Áron és az ovi

Egészen jól vesszük az időben való ébredést. Még én is. Egyelőre. Az van, hogy reggel 6.10-re van beállítva a telefonom és Dobrády Ákos Emíliával közösen próbál kiénekelni az ágyból. Sikerülni szokott nekik. Mondjuk a kszüléket gyorsan lenyomom, mert a kisebbik ilyenkor már mellettem/ünk horpaszt - a reggeli tápszer elfogyasztását követően - pár percig még készülök az ágyból kimászásra, majd indulhat a reggel.
Azt hittem gondom lesz, nagyobb gondom lesz a felkeléssel, de nem. Eddig. Még.

Bencét fél és háromnegyed 7 között ébresztem, annak függvényében mikor készül el a reggeli. Áront pedig 7-kor simogatjuk ki az ágyból. De van, hogy magától ébred. Általában jókedvű és belapátolja a reggelijét is, azonban délelőtt 11-kor elfárad és csukódik a szeme. Ezzel mindösszesen annyi gondom van, hogy ha elalszik akkor  2 órát alszik és késő délutánra elfárad csak nyüszög. Kénytelen vagyok gonosz anyának lennei és délig kitolni az alvását, mert ha du 2-kor ébred akkor már helyen vagyunk. Ő azért mert kibírja a nap hátralevő részét én meg azért mert nem lóg a nyakamban sírdogálva.

Arról szó sem lehet esetünkben, hogy késő du aludjon még egyet, mert akkor este virgonckodik sokáig. Ugyanezen okból nincs már napi 2 alvás sem. Nincs mese át kell állítanom őt, bírja ki minimum délig. Jó lenne ha hallgatna rám ez a gyerek legalább ebben és aludna vagy 3 órát, na az maga lenne a Kánaán.

Oviba a kicsi is szeret járni. Délután általában kint vannak a gyerekek (míg az idő engedi) s alig várja, hogy kieresszem a babakocsiból, már szalad is az udvaron. A labda a kedvence ott, azt szokta kergetni. Szereti a gyerekeket is, élvezi ha futkoshat közöttük. A gyerekek is bírják őt, van aki pesztrálja a pelenkás fenekét. Ovónénik is eldajkálgatják. Jó lenne ha ez a jó szokása megmaradna akkorra is amikor majd kötelezően mennie kell oda. :)

Bence viccet mesél

Tegnap esate villanyoltás után feküdtünk az ágyban. Bence egyszercsak megszólal: meséljek egy viccet? Miután felhatalmazást kapott:
  - Mi az, a tenger fenekén van és reszket?
 - ????
 - Idegroncs....

:DD

Időnként égnek áll a hajam

Nem, nem a hajamat filmeztem le ahogy égnek áll. Hanem a gyerekemet ahogy egy pillanat alatt az asztal tetejére mászik.

Fogmosás á la Áron

Imád fogat mosni, amíg úgy mossa ahogy ő akarja. Ha átveszem akkor ki sem nyitja a száját. Önálló akarata van. Vagy mi. :D Nem a legjobb videó, de ha valamit fel akarok venni akkor csakazértse úgy csinálja ahogyan egyébként szokta. Evvan....

Adós vagyok még egy nyaralóssal

2011.08.13.


Nyaralásunk utolsó napján a strand helyett kilátogattunk egy rendezvényre ami a tanyavilágot volt hivatott bemutatni. A rendezvény ingyenes volt.

De mielőtt beszámolnék erről ki kell térjek az indulásra. Nyaralásunk alkalmával egy magánháznál volt a szállásunk. Mikor még én voltam gyerek, minden évben itt szálltunk meg, ezért esett a választás most is erre. Az más kérdés, hogy ha legközelebb oda visz az utunk, akkor valamilyen szállodába vagy másik apartmanban fogunk szállást foglalni.
Éppenséggel majdnem teltház volt. A kocsikkal természetesen mi álltunk legbelül. Rajtunk kívül volt még egy magyar család, a többiek szerbek és románok voltak. A két autó tulajdonosával sikerült megbeszélni, hogy otthagyják a kulcsokat és majd G. kiáll meg vissza, kulcsot leadjuk a tulajdonosnak. (Mikor érkeztek mind a ketten olyan bénán álltak be, hogy az egyik meghúzta az autó oldalát, ami vadiúj volt, a másik meg ráment a vele utazó hölgy lábára). A kapbejáróban a magyarok parkoltak, de még javában húzták a lóbőrt mikor mi már  ugrásra inulásra készen álltunk. Útban volt még egy autó, akinek szintén szólt az apám, hogy szeretnének majd kiállni, legyen szíves ezt segíteni azzal, hogy szabaddá teszi az utat. Lehet, hogy nem értette mert nem volt magyar. Vagy elfelejtette. Nem tudom. A lényeg az, hogy ők kivonultak a strandra anélkül, hogy a kulcsot otthagyták volna. Na nem nekünk, hanem a tulajnak. Ha esetleg valaki most felvonná a szemöldökét, hogy ő sem hagyta volna ott, jelzem ezek is évek óta odajárnak pihenni.

