt a sportnap az oviban. Jobban sikerült, mint vártam. Tavaly is volt, de akkor Bence nem volt hajlandó elvégezni a feladatokat, így egy idő után leléptünk. Idén nagyon jól teljesített, büszke vagyok rá. Különböző feladatok voltak, amiket a gyerekeknek és a felnőtteknek is meg kellett csinálniuk. Miután mindenhol hosszú sorbanállás volt én úgy gondoltam, hogy várunk egy kicsit, addig Bence játszott, csúzdázott, vettünk zsákbamacskát, sütit. Először az ugróiskolát vettük célba. Ezt Bence ovónénijei felügyelték. Persze mindenki maximális pontszámot kapott (8). Ezután átsoroltunk a következő feladathoz. Itt egy gumilabdát kellett egykézzel végiggörgetni a padon a gyerekeknek, felnőtteknek mindezt egy fakanállal kellett végrehajtani. Itt különböző pontszámot lehettet kapni attól függően, hogy meddig sikerül úgy görgetni a labdát, hogy le ne essen. (max 5) Itt is nagyon jól teljesítettünk. Miután itt végeztünk befutott apa is. Rögtön át is adtam neki a lehetőséget. Egy nagy körben volt több kiskör, különböző pontszámokkal amibe babzsákkal kellett beletalálni. Ez volt szerintem a legnehezebb feladat. Én nagyon bénán tudok dobni, de Bence ügyes volt, na meg apa is, mert mind a ketten 2x3 pontot dobtak (12). Háromszor lehetett dobni és max 9 pontot lehetett gyűjteni/fő. Még 2 feladat várt ránk. Az egyikben szintén apa jeleskedett. Itt a felnőtteknek kosárra kellett dobni 2x, gyerekeknek pedig egy felfüggesztett hullahoppkarikán kellett átdobni. Minden dobás 1-1 pontot ért. (4) Az utolsó feladat pedig az volt, hogy egy előre megrajzolt kanyargós pályán kellett a gyerekeknek végigmenni kézben egy homokozólapátban kislabdát egyensúlyozva. Mindezt a felnőtteknek kicsit nehezítve kellett végrehajtani. Egyik kézben egy lapát egy labdával, másik kézben egy lapát két labdával és a lábközé egy nyújtót kellett szorítani. Na ez volt az a feladat amit apa nem vállalt. Nekem kellett jeleskednem. Ügyesek voltunk. (10) Csoportonként volt értékelés, mindenhol az első helyezettet értékelték. Mi másodikok lettünk, Bence el is pityeredett egy kicsit. De miután ilyen ügyes volt megígértem, hogy jövő héten kap valami meglepetést tőlem és apától. Nagyon jól éreztük magunkat.

Festés

Én tervezek, ember - Gábor - meg végez. Tegnap is elterveztem, hogy megyek aerobicra. De nem jött össze. Múlt héten szülői értekezlet volt az oviban, azért nem értem oda. Gondoltam na majd most! Hát most sem.
Már tavasz óta mondogattam, hogy ki kellene festeni az előszobát, mert nagyon koszos a tapéta. Fűrészporos van fenn, azt meg elég átfesteni. Nagyon halvány sárga volt, szinte fehér és elkoszolódott. Meg is beszéltük Robiékkal eljönnek és segítenek majd nekünk. A héten eljutottunk oda, hogy megvegyük a festéket. Szép napsárgát választottunk. Illetve én választottam, Gábor meg rábólintott. Vettünk hozzá mindenféle kelléket is. Gondoltam, mjad egyeztetünk Robiékkal egy időpontot nekik mikor jó és akkor nekiugrunk. Na nem azért, mintha mi nem tudtuk volna megcsinálni, csak...
Na de tegnap mire hazaértem Gábor gyönyörűen kifestette az előszobát. Olyan szép lett, mintha sütne a nap. Aerobic helyett beálltam segíteni neki a széleket kiigazítani meg utána összepakolni, takarítani. Megérte itthon maradni, jó ránézni a falra. Apa nagyon ügyes csak nehezen áll rá a dologra, utána viszont pikk - pakk megvan amit elterveztünk. A barátaink ugyan lemaradtak a festésről, de attól még összehozunk egy hétvégét nálunk csak épp dolgozni nem fogunk. Illetve de, mert a konyhába szeretnék polcot még amit Robi fog kivitelezni majd.
Bencének először nem is tűnt fel, hogy ki lett festve csak később nézett nagyokat és ujjongott, hogy milyen szép lett. Kicsit sajnálta, hogy ő nem segíthetett, de a takarításba bevontam, ő mosott fel.

