Láblógatós

Nem terveztünk semmi kötött programot. én leginkább napozni vágytam, na nem azért, mert annyira bírom a napot. Óóóóónem.  Barnaságra vágytam. Igen. Mert az hogyan néz ki, hogy eljövök egy hétre nyaralni és amilyen mázlista vagyok még kánikula is van. 

A Felnőtt Pasik teniszezni mentek. A Kisebb Pasik labdát szedtek, majd mikor végeztek akkor családilag levonultunk a medencéhez. A gyerekmedencéhez helyezkedtünk, mert 1;  a nagy iszonyú hideg volt még 34 fokban is, 2; a srácok így szem előtt voltak. Közvetlen közelről rájuk láttunk, még beszélgetni is módunkban állt velük, mégsem kellett ordítani. 

Áron állandóan a víz alatt volt itt is, mikor feljött kitörölte a szeméből a vizet, majd hangosan megkérdezte az Apját: "Apa jól áll a hajam?" - mostanában zselézni kell neki is, ha Apának is be van.
A következő amire felfigyeltem az az, hogy áll a medencében, fejét bedugja a vízbe, majd miután kiemeli, akkor a kezével igazítja a haját.....

Délelőtt folyamán megérkezett a sógornőm is, aki azért nem szombaton jött velünk, mert még be kellett mennie dolgozni, nemrég kezdett új helyen.

Délután belemerészkedtünk a nagymedencébe is....hideg volt, igen, de túléltük. Utána a fiúk a nekik valóban pancsoltak, mi meg beszélgettünk, napoztunk a közelükbe.

Játszottunk a Rizikóval.....levertem a három Pasit :P

Este bementünk Hévízre, sétáltunk, fagyiztunk.....

Strandolós

A mai napot arra szántuk, hogy ellátogattunk Zalaegerszegre, a Termálfürdőbe. Elég erősen sütött a nap, de amikor befelhősödött az ég, sok kedvem nem volt kimenni a medencéből. A medence vize egyébként pont jó volt, inkább picit melegebb, mint hidegebb. Mondanom sem kell, hogy a srácok élvezték a legjobban. Ki sem jöttek a vízből vagy ha valamilyen csoda folytán mégis, akkor sem sokáig maradtak szárazon.

Bence már ellavírozik a vízben mindenféle segédeszköz nélkül, de mélyvízbe csak akkor emgy, ha van mellette úszni tudó felnőtt is. biztonsági játékos, na. Ami nem baj.

Áron a karúszójával annyira biztonságban érzi magát, hogy simán beúszik olyan helyre is, ahol nem látszana ki még a felemelt keze sem. Nyilván mindig volt mellette valaki, azért nem hagytuk csak úgy ott Őt. Az ugrálást élvezte a legjobban. Ugrott talpast, bombát, egylábasat, csavartat (Ő találta ki a koreográfiát), fejest hasast és még számos variációban előadta magát. Nem voltak sokan aznap, de délidőben a büfé asztalai mellől minden szem rászegeződött és azt mosolyogták, hogy miket produkál. Időnként feljött levegőt is venni.

Már mindenki kidőlt, de a gyerekek bírták. Este azért szólt olyan kilenc magasságában, hogy menjünk aludni.....

E(l)ső nap

Mára borús időt jósoltak, ezért nagy terveink nem voltak. Szerencsére olyan helyen nyaralunk, ahol van kinti és benti medence, játszószoba és hoztak a fiúk játékokat, s mesét is lehet éppen nézni.

A két Nagy Pasi (értsd: tesóm és Gábor) teniszezni mentek, a kicsik, meg nyilván labdaszedőként segédkeztek. Ezidő alatt én a napozóágyon olvastam a medence mellett, mert a mutató azért csak 30 fokot mutatott és  a nap is erősen sütött.

Képek Dobogómajorról: itt ( forrás: inetrnet)

Nyaralás On

Hihetetlen, de egy hangos szó nélkül sikerült becuccolni. Délre terveztük az indulást és ehhez is tartani tudtuk magunkat. Délelőtt míg a pasik az autót készítették elő, addig leadtam a laptopomat s befejeztem a pakolást. Idén is fullra pakoltuk a csomagtartót.

Az út zökkenőmentes volt, jól haladtunk, nem volt dugó, torlódás. Megálltunk az M7-nél a Mekiben, ez az egy pihenő lett beiktatva.

Srácoknak beüzemelze Gábor a dvd lejátszót, bár Áront annyira nem kötötte le, folyamatosan dumált, az utolsó fél órát nehezebben viselte.

