Kajakverseny

Először rendezték meg nálunk a Nyírjesben a Kajak Versenyt. A srácok edzője szervezte, aki szívvel-lélekkel áll a sport mellett, s ez látszik a gyerekek lelkesedésén és az elért eredményeken is. :) Itt most mindenki kapott érmet és oklevelet, de nagyon ügyesen küzdöttek, meg is érdemelték :)

 

Running Warriors

Idén sem hagytuk ki. Ebben az évben már Áron is rajthoz állt. A gyerek távon indult, míg Bence az apjával a 4+km-en. 

Mind a hárman nagyon ügyesek, kitartóak voltak, S bár nehezebb volt a pálya, mint tavaly, de hősiesen helytálltak. 

Ami kicsit rontotta a hangulatot, az az, hogy a gyerek távon nem számítottak ennyi indulóra, S pont Áronnál fogyott el a befutóérem. Vagyis már az előtte beérő sem kapott. Természetesen mindenki meg fogja kapni, postán küldik, de azért egy kicsit elkeseredett a kiscsávó és valljuk be, én felnőttként is hasonlóan éreztem volna.


Vigyázat, sok kép következik...

Lesznek hivatalos képek is 😋

Cáfolat

Meg kell cáfolják az előző posztban írtakat. Vagyis csak némi javításra, kiegészítésre szorul.

Előfordul ugyanis mikor elkap az ihlet és pár óra alatt össze tudok rakni egy oldalt.

Az is igaz, hogy majd egy hete, - de lehet több is - tologatom a képeket, nézegettem az inspirációs oldalakat. Ki is találtam, hogy kb hogyan szeretném, de az istennek se akart összeállni. Utólag rájöttem, hogy miután megtaláltam a megfelelő scrapp papírt, onnantól ment minden, mint a karikacsapás. 

Hát ez lett belőle:

Nekem most ez a szerelem....

Screppelni jó

Nem nagyon bánnám, ha több időm lenne az alkotásra, de ha az ember lányának családja és munkája van, akkor azzal az idővel zsonglőr körül, ami jut. 

Mégis, amikor napokon keresztül nem jutok az alkotáshoz feszült leszek. Úgy kell ez nekem, mint másnak a futás pl.

Elég lassan haladok, S ez nem csak az időhiány számlájára írható, hanem annak tudható be, nem vagyok még elég gyakorlott, így nem tudok prezentálni egy minialbumot pár óra alatt, de van, hogy még egy oldalt se...

Viszont imádom csinálni, aztán majd csak fog ez menni hamarabb is. Ha meg nem, hát....ez legyen a legnagyobb tragédia az életemben.

Esztergomi kirándulásunk az igyekeztem megscreppelni, még nem vagyok benne biztos, hogy végeztem, lehet találok még képet, amit szeretnék hozzácsapni.

Az eddig elkészült oldalak:

Melegünk van

A következő két nap a strandtól szólt. Ebben a nagy Először a srácokat kísértük végig. Tök jó kis pálya volt nekik kialakítva, Bencének mondjuk kicsit könnyű is volt - később el is indult a kezdőn - de a kisebbeknek tökéletes volt.

melegben nem is lett volna kedvünk sétálgatni. A strand és aqua park a szállodával szemben volt, messzire nem kellett mennünk. 

Mázlisták voltunk, a strandon több medencét is felújították, ezért sima strandbelépővel bejuthattunk a csúszda parkba is. 

A strand egyébként nagy területen helyezkedett el, így a sok szintén medencébe vágyó ember szinte elveszett. Volt hely, nem ért össze a törülközőt senkiével. No, az árnyékban már bajban voltunk, mert a fa kevés volt. 

Rögtön az aqua részre mentünk, leparkoltunk a gyerekeknek való nedencénél, a kicsiket egész nap ki sem tudtuk szedni a vízből, igaz mi is a med nce szélén ültünk vagy épp bent a vízben. 

Azt még nem említettem, hogy mikor megérkeztünk és lementünk a szálloda medencéjébe kb 5 perc elteltével boltottunk bele gyarmatiakba, s a poén az volt, hogy a pasi Gábor kollégája 😊

A strandon az ismerősök fia meg az én nagyobb gyerekem rögtön egymásra akadt, birtokba is vették a csúszdákat. 

A felling kedvéért a második nap én is csúsztam egyet, csak hogy ki ne maradjak, de az igazság az, én már elvagyok ezek nélkül.

Anyák kakötője

Élménybeszámolót a kalandparkról

Vagy inkább túlélőtúráról.

Nem volt kérdés, hogy mindannyian kipróbáljuk, kicsi és nagy egyaránt.
Volt gyerek-,  kezdő- és haladó pálya. Alá kellett írni egy felelösségvállalási nyilatkozatot, majd egy rövid oktatásban részesültünk, a karabíner, csiga használatáról és arról, hogy hogyan biztosítsuk magunkat. Volt egy tanpálya is, 3feladattal, amin vêg kellett mennie mindenkinek.

Először a srácokat kísértük végig. Tök jó kis pálya volt nekik kialakítva, Bencének mondjuk kicsit könnyű is volt - később el is indult a kezdőn - de a kisebbeknek tökéletes volt.

Miután a srácok végeztek neki vágtunk mi is. Feltettem a legfontosabb kérdést az illetékesnek, miszerint pánik gomb van-e. De azt a választ kaptam, hogy nincs. Ha baj van sikítsak. Hát köszi 😊

Jó arc volt a tulaj, kinézte belőlünk, hogy minek nekünk a kezdő szint, mehetünk egyből a haladóra....

Mit mondjak....nem volt egyszerű és közben volt pár olyan alkalom amikor a húbazdmeg többször is elhangzott 😁

Az első két feladat annyira kivette az erőmet....mondjuk ez a kettő volt a legnehezebb. Utólag azt gondoltam, a kezdő pályán keleltt volna elindulni, akkor is oda jutottam volna a végére, de nem rögtön a közepébe ugrunk...

Egyre magasabbra jutottunk, lefelé nem nagyon néztünk 😁

A képek nem adják vissza a magasságot. Hatalmas élmény volt a canopy pályákon végigcsúszni, ég,szét a tó felett is, de meg kellett küzdeniük az élményért. Mi sem egyes átcsúszásnál még magasabbra kellett mászni egy drót létrán, ami nem volt fix, szóval kemény volt. Én az élményen kívül kék-zöld foltokat szereztem, kb úgy néztem ki, mint akit összevertek 😊