Blogháttér
2022. október 28., péntek
Mindenről IS
2022. május 7., szombat
Sportorvos
Elég sokminden történt az elmúlt napokban, csak valahogy nehezemre esett írni róla. Még a múlt héten szerdán a sportorvosnál volt jelenésünk, mert mind a két gyereknek letelt a féléves engedélye és a hétvégén versenyük volt, oda pedig kötelező. Irtózom ettől a programtól. Mármint a sportorvostól, nem a versenytől. Mindig oda vagyunk rendelve délután 3-ra, a doki jó eseten is csak fél 4 tájban érkezik, ekkorra már igen sokan ácsorgunk abban a kis váróteremben, mindig ugyanazokat a köröket futjuk a vizsgálatok alkalmával is. a vizsgálat áll egy EKG-ből (azt hagyjuk, hogy mennyire szakszerű), látásvizsgálatból (mert szemüveges mind a kettő), vérnyomásmérésből és hallgatózásból. Minden egyes alkalommal meghallgatjuk, hogy szemüvegesként küzdeni nem szabályos és nem szívesen engedi és különben is. De minden alkalommal azt is megbeszéljük, hogy mostanában nem küzdenek csak a KATA versenyen indulnak és annyit látnak, hogy azt szemüveg nélkül is végig tudják csinálni. Bence a fogszabályzó miatt sem küzd, mert így nem tudj a fogvédőt hordani - bár lehet kellene venni neki másikat - de nem is akarnak küzdeni. Na, hogy, hogyhogy nem most időben érkezett az orvos, de a többi az ugyanúgy működött, viszont most fél évig megint jók vagyunk.
2021. november 15., hétfő
Szemészet
Jó régen esedékes volt már egy kontroll vizsgálat a gyerekeknek, s ha már ott voltunk, Gábor is megnézette a szemét.
Áronnak nem rosszabbodott, nem kell erősebb szemüveg. Még Gábor is ellavíroz azzal amit időnként használ (neki szerintem ezután fog romlásnak indulni, én is így voltam), viszont Bencének sokat romlott. Köszönhető ez annak, hogy az iskolában nem hajlandó szemüveget hordani, mert szerinte nem áll jól neki. Pedig de. Érdekes a fogszabályzó al nem kellett harcot vívni, azt ő szerette volna. Nagyon remélem, ha kap újat, akkor hajlandó lesz hordani is (itthon nincs gond, felteszi). Megfenyegettem, ha egyszer is itthon hagyja, utána viszem és ráragasztom :D
Szerintem nekem is romlott a szemem ismét. Majd valamelyik nap mikor dolgozok, átszaladok én is és megnéztem. Közelre hordok szöveget. Annyira nem látok, hogy pl az órákon a számokat is csak sejtem, viszont messzire meg szemüvegben nem látok, úgyhogy állandóan hol fel, hol le kapdosom. Valami okos megoldás kellene erre....
2018. május 26., szombat
Újra
2017. augusztus 17., csütörtök
Ez is kész van
A végére jutottunk a srácok szobájában a bútorcserének. Ha rajtam múlik ez volt az utolsó :)
A szekrényt, komódot, íróasztalt összelegózták a hétvégén, de a polcok most kerültek felfúrásra, nem kis munka volt. Na meg mire kitaláltuk hogyan legyen. Oké, a Zuramé az érdem, ő volt a szellemi atyja az elhelyezésnek.
Sikerült mindennek helyet találnom, elpakoltam végre Bence ötödikes cuccait, előszedtem Áronnak mi kell, összeraktam az iskolakezdésre a füzeteket, ceruzákat, stb, beszereztük még a hiányosságokat, szerintem rendben vagyunk.
Még szőnyegcsere lesz, kapnak széket, lámpát, aztán ennyi :)
2016. május 31., kedd
Gyereknapos
2015. augusztus 30., vasárnap
A rókák ide is elértek
Bíztam benne, hogy az enyémeket elkerüli...