Nekem elborította az agyamat a lila köd, hogy hogy lehet valaki ennyire......A magyarok felébredtek. Kiderült a pasi autószerelő. Megnézték az útban lévő autót, nem volt behúzva a kézifék. Nosza a pasi gyorsan aláhasalt, kiszedte sebességből és már lehetett is kitolni a kérdéses járműt. Még jó, hogy egyenesben volt. Megkezdődött a ki és beparkolás. Miután viszatolták a kulcs nélküli járművet is a kereke alá biggyesztettek valami kefét, hogy ottmaradjon ahová tolták. Azt nem tudom, mit szólt a tulaj, egyáltalán észre vette e, de igazából nem is nagyon érdekel. Az életben nem találkozunk többet úgysem.

Elindultunk a rendezvényre. Úgy szólt a hirdetés, hogy ingyenes, jó kis programok lesznek és lesz traktorkiállítás is. Ühüm. Volt egy, azaz egy darab traktor. Igaz, hogy ki volt állítva. A belépő ugyan ingyenes volt, de minden másért fizetni kellett. Volt kalandpálya, arcfestés. A tranbulin ingyenes volt, ez igaz. Na meg az ugrálóvár is. Bence jól kitombolta magát, Áron meg figyelt a babkocsiból. Volt egy kis játszórész is, Áronnak való, ott jól érezte magát. Ki-becsukta az ajtót-ablakot. Nagy mozgás nem volt, jó programok sem.  Gábor meg az apósa ittak egy sört, Bence egy limonádét. Mind a kettő 360ft-ba került.... Megvártuk míg Bence kiugrálja magát aztán bontottuk a bulit.

Délután még sétáltunk egyet a belvárosban, beültöünk egy fagyikehelyre is. Na az nagyon finom volt. Még Áronnak is ízlett, nem győztem a szájába lapátolni a megolvadt fagyit és málnaszirupot.

Összességében jól telt a nyaralásunk. Ha lesz lehetőségünk jövőre is megyünk....

Elkezdődött

Ma reggel hivatalosan is megkezdte az utolsó évét, azaz a nagycsoportot Bence. Tegnap már figyelmeztettem, hogy ma mennie kell az ovodába. Tett egy halvány kísérletet a nyávogásra, de miután pont a reggelim kellős közepén tartottam - és szerettem volna nyugiban eltölteni - elhajtottam őt, hogy majd ha befejeztem akkor nyávoghat egy sort. Úgy alakult, hogy mire ráértem volna, rég elfelejtette mi is volt a baja tulajdonképpen.

Egyébként mondtam neki, hogy inkább vasárnap nyüszögjön, mint hétfőn -azaz ma reggel- mert egyedül vagyok a két gyerekkel, a családfő dolgozik. Vasárnap este bepakoltam az összes oviscuccot az autóba, így nem volt gond a szállítással sem.

Reggel egy kicsit nehezen ébredt az ovodáskorú, de jött minden hiszti és nyávogás nélkül mosakodni, reggelizni.Még mesenézésre is jutott idő. Segített felébreszteni Áront is. Szegény alig bírt magához térni és a szemét kinyitni. :)

Flottul ment minden, fél 8-kor már indultunk is. Az oviban még csak 3 gyerek volt ott. Kipakoltuk a cuccokat majd egy rövid beszélgetés után otthagytuk az illetékest. Meg kell mondjam, nagyon büszke vagyok rá, hogy nem hisztizett még csak nem is görbült a szája sem. Meglepetésként készítettem az ágyára egy mese dvd-t.:)

Bízom benne, hogy ez nem csak a mézesmadzag volt, hanem a továbbiakban is rendben lesz a reggeli menet...