Ami elmaradt...

Linbori Linájának:

2009. szeptember 22., kedd

Névnapos

Pénteken ünnepeltem a névnapomat, mivel akkor volt a nemzetközi Diána-nap :) Sokan, számomra nagyon fontos emberek, családtagok és barátok felköszöntöttek. Ezúton is köszönöm szépen. A kolléganőim is megleptek egy csokor virággal és egy doboz bonbonnal. Bence is egész délután húzkodta a fülemet és egy szatyorba pakolta a nekem szánt ajándékokat a játékai közül. Aranyos volt nagyon. Nekem adta a nyunyóit, amivel alszik szám szerint kettő darabot, megkaptam még a szerszámosláda tartalmát is.




Szombatra lett megbeszélve, hogy jön a család köszönteni. Este 6 körül jöttek anyukámék majd anyósomék is befutottak és tesóm is megérkezett. Össznépi sültkrumplievést rendeztünk, finom kolbásszal és szalonnával - amit apukám csinált - és persze a lilahagyma sem maradhatott ki. Utána jutott finom sütemény mindenkinek - ez a cukrászdából való volt. Beszélgettünk, Bencegyerek élvezte, hogy ő van a középpontban.











2009. szeptember 16., szerda

Edzés

Tegnap este végre eljutottam a Fitness Barlangba aerobicra. Egész nyáron nem jártam. Hiányzott és ez sajnos meg is látszik rajtam.

Már kb 8-9 éve kezdtem el aerobicra járni. Annyira megtetszett, hogy volt heti 4x jártam. Ez aztán lecsökkent heti 3 alkalomra, de annyira komolyan vettem, hogy az sem érdekelt, ha az ég a földel egybeér, én akkor is mentem. Jól is éreztem magam a bőrömben. Igaz sosem voltam vékony, de akkor jó volt nagyon.

Mikor Bencével lettem várandós akkor nem jártam. Nem azért mert nem lehetett, hanem mert nem éreztem jól magamat torna után. Alig vártam, hogy újra járhassak aerobicra, de mire én elkezdtem volna, addigra az okató várt babát. Közben jött új oktató, egy pasi, de amikor a steplépcsőt használtuk súlyzónak ott azt mondtam elég. Jeleztük, hogy koreografált aerobicra lenne igény, de az nem volt a kedvence, így elmaradoztunk. El is ment aztán.

Tavaly tavaszon a szomszéd csajszival elkezdtünk futni járni. Jól is ment a dolog - és itt jegyezném meg, hogy nem kicsit utálok futni, hanem nagyon - de aztán jött a nyár, nyaralni mentek, aztán mi mentük, majd jött az ősz, a rosszidő. Én elmentem a kangoo edzésre és nagyon tetszett, bár az első 3 alkalommal nem tudtam összekoordinálni a kezemet, lábamat meg a ritmust. De belejöttem. Igen ám, de átrakta az oktató az időpontot estére. S hiába jött át az utcánkban levő suliba edzést tartani, nekem nagyon rossz volt, hogy mindig csúszott a kezdés ebből kifolyólag a befejezés is és késő volt mire hazaértem. Nekem meg ugyebár van egy kisgyerekem....Joggal merülhet fel, hogy van neki apukája is, de ez egy másik történet.

