Sokkal rosszabbra számítottam. Nem mondom, hogy nem voltam már jobb lagziban is, de nem volt vészes. A szertartás nem volt túl hosszú, a kaja sem volt rossz. A süteményes kínálat gyengére sikeredett, gondolom egy csomó sütit fel sem tettek, nem mintha a kilóimnak hiányzott volna, de ha már ott voltunk.
Az esküvő 5-kor volt, ott helyben, a vacsora csak 8 után, na ezt nehéz volt kivárni többeknek is.
A zene...hát a zene...DJ volt, egyveleg....nem éppen kimondott lagziba való, de szódával elment az is.
Sokáig hezitáltunk, ottaludjunk-e vagy sem. Szállás volt foglalva, de nem hiányzott a pluszkiadás még erre is. Áron fél 10 magasságában elfáradt, kint a kocsiban el is aludt. Tesómat ugrasztottuk jöjjön érte, mert ha igénybe vettük volna a szobát, akkor is egyikünk (én) kiesek, mert egyedül nem lehet őt otthagyni.
Végül 3-kor úgy döntöttünk, hogy eljövünk. Én vezettem, iszonyatosan lassan, mert arrafelé elég sok a vad. Tapasztaltam is. Először egy őzikét láttam beugrani a bokorba, majd valamilyen másik állatot - nem ismertem fel. Majd az egyik falut elhagyva egy szarvas meg egy őz állt az úton. A két pasi aludt ugyan, de ekkor Gábor felébresztettem, mert az állatok az istennek nem mozdultak, hogy most ilyenkor mit is csináljak? Nem mentem gyorsan, ekkor még lassítottam is, aztán Gábor rányomott a dudára és az út szabaddá vált előttem.
A változatosság kedvéért nem csak állatok nehezítették a pályát, hanem a köd is. Szuper volt, alig vártam, hogy hazaérjünk. Ezután még egy őzike baktatott át egyik oldalról a másikra.....majd egy macska is a frászt hozta rám.
Negyed 5-kor szerencsésen parkoltam a ház előtt. Illetve a szomszéd ház előtt, mert itt nem volt hely. Kényelmesebb volt ám itthon ébredni, tudva, hogy nem kell kapkodni, sietni elhagyni a szobát....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése