Búcsúzás

Ma bementünk Áron cuccaiért az ovodába. Még ment volna, de lebetegedett, így az utolsó pár napban  betegácsiban volt. S ha már bementünk, vittünk egy kis személyes ajándékot is köszönetképpen az elmúlt négy évért, hogy emlékezzenek ránk :)

Elballagott

Akiktől búcsúzunk:

Próbáljunk meg csoportképet csinálni :D

Utolsó ovis

Az oviban is megtartották az Anyák napi ünnepséget. Sejtettem, hogy megható lesz, de azért azt nem gondoltam vonalas, hogy ennyire. Szerintem ebben most benne volt az is, hogy az utolsó ilyenen vehettünk részt, s kicsit más szemmel is néztük, más érzéseket váltott ki. Nagyon szuper és színvonalas műsorral készültek. Eddig mindig az évzáróval volt egybekötve  a műsor, de idén, miután ballagnak külön vették. Hagyomány, már Bence ovis korában is így volt ez. 
Természetesen megható zenével indítottak,ahogy bementünk, már akkor könnyezett egyik-másik szülő, nagyszülő, s itt egy fecske is nyarat csinál - elég, ha egyvalaki elkezdi, a többi meg folytatja, ahogy illik. 
Az Óvónénik is csavartak még rajta egyet, az utolsó dalt ők énekelték, a gyerekek csak a refrénbe szálltak be.

A papírzsebekendő gyárak forgalma szerintem ilyenkor igencsak emelkedik :)

Ajándékba egy szál gerberát kaptunk és egy saját készítésű virág képet:

A zsugori tésasszony

Hagyományosan, minden évben megrendezik az Angyal bárányok hetét az oviban, s mindig a nagycsoportosok készülnek mese előadással. Eddig mellénk pártolt a szerencse, mert bár mindig eső állt, de ezidáig sikerült megúszni, hogy az előadást elmossa az eső. Idén ellenünk voltak az égiek, mert délutánra szakadt az eső. Éppen ezért a szomszédos gimnázium tornatermében került sor a bemutatóra. Az idő és a hely nem vont le az előadás értékéből, nagyon aranyosak voltak a gyerekek 

Az fellépés után megtekintettük az ovi tornatermében megrendezett kiállítást, s kitöltöttünk egy, a kiállítással kapcsolatos kvízt is, majd  asrácok és szüleik (már aki) kenyérlángossal csillapította éhségét.

Nyílt nap

Egyik reggel nyílt napot tartottak a csoportban, naná, hogy a fiatalember igényelte a jelenlétemet. 
Lehetett választani, hogy ragaszt és rajzol vagy hímez. Utóbbit választotta. Kire ütött ez a gyerek? Az anyja nem tud varrni. 
Aki ezzel végzett az szabadon játszhatott valamivel, majd egy kis csoportos bemutató következett a körjátékokból és a tanultakból . Nagyon aranyosak és ügyesek voltak, büszkék lehetünk rájuk :)
És azok is vagyunk. 

A Víz világnapjára esett ez az eseményén és ezalkalomból kilátogattak a közelben lévő Nyírjesbe. Busszal vitték őket, s ki más vezette volna a buszt, ha nem az apja? Örült is neki :) 
Én meg annak, hogy így alakult, mert biztos nem maradt volna ott az oviban....

Séta az oviba

Általában autóval közlekedünk, mert miután lepakolom a srácokat intézem a bevásárlást és egyéb huncutságokat. Ma viszont Bencét korábban kellett eljuttatni az oktatási intézménybe, mert polgárőr szolgálatot teljesített. Áronnak viszont korán lett volna még, így - miután az apja otthon volt - nem húztam magammal, hanem később vittem. Első körben lerendeztem a bevásárlást is, s úgy gondoltam, akkor itt a remek alkalom, hogy elsétáljunk.

Betlehem

Áronék Karácsony alkalmából műsorral készültek, s ezt nekünk, szülőknek is előadták. nagyon ügyesek, aranyosak voltak :) 

Áron az egyik főszerepet kapta, elég sok szövege is volt, nagyon ügyesen teljesítette a feladatot :) Igazán büszke lehetek és vagyok is rá. 

Tök Jó

Ismét Tök Jó hét volt az oviban. Pénteken délután szülős tökfaragás volt a program. Már előre készültünk, itthon kifaragásra került 2 tök, s ha lett volna időnk, akkor még valami kreatívabb művet is produkálhattunk volna, így viszont csak erre futotta az időnkből: 

Random kellett egyet ott is faragni, mert Áron nehezményezte, hogy otthon előre elkészítettük, s bár nagyon tetszett neki, de ő ott is szeretett volna egyet, így hát én rögtönöztem :)

Gyereknap

Oviban is tartottak gyereknapot, délelőtt volt Sanyi Bohóc, közelebbről szemrevételezhettek egy rendőrségi járművet is, délután pedig várták a szülőket is egy kis foglalkozásra.

Öt feladat volt, ahol a srácoknak a szüleikkel együtt kellett feladatokat teljesíteni. Mondanom sem kell, hogy nem voltak nehezek a feladatok és végre eljutottunk odáig, hogy nem volt pontozás, csak pecsételés, ha sikeresen végigjutottunk egy-egy pályán. 
Eddig mindig pontoztak, majd végül kihirdettek egy nyertest, aki kapott valamilyen ajándékot, persze, ennek az lett a következménye, hogy az az egy örült, a többi meg szomorkodott, netán sírt is. 
Jó volt ez most így, hiszen a lényeg úgyis az, a szülő kicsit együtt legyen a gyerekével, részt vegyen az óvodai életében.