...de nem. Csütörtök délután - amúgy is húzós napom volt a kórházban - Bence telefonált, hogy mind a ketten hánytak. Az osztályon is volt hányós, ambulánsan is futott vagy kettő, így őket telefonon navigáltam.
Mire hazaértem Bence már jól volt, rajta átment. Áron viszont kutyául nézett ki. Aluszékony volt, semmi nem maradt meg benne. Nem is kapott inni, hátha megnyugszik a gyomra, szegényke a végén már csak öklendezett meg a nyálát köpte ki, mert nem volt már ami kijöhetett volna.
Éjszakára megosztottuk a srácokat. Gábor nyerte meg Bencét, mert ő már stabil volt és G. másnap kelt hajnalban, mert dolgoznia kellett menni.
Áron velem aludt. helyesebben nem aludt. Mire bealudt volna jött a hányinger.....Annyira okos volt, mert megértette, hogy nem ihat, pedig nagyon szomjas volt. Öblögette a száját, vizeztem is neki. Be-be szundított 10-15 percre és kezdtük előlről. Meg-meg kérdezte, hogy "ugye várni kell még, nem ihatok".....éjjel aztán eltelt egy óra is, na akkor adtam neki 2ml vizet...na ki is jött. Szerencsére sikerült bealudnia valamikor 1 után és csak reggel ébredt meg. Akkor is megkérdezte kell-e még várnia. Mondtam, hogy most kaphat, erre azt felelte: "inkább várok még" és visszaaludt.
Reggel aztán kortyonként kapott vizet, ami stabilan benne is maradt. Étvágya nem volt. És beindult a hasmenés is. Gyorsan megküldtem ENEROL-al és délutánra kutya baja volt neki. Persze diétázott mind a kettő.
Már jól vannak.
2015. április 25., szombat
2015. március 3., kedd
Szemüveges
Ismételten fejfájásra és homályos látásra panaszkodott, aztán mostanában azzal próbálja rámhzni a frászt, hogy rosszul lesz. Szédül, ájuldozik és hasonlók. Egyrészt betudom a nem megfelelő folyadékbevitelnek, másrészt úgy gondolom, hogy vegetatív alapon van, és hát az anyja is ilyen volt, s nem csak volt, hanem még mindig. Vane gy nagyon kedves neurológus főorvosnőnk, aki jár fel az osztályra is, így hozzá vittem őekt. Áront csak azért, hogy ne maradjon ki a buliból, így is nehezményezte, hogy a szemészetről ő lemaradt.
A Drnő ugyanazt állapította meg, amit gondoltam (na nem azért mert én olyan okos vagyok). Egyik gyereknek sincs semmi baja, Bence elég magas, vékony.....sportoljon, folyadékbevitelre figelni kell. Mindkettőnek mértem az osztályon vérnyomást, koruknak megfelelő.
A szemész sem mondott nagyon meglepő dolgot, sejtettem, hogy romlott a látása, nem vészes, de azért javasolt szemüveget. A segédeszköz beszerése folyamatban van. Kontorll egy fél év múlva.
2015. január 8., csütörtök
Hirdetés
Esküszöm leragasztom a száját. az egy dolog, hogy csak akkor nyomja egyfolytában, amikor nyitva van a szeme, de hogy nem bír normál hangerőn kommunikálni, na ettől már kihullik a hajam.....
.... a másik meg: mondok valamit és csípőből visszakérdez: he? Mi? Mit mondtál? Én nem tudom, baj lehet a hallásával vagy csak alkalmi süketet játszik...kipróbáltam, direkt halkan mondtam neki valamit, ermészetesen visszakérdezett és nem elismételtem, hanem megkérdeztem, na mit is mondtam....és tudta és tudta és tudta.....
Tudom, csak az első húsz év nehéz....
2015. január 3., szombat
A hétpontos kérdés
A kérdés:
Vigyem-e vajon az ügyeletre? Mondjuk éjjel kettőkor....*
* a halálom mikor éjjel kettőkor betalálnak, hogy 5 napja meg van fázva a gyerek, vagy reggel negyedhétkor, hogy nem aludtak egész jjel, mert a gyerek köhögött.....
2014. október 27., hétfő
Őszi szünet
Szekrényeket kellene pakolni, a nem vagy alig hordott ruhákat kiselejtezni, a srácok szobájában rendet rakni, gyalázat, ami ott van.
Bútort kellene nézni nekik. Áronnak már esedékes lenne egy ágycsere.
Bence könyveit, füzeteit is át kell nyálazni, gyakorolni vele, tollbamondásból és környezetből beszedett egy-egy hármast....a magyar és matek nagydolgozat ötös lett.
Megrendeltük neki a szintetizátort is, kell a zeneiskolához, a tanár dícsérte, hogy van érzéke hozzá. Egy biztos, nem rám ütött ezen a téren.
Egyébként szorgalmas, önállóan tanul, igyekszik a házi feladatokat a suliban megcsinálni, itthonra a gyakorlás marad csak. A környezetkönyvük mondjuk elég érdekes...elmenni rajta.....mi a bánatnak kell tudni, hogy a barázdás csíkbogár hol él pl.....
Áron is itthon tengeti a napjait. Ha már a suliban szünet van, akkor mindegy, hogy egy gyerekhez kell felügyelet vagy kettőhöz, amúgy is balhé lenne, ha ő nem maradhatna itthon. Mióta beteg volt minden reggel a "nem akarok oviba menni" című örökzöldet hallgatom. Vagy itthon sír vagy az oviban. Értem én, hogy hosszú volt a 2 hét itthon, de ennyire nehezen visszaszokni.....bár láttam más gyereket is sírdogálni reggel, szintén betegség utáni újrajátszás alkalmával. Nem tudom mi lesz a szünet után....
Egyébként okos, fegyelmezett, szófogadó (biztos, hogy nem az én gyerekemet dícsérték ennyire), a feladatokat ügyesen, pontosan és hibátlanul oldja meg. Szépen színez, a rajza az még krix-krax.
Vinni kellene a védőnőhöz a 4 éves státuszra, de mindig elfelejtem (lehet a héten megejtjük). Apropó...másik védőnőnk van. A mostani is aranos, volt már szerencsém hozzá, de azért sajnálom, hogy nem a Timi maradt.
2014. szeptember 29., hétfő
Ezt is kipipálhatjuk
Hétfőn reggel azzal indított, hogy hányt. Oké, tiszta takonykór lett, nem is csodálkoztam rajta. Bencét lepasszoltuk a suliba, én gyerekkel a dokihoz irányultam. Kivártuk a sorunkat, mandulagyulladás, vírusos, ha lázasodik jelentkezzünk. Itthon aztán evett pár falatot, majd ismét produkált egy hányást. Elaludt, ébredéskor határozottan jól érezte magát. Anyukám elvitte őket, mivel mi dolgozósok voltunk másnap mind aketten. Este hívott, gyerek lázas. Szuper. Másnap dokihoz vissza.
Kapott antibiotikumot. Persze mellette, c-vitamin, d-vitamin, orcsepp, orrszívó-porszívó, stb.....Gyerek továbbra is magas lázat produkált, de hát a mandulagyulladásba simán belefér. Hozta a papírformát, szépen lassan leláztalanodott......pénteken már nagyon jól volt, egész nap rajtam ugrosott, köhögött, be van rekedve, orra folyik rendesen, de ennyi. Szombat este arra értem haza, hogy láza 38.7 (na af@szomkivan)......azóta láztalan, de orra, mint a vízesés, köhög, rekedt (mondjuk amennyit beszél nem is csodálom)....szerdáig mindenképpen itthon tartom, remélem addigra javul, pénteken kirándulni mennének az oviból, jó lenne ha nem maradna le. Így is lemaradt a múltheti szüretről....(ok, nyilván betegen nem engedem és fontosabb, hogy meggyógyuljon, bánja is ő a programokat, mikor itthon lehet).
De azért most már jó lenne, ha meggyógyulna.
Jahh...Bence is köhög......naná.....