Gyors kicuccolás után belevetették magukat a medencébe, ki sem bírták volna, ha nem tehetik. A nagynedence jéghideg volt, így a két kisebbikkel a jacuzziban ücsörögtünk, aztán a bátrak is csatlakoztak. Nem volt melegünk mikor ki kellett jönni belőle.

Szerintem, mi felnőttek jobban kifáradtunk, kíváncsi vagyok a gyerekek mikor dőlnek ki.

Keszthely mellett vagyunk, egész pontosan Dobogómajoron.

Nyaralás

Holnap nyaralni indulunk egy hétre. Dobogómajoron fogjuk múlatni az időt.

A pakolással készen vagyok, mondjuk úgy nagyjából. Már előre tudom "túl sok a cucc". Ezen futunj egy-két kört, mint minden évben és mint minden évben úgyis bepakol a kocsiba ügyesen.

Nem indulunk csak dél körül, így holnapra is maradt még egy-két dolog, ami ma még használatban van.

Holnap még leadom a laptopomat a szervízbe, egy hét alatt rendbekapják, ráfér már.

Öt

Ilyen sem volt még

Elaludtam*. De durván. Ötkor G. megkérdezte mikor kelek....ránéztem az órára....2 órával ezelőtt - válaszoltam. 5.15-kor szállok le a buszról Vácon. Iszonyatgyorsan pattantam ki az ágyból, amjd gyorsan végigfutottam a lehetőségeken kit risszak. G. nem volt opció, mert a sráok is itthon voltak. A kocsit nem vihettem, mert egyrszt kellett neki, másrészt ma szerelőhöz volt bejelentve (nyaralni megyünk).
Tesóm villant be elsőre, gondoltam ő elsz az meberem. A másik választható lehetőség az Apám volt. 
Szerencsémre tesóm első kicsengés után felvette a telefont, s mikor felvázoltam a történteket csak annyit mondott "megyek". Kész mázli, hogy egy utcával arrébb laknak.

Gyorsan sszekaptam magam és stratoltam. Se kávé, se "reggeli", se semmi...a vérnyomásomat is itthon hagytam. Félúton szóltam a kolléganőmnek, hogy kicsit kések, de megyek. Szerencsém volt, emrt végülis 6 előtt pár perccel már osztályon voltam.

Egész nap nem tértem magamhoz...illetve beletelt fél napba, míg rendeződtem. Nem volt sok gyerek és amit elfelejtettem az az, hogyma hárman voltuk beosztva nappalra, szóval akár itthon is maradhattam volna, de az csak akkor vált számomra világossá, amikor beértem. 

Ami nagyon jól esett az az volt, hogy bár beszéltünk napközben, de délután G. felhívott, hogy milyen a napom.

*: qrva telefon lefagyott és ezért nem ébresztett. Pedig új. Most erősen megfigyelem és nyaralás után ha úgy alakul akkor felveszem az LG-vel a kapcsolatot és megnézetem. Naná, hogy miután ma kikapcsoltam és nem kikapcsol és ujraindít funkciót választottam, eddig egyszer sem fagyott le. Majd meglátjuk. 

Szülinapos Apa

Boldog szülinapot Apa!

Késésben

Emiatt késtem majdnem a munkából. Kettő perccel 08 óra előtt etsem be. Hivatalosan 6-18-ig / 18-t6-ig tart a munkaidő, de ugyebár mindig eőbb váltunk. Vagyis egyes kolléganők kivételével fél és háromnegyed között érünk be. 

Hétvégén és ünnepnapon a hétköznap közlekedő 18.55-ös busz nincs, így vagy eljövünk a 17.55-el vagy a 19.55-el, csak ugyebár nem mindegy, hogy negyed 8-ra érünk haza vagy negyed 10-re., szóval iylenkor kicsit korábban lelépünk vagyis tulajdonképpen ha időben jön a váltás akkor csak 10-15 percről van szó. 

Esélyem sem volt olyan időben beérnem, hogy N. el tudjon jönni, mégis mázlija volt, mert az egyik ott dolgozó kollegina férje épp arra tartott, s miután egy városban lakunk, így hazahozták őt is. Így mindenki jól jár, de ez nagyban a szerencsén múlott.

Viszont a másik nappalos kolléganőnek eszébe sem jutott azt mondani, hogy "ugyan, N. menj, amjd én megvárom diát, nekem megy buszom fél óra múlva is". Nem, neki le kellett lépnie fél 6-kor, mert ugyan nincs gyereke, de sietett haza. 

És igen, nem a szemünkbe, de megszólják, hogy hétvégén, ünnepnap sietünk haza. Azért viszont még senki nem haragudott meg, hogy hétköznap negyed 7-kor még ott vagyok és laborálok vagy infúziót kötök, stb.

Semmi más csak egy kis empátia, egy kis figyelem kellene....