Ki korán kel..

...nos az hamar elfárad. Igazából nem helytálló a cím, mert ma pont, hogy később keltem egy jó órával, mint szoktam. Bencének ma fellépése volt a zeneiskolában, így nem ment suliba, oda meg fél 9-re kellett vinni. S ha már így alakult, szóltam az oviban, Áron is csak ezután érkezik.

Tegnap elfogyott a kakaóscsiga, s miután nagyon ízlett, megígértem, ma sütök megint. Reggel felkelés után gyorsan összedobtam - tudom, levelestésztából nem nagy kunszt- mire felébredtek már a sütőben volt. Reggeli után ettek is belőle. Indulás előtt gyorsan bepácoltam a csirkemellet is. Miután szétszórtam a srácokat, gyorsan összedobtam a mézes-mustáros csirkemellet, köret volt, s nekifogtam az ablakoknak. 
Az időjárást hagyjuk...változékony. Egyik perceb süt a nap, a másikban el van borulva. a nagytakarítás, kacatolás itt elmaradt, majd folyamatában egy-egy szabadnapon, mert nem fér bele a héten. Majd szépen, lassan....Most várom, hogy lejárjon a mosógép a függönyökkel, még átvasalom, felteszem, aztán Bencének szolfézs, Áronért meg mehetek az oviba. És ez a nap is elment. Tök jó, hogy szabadságon vagyok a héten.  :)

Még mindig

Ha már ennyire lendületbe jöttem, gondoltam kihasználom és folytatom a nagytakarítást. Fürdő-toalett-előszoba-hálószoba vonalon mozogtam. Az ablakpucoláson elgondolkoztam, mert igencsak borulgatott, de végül annak is nekifogtam. Mire végeztem vele, esett is pár csepp eső. Nem sok, de annyi épp elég volt, hogy összemaszatolja az ablakokat. Azért sem rántottam fel magam rajta. Majd ha vége ennek a szeszélyes időjárásnak, átnyalom az üvegeket osztjónapot. 

Estére már mindenem fájt, kellett nekem fogkefével a járólap fugáit sikálni. Ha már nekifogtam akkor minden szekrényt kipakoltam, áttöröltem, selejteztem. A zuramnak annyi kibaszott cipője van....persze nyilván nem hordja mindet, szerintem tudok neki olyat mutatni, amire rácsodálkozna...

Az előszobából egy helyre pakoltam az átválogatni való papírokat, kacatokat, majd szépen apránként kiválogatom, elpakolgatom. 

Nagy dolgokat nem vittem véghez, a srácok az enyémek voltak, s ha kedd akkor karate, ami másfél óra, de Áront még nem szoktuk otthagyni (előbb végez egy fél órával), vagyis ilyenkor szoktam elugrani vásárolni, de azt reggelről már megejtettem, így inkább néztem őket. 

Szabadság első napja

Fejben már nagyon készültem, hogy majd a nagy szabadságomban jól utólérem magam a nagytakarításban meg rendrakásban. Aztán ahogy közeledett a napja, úgy alkudoztam magamban, hogy majd valamikor nekifogok....

Na, a valamikor az most lett. Reggel a jobbik bal lábammal ébredtem, s miután megsütöttem a csigákat, nekiugrottam a konyhának. Úgy alaposan. Mert azért szoktam ám takarítani, de a szekrény tetejére nem szoktam minden alkalommal felmászni. S ha már ennyire benne voltam, az ablakokat is megpucoltam. Elment vele a napom, de öröm bemenni a konyhába :)

Leveles tészta

Hogyan élhettem eddig nélküle? Ezentúl mindig tartok majd itthon. Már tegnapelőtt megfordult a fejemben, hogy van egy a mélyhűtőben, megcsinálom kakaós csigának, így lesz a srácoknak nasi és kedden Bence vihet tízórainak vagy uzsonnának, mellé teszek még be valamit neki.

Szándékomban áll keresni töltelék ötleteket, mostanában úgyis rákaptam a sütögetésre. Jó, túlzásba nem fogok esni, de lényegesen többet használom süti sütésre a sütőmet, mint eddig.

Mert megérdemlem

A héten szabadságon leszek. Nagy terveim voltak, bár megtanultam, hogy sosem szabad előre tervezni, mert biztos, hogy nem tudom teljesíteni és akkor az fusztrálni fog. Olyan dolgokat kellene csinálni, mint:
- ablakpucolás
- nagytakarítás
- szekrénypakolás
- pihenés

Ahogy elnézem az időjárást, ablakot nem most fogok pucolni, pedig már nagyon, de nagyon kellene. 
Ma még nem sok érdemlegeset hajtottam végre, csak felsöpörtem, felmostam, mindjárt lejár egy adag mosnivaló. Jó, nem kapkodtam el a felkelést, éjszaka után. Ritka alkalmak egyike volt, hogy nyugodt éjszakánk volt. Három gyerek várt az osztályon, egyet vettem fel, de ezenkívül béke és szeretet volt. Volt időm pöszmögni egy medállal, utánaolvasni egy-két dolog után, megváltani a világot megvitatni  a tapasztalatainkat az új Főorvosnővel kapcsolatban.

Áronéknak még csak majd most lesz az anyáknapi műsor és évzáró az oviban, ez lesz a hét fénypontja.