Idén azért nem kezdtük el a futást, mert a szomszéd csajszihoz bekopogott a gólya, s mivel ő nem Rubint Réka így nem futkározott várandósan.

Összebeszéltem Orsi barátnőmmel és elkezdtünk kondizni járni, pontosabban a futópadot és az elliptikus trénert vettük használatba - természetesen van mind a kettőnknek itthon taposó és leg magic is - jártunk is szorgalmasan, de ő is várandós lett. Ez persze nem baj, sőt! Nagyon is örülök neki. Egy párszor még elmentem egyedül is, de az nem olyan. De most! Hosszú kihagyás után végre van a kedvenc oktatóm Szilvi és vagyok én is. Kedden - csütörtökön - persze most csütörtökön az ovodában lesz szülői és vagy odaérek, vagy nem - tart aerobicot, mellé beillesztek heti két taposást otthon és jó is leszek.
Nagyon jó volt tegnap, igaz, hogy bár nincs izomlázam azért érzem minden izmomat.

2009. szeptember 15., kedd

Linborinak....

Sok szeretettel a 8. év alkalmából:
“A boldogságot nem lehet ajándékba kapni,
Egyetlen titka: adni, mindig csak adni,
Jó szót, bátorítást, mosolyt, hitet,
És sok, sok önzetlen, tiszta szerelmet.”
Goethe


Szilvinek és Robinak...

Legkedvesebb barátainknak nagyon boldog házassági évfordulót kívánunk!

2009. szeptember 14., hétfő

Emlékül...









Hetedik...

Hetedik házassági évfordulónk alkalmából sok szeretettel nekünk:


Igézve álltam, soká, csöndesen,
És percek mentek, ezredévek jöttek,
Egyszerre csak megfogtad a kezem,
S alélt pilláim lassan felvetődtek,
És éreztem: szívembe visszatér,
És zuhogó, mély zenével ered meg,
Mint zsibbadt erek útjain a vér,
A földi érzés: mennyire szeretlek!

2009. szeptember 13., vasárnap

Program

Most hétvégén, pontosabban pénteken moziba mentünk Szilviékkel. Szilvi választotta a filmet, ami nagyon jó volt. A "Hajsza a föld alatt" című filmet néztük meg. Vácig kocsival mentünk, letettük az autót Robiéknál és onnan vonattal mentünk tovább Pestre. Szaladnunk kellett, hogy elérjük a vonatot. Azért mentünk a korábbival, mert az gyorsvonat volt, a későbbi pedig bokorjáró, mert mindenhol megállt. Ezzel gyorsabban értünk volna Pestre. Volna, mert kb akkorra értünk be, mint a másikkal értünk volna. Nekem ugyan nem tűnt fel, de több utas is fel volt háborodva emiatt. Átvettük a jegyeket, majd beültünk egy kávéra. Olyan lassan hozták ki a kávét - Robi szerint egyenesen Brazíliából hozták - hogy igyekeznünk kellett le ne késsük a filmet. Beálltunk a sorba kukoricáért és üdítőért, de az is olyan lassan haladt, azt hittem soah nem végzünk, pedig egy pár volt előttünk. De csak bejutottunk! Filmelőzetesek mentek még, majd elkezdődött a film. Nekem nagyon tetszett. Miután vége lett, visszamentünk Robiékhoz, ott is aludtunk. Vacsoráztunk még meg beszélgettünk. Fél kettő volt mire lefeküdtünk aludni. Szombaton kényelmesen megreggeliztünk, majd 11 után elindultunk haza.
Itthon összeszedtük a gyereket anyukáméktól és átmentünk Gábor szüleihez. Sógoromék is itt voltak a kicsivel. Már 4 hónapos, lehet gyömöszölni. Aranyos nagyon, csak sokat sír. Megkértek, hogy mi legyünk Peti keresztszülei. Valamikor ősszel lesz a keresztelő majd.
Bence egész nap nem aludt, estére ki is dőlt velünk együtt.