Annyira nem vágytam erre a délutánra, de mint ahogy ez lenni szokott, utólag visszagondolva nagyon jó kis délután volt. A srácok már összekovácsolódtak, s ez bennünket, szülőket is jobban összehozott, úgyhogy vidám volt a hangulat.

Gyorsan letudtuk a feladatokat, majd volt kutyás bemutató, rendelkezésre állt egy tűzoltó autó is, nagyon lelkes tűzoltókkal, akik fel-le pakolták a srácokat. A locsolócsövet is ki lehetett próbálni, persze nem a nagyot.

Zárásképpen galamb röptetést is megnéztük. Ezután még beszélgettünk, a srácok játszottak, majd lassan bontottuk a bulit :)

Ovis-képes

Minden reggel integet az ablakból, én ilyenkor rák járásban közlekedek, szigorúan lassan...

Anyák napja II.

Évzáróval egybekötött anyák napját tartottak, mint minden évben. Csak nagycsoportban van külön. Idén valahogy gyorsan lezavarták vagy rövidebbnek tűnt, na nem mintha annyira bánnám. Aranyosak voltak, szépek, ügyesen mondták a verset, énekeltek, táncoltak, mindenki tudta mikor kivel van párban, ki-ki után jön. 

Iskolás

Áront ma hivatalosan is be kellett íratni az iskolába. Az más kérdés, hogy marad még egy évet ovodás. Eszembe sem jutott 6 évesen beadni, de egyre inkább látom, hogy nincs is még ott a helye. 
Mostanában nyünyüke reggelente. Nem tudom ma is mi lelte, de nagyon nehezen vált el, sírt is. Pedig nem szokása, csak egy-egy hosszabb itthonlét után. Napközben persze nincs gond, játszik, eszik, alszik és du megkapom: jöhettél volna kicsit később is értem....

Farsang az oviban

Áron bohóc volt idén is.

Tökjóhét

Minden évben megrendezik a "Tökjóhét" ovis programot. Idén sikerült mind a kettőnknek részt venni rajta. Én megrajzoltam, Gábor kifaragta, áron meg feszített vele. Elég sok szülő eljött, volt aki már otthonról készen hozta a kifaragott tököt. Lehet jövőre mi is így teszünk. 

Képek

A képekről

A kisebbikről meg elkészültek az ovis képek és most többet rendeltünk belőle, így CD-n is megkaptuk, ha lesz időm akkor fel is teszem, csake gyelőre lusta vagyok, pedig szkennelni sem kell.

Most már hivatalos

Ma munka után beugrottam az óvodába Áron felvételi értesítőjéért, így most már tuti fix, hogy abba az oviba fog járni ahol Bence is lehúzott négy évet. Remélem, hogy nem a vegyes csoportba tették, ha agyon ütnek sem emlékszem, írtam-e (kellett-e ilyet írni) a papírra. Június 17-én (ha jól emlékszem ) mehetek Áron első ovis szülői értekezletére.

Délután az ovi mellett mentünk el mikor Bencéért igyekeztünk a suliba, Áron meg is jegyezte: " ide fogok járni" és szeretett volna bemenni játszani.....remélem szeptemberben is ilyen lelkes lesz majd.

Azt kell mondjam, hogy amennyire féltem a bölcsibe való beszoktatás után a reggeli sírások miatt (mert Bence az végigsírta a reggeleket míg bölcsibe járt - ritka kivitélekkel- aztán meg az ovodát is), nagyon kellemesen csalódtam. Persze van, hogy azt mondja ne menjünk, de nincs nagy huzavona, sírás meg ilyesmi. Malackát meg a cumit azt minden beviszi reggel a csoportba, meg ha viszünk valami játékot/könyvet, de utána szépen felteszi a polcra, nem kell neki csak alváshoz.

Egyre többet énekelget itthon is, szoktunk is zenét hallgatni, rákeresünk a neten és együtt énekeljük (igen, én is, tudom nem kellene, borzasztó hangom van). Aranyosan kéri, hogy mit szeretne hallani, időnként kódfejtenem kell.....pl kinyújtja a karjait és le-fel mozgatja felfelé nyitott tenyérrel és közli: most ezt...., na én meg ugye találjam ki.......azán közli, hogy a szállj a kenyerembe......igen, így, hogy a kenyerembe, nem ám a tenyerembe.....(Lepke, lepke, szállj a tenyerembe, nem szállok, mert félek, örülök, hogy élek)

És időnként azon kapom magam, hogy gyerekdalokat dúdolok......

Apák Napja

A szokásos nyírjesi kirándulást ejtettük meg az ovis csoporttal. A mostani alkalom az Apák Napja nevet kapta, ezért Gábor volt az aki a gyerekkel részt vett ezen a rendezvényen. Na mi sem maradtunk ki a jóból, miután lefutottuk a szokásos pénteki bevéásárlást mentünk utánuk.

A gyerekek és a kísérő felnőttek a rabmobillal (vagy mi a neve) jutottak ki a Nyírjesbe. Ott aztán egy zárt területen garázdálkodhattak az ovisok. Bográcsban főtt a lecsós tarhonya, volt tűzoltóautó meg rendőrautó. A srácok persze rögtön birtokba vették a járműveket, szólt a sziréna, a mikrofonba pedig egymást túlharsogva kiabáltak.

Az ovisok ebéd után előadták az apáknak szánt műsort és átadták az ajándékokat majd folytatódott a "buli".