Pénteken a terveimmel ellentétben be kell mennem dolgozni, bár soha nem csinálok belőle problémát, de most egy kicsit zokon vettem. Mert egyrészt engem szabadságról be lehet rángatni dolgozni. Más kijelenti kerek-perec, hogy ő bizony nem hajlandó, legyen a másiknak akármilyen elfoglaltsága is. Nem terveztem semmi nagy dolgot, de olyan hülyén jön ki a hétvége így. És ami igazán rosszul esik az az, hogy olyankor amikor baj van vagy kell valami, akkor elő tud rángatni a kolléganő, de amikor minden rendben van, nyilván le vagyok ejtve. Igen, közei barátságban voltunk egészen az elmúlt időszakig, de jelen pillanatban nincs szüksége  a barátságomra. És ha még csak én látnám így, de sajnos nem. Érzékelem másnak a részéről is, hogy megváltozott és sajnos nem a jobbik irányba. 

Szombaton Jávorszky nap lesz, Sződligeten lesz főzőverseny és az osztályok képviseltetik magukat. Tőlünk az egész osztály kivonul, kivéve ugye azokat, akik dolgoznak aznap, de ez meg úgy működött, hogy jelezni kellett ki szeretne menni. Mindig van egy-két kolléganő, akik nem szívesen vesznek részt ilyen rendezvényen. Nemcsak a nővérek jelentkeztek, hanem az orvosgárda is, ami szerintem külön jó, mert ez alkalom az összekovácsolódásra. A Főorvosnő is jelen lesz, ez mindenképpen pozitív.

Vasánrap nappalos vagyok. Úgy imádom, hogy minden ilyen rendezvény után én vagyok beosztva nappalra. Nyilván én lakok a legmesszebb. 

Viszont így, hogy pénteken is be kell mennem, meg vasárnap is, azt hiszem kihagyom a csapat bulit, mert van két gyerekem meg egy férjem és háztartásom is, szóval gondolnom kell rájuk is. Persze, családostul is lehet menni, de nem tudom Gábornak mennyi kedve lesz hozzá (annyira nincs oda az ilyen jellegű megmozdulásokért, pedig eléggé társasági ember, könnyen barátkozik), a srácok el is lennének, mert lesznek más gyerekek is, csak hát hétfőn suli, készülni, tanulni, mosni, összekészíteni, stb....2-3 óra hossza erre nekem nem elég. Azt hiszem majd aznap fog eldőlni épp milyen ábbal kelek fel :)

Naplemente

Naplemente a hetedik emeletről. Tényleg csodálatos a kilátás, nemhiába a csúcson a legjobb :)

Így pihenünk mi

Munkánkból adódóan a hosszú hétvége nálunk soha nem hosszú hétvége, valamelyikünk mindig dolgozik és naná, hogy nem ugyanaznap. 

A mostani hétvégére sem terveztünk különösebbet, sógoromékhoz készültünk, mert a legnagyobb keresztgyereknek születésnapja is van. 

Minden évben kardinális kérdés van ám belőle, mert sógornőm szereti, ha az egész bagázs család egyszerre van jelen. Ezzel csak az a probléma, hogy a;   több, mint 100 km választ el minket egymástól, b; Gáborral kettőnknek nehéz összeegyeztetni egy-egy napot, ha program van, nem még másik 3 családhoz is alkalmazkodni, c; a kicsik (Áron és a két kisebb keresztgyerek) szülinapja még sosem volt megünnepelve úgy, hogy ők vagy mi jelen lettünk volna.

Most sem tudtuk összehozni, mert Gábor dolgozik mind a két nap (vasárnap-hétfő), én szombaton nappalos lettem volna. Elég bonyolult, na. A lényeg, hogy cserélnem kellett, így ma el tudtunk menni hozzájuk egy kicsit. Srácok ottmaradtak, én a nappalomat éjszakára cseréltem. A buli viszont vasárnap lesz, mert a család nagy része akkor ér rá. Nyilván megint mi lógunk ki a sorból, de már megszoktuk. 
Nincs bajom a sógornőm rokonságával, a két bátyja jó fej nagyon, de azért nagyon nem sírunk, hogy nem kell résztvennünk a nagy bulin.

Egyébként én szeretek náluk lenni, ha nincs nagy családi összeborulás, mert a Duna partján laknak közvetlenül, csend, jó levegő. egyetlen hátránya van, kicsit mindig hűvös van náluk, én meg fagyos vagyok :D 

Srácok nagyon jól elvoltak, sógornőm kivitte őket a céges buliba (a tesóinak van kamionos-buszos vállalkozása, 20 éves volt a cég és azt ünnepelték), én felügyeltem a szülinapi tortához a piskótát, a két tesó meg elvitte sétálni a legkisebbet és el is altatták. S amíg csend volt kiballagtam a stégre lazítani :)

Megsütöttem

Köszi Kri az ötletet. Pont volt egy csomag túró a hűtőben épp azon tanakodtam mit kellene....hát ezt: (mondjuk én levelesből csináltam)

Egyperces

- az Mp3 lejátszóm meghalt.

- a vasam 2 hónap után: 5.9 (ref.. 10-től) (most tartottam pár nap szünetet a tabletta bevétele és a vérvétel között)

- a hemoglobinom 117 (ref: 120-tól)

- minden már értékem rendben van

- az időjárás kikészít

Roller brigád

A tanítás és a zeneiskola közötti fél órát ezzel ütötték el a srácok: