Augusztustizenhárom

Délelőtt a gyerekekkel a röpladapályát használtuk homokozónak, mert játszótér ugyan van, de ezt valahogyan kifelejtették belőle. Mi meg nagyon kreatívak vagyunk, feltaláljuk magunkat. Próbáltunk röplabdázni is, Bencével, de nem nagyon ment ez nekünk.

 Ebéd után szorgalmasan őriztem a gyerek álmát (értsd: aludtam egy jót), majd kocsiba vágtuk magunkat és meg sem álltunk Zalaegerszegig, ahol a termálfürdőben töltöttük a délutánt. Nem volt rossz idő, de fújt a szél, így inkább bent fürdőztünk, itt a gyermekeknek is megfelelő medence volt kialakítva, karúszó és úszógumi nélkül is igénybe tudták venni. Volt nekik csúzda is  a medencében és volt egy nagyobb is ahol nagyobb gyerekek és felnőttek is csúszkálhattak. A gyerekeket ki sem lehett szedni a vízből annyira élvezték. 

Hazafelé aztán volt alvás az autóban. mind a kettő kidőlt. Mármint a gyerekek, nem mi. 

Update: azt csak halkan jegyzem meg, hogy ma tizenhárom éve, hogy összejöttünk. Éppen Keszthelyen.

Egy kis kikapcs

Tegnap ebéd után kiugrottunk az egyik játszótérre a gyerekekkel. Tudni kell, hogy olyan helyen lakunk ahol lenne igény, van hely és sok gyerek a közelben, sőt itt egy suli is, viszont ami van játszótér arra ráférne egy alapos felújítás meg sok új elem. De nincs pénze a városnak. Pedig ez van központi helyen. No mindegy, világot megváltani sajnos nem tudok.

Elmentünk egy messzebbire, nem volt éppen senki. Áron kicsit hintázott, majd a babakocsiban szundikált, addig Bence meg az apja fociztak. Csatlakozott az egyik ismerős is a kisfiával.

Később csatlakoztak egy páran a játszótérre, pont jött M. is. Hella ugyanolyan tündérke, mint eddig volt, olyan kis huncut a mosolya :) Míg a többiek fociztak, kisebbek aludtak, mi jót beszélgettünk :)