Tegnap reggel Bence panaszkodott, hogy fáj a feje, a torka, fáradt. Mindezt betudtam annak, hogy éjszaka rosszul aludt (Scoobydoo-t nézett este) s elvittem az oviba. A biztonság kedvéért jeleztem az ovónőnek, hogy ha esetleg úgy alakul akkor hívjon és valaki jön a gyerekért.
Nem sokáig kellett várni a hívásra. Belázasodott. Öcsémet ugrasztottam, szaladjon el a gyerkért vagy jöjjön fel vigyázni a kisebbre. Előbbi lehetőséggel élt. Délután anyukám jött váltani míg elvittem Bencét a Drnőhöz. Le kellett pecsételtetnem a beutalót is. A gyerek alig nyitotta ki a száját, már állt is a diagnózis. Elég Bencének megszólalnia meg picit oldalra fordítania a fejét és Drnő már mondta is: torokgyulladás. Ilyekor lehet hallani a hangján és a füle alatt meg van duzzadva a nyirokcsomó is.
Még ekkor is bizakodtam, hogy el tudunk menni ma a kontrollra. Mostanában nem szokott ennyire beteg lenni, lázas nem is tudom mikor volt utoljára a gyerek. Éjszaka velem aludt. Illetve nem aludt. Be-be lázasodott, hajnalban rókázott is szegényke. Reggel 6-ra felment a láza 39.5-re, így az utat lefújtuk.
Reggel első dolgom volt telefonálni. Persze, hogy nem vették fel a telefont. Harmadszori nekifutásra azért sikerrel jártam és azzal az asszisztensel beszéltem akivel decemberben is. Mielőbbi jobbulást kívánt - meg is jegyezte, hogy már másodszor toljuk el az időpontot (nem volt benne rosszindulat) - és kaptunk új időpontot is: február 24.
Remélem ténylegesen el is jutunk...
Bence egyébként lázas volt ma is. Lenyomtuk neki, de visszakúszott. Egész nap ágynyugalomra van ítélve, amit egy kicsit nehezen visel.