Nyelvújító

Reggel Gábor bekapcsolta Bencének a számítógépet, mert játszani szeretett volna az egyik játékkal. Miután elindította Bence odajött és azt mondta:

- Azért ezzel játszom, mert ha szorulásra sikeredek*, ehhez te is értesz.

:DDD



* : szorulásra sikeredek = segítségre szorulok

A labda fel van dobva

Nehéz döntés előtt állok/állunk. Régóta foglalkoztat minket a családi ház gondolata, de miután anyagilag nem állunk úgy, eddig nem is merült fel kérdésként. Csak úgy a távoli terveink között szerepelt, hogy majd  egyszer jó lenne.....

G. mostanában sűrűn nézegeti az egyik netes hirdetési oldalt, ahol rábukkantunk egyre. Fel is hívtuk, csere is érdekelné. Még mielőtt tovább mentünk volna kikértük sógorom véleményét, de Ő lebeszélt minket arról a házról, mert annyit nem ért. De nem is ez a lényeg.

Ezután az epizód után beszélgettünk komolyabban arról, hogy most akkor vajon akarunk-e költözni a közeli vagy távoli jövőben avagy sem. Arra jutottunk, hogy nem. Ennek oka az, hogy G. születi családi házban laknak. Jó nagy házban. Ha valamelyikük (ne adja az ég még jó sokáig) egyedül maradna akkor nekünk kell odaköltöznünk. Mert a, a szülők már nem váltanak át panelra, b, egyedül nem tudja senki fenntartan (még ketten is nagyon nehezen). Így értelmét veszti, hogy most hitelbe verjük magunkat egy házért.

Minden  tavasszal a jóidő beköszöntével rámjön a kertesházba_akarok_költözni érzés. Főleg most, mert itthon vagyok a kicsivel. Idén is nagyon sokat voltunk int, főleg a gyerekek. Eljátszottak a kertben, pancsoltak a medencében, nem mellesleg nem döglöttünk meg a kánikulában sem.
Felmerült az a kérdés, hogy esetleg kiköltözhetnénk oda. Igaz együtt kellene lakni a szülőkkel, jól járna mindenki. A gyerekek azért, mert ott a kert, több a hely is. A szülők azért, mert megoszlanak a költségek, unokázhatnak amennyit akarnak. Mi pedig azért, mert kertesházban lakhatnánk, anyagilag is jobban járnánk és segítség is lenne.

Hatalmas beruházás lenne, mert fel kell újítani a házat (egyszerre mindent úgysem lehetne), de ebben szabad kezet kapunk. Persze nem a fejük felett   döntenének, hanem közösen, kompromisszumokat kötve. Anyósommal nem lenne gond, Ő benne van mindenben ami szép és jó. Apósom az akit nehezebb meggyőzni akár csak egy parkettázásról is. Monjuk Ő a nehezebb eset mindenben.

S a helyzet az, hogy tegnap etse a férjem azt mondta döntsek én. Mert ő ellakik a szüleivel együtt, nekem lesz nehezebb dolgom. Ha bárki megkérdezett volna akár csak egy héttel ezelőtt, gondolkozás nélkül rávágtam volna az igent. De most....nem tudom. Komoly döntés. Sorakoztatom a pro és kontra érveket.

A lakásunkat megtartanánk,- miután az ingatlanpiac a béka feneke alatt van-, kiadnánk albérletbe.  Így, hogy éles helyzetbe kerültem, nehéz megválni a lakástól, ahol minden olyan amilyennek szerettük volna. Most bent lakunk a városban, Ők kint laknak a város szélén (nem mintha nem lenne bicikli, autó és busz) s még ezernyi ilyen apró vagy éppen nam apró dolog ami megváltozna.

Nem tudom. Nagyon nem. Egyelőre gondolkozok. Tavasztól előbb amúgy sem jöhetne szóba a költözés.

A labda fel van dobva csak arra vár, hogy lecsapjam.......

Rebeka

:)

Kezdőőőőőőőődik

Jövő hétfőn kezdődik az ovi. Bencének. Utolsó év. Hihetetlen.