Blogháttér

2012. december 16., vasárnap

Levél a Jézuskának

Kedves Jézuska!

Idén nagyon szeretném ha ezzel lepnél meg:

http://www.medicina-kiado.hu/index.php?menu=catalog&book=1606

És ha mindemellé még belefér akkor szeretnék három, azaz három darab polcot a konyhába, úgy, mint Petrának van.

Köszönöm és ígérem jövőre sem leszek rosszabb, mint idén.....

2012. december 14., péntek

A borravaló

A borravaló és én abban hasonlítunk, de nagyon, hogy mind a ketten le vagyunk maradva.

Folyt. Köv., mert nálunk is járt ám a Nagyszakállú és a gyakorlatról is lenne mit mesélnem...

2012. december 12., szerda

A hallgatás oka...

.....nem más, minthogy gyakorlaton vagyok.

Folyt. Köv.

2012. december 6., csütörtök

Kis éji zene....majdnem

Éjjel félhárom:

- Anya.....anya....anya......
- Jövök......csssss.  
- Bence hol van?
- Alszik
- Hol ?
- Ágyában
- Nem látom....



2012. december 4., kedd

Az oké...

..... hogy tél meg hideg. Na de ennyire?


És hol van még a mínuszhúsz.......

2012. december 3., hétfő

ÓóóóóYeeeee....

...... elkészült a laptopom.....



Az előzményekről majd később.....

2012. december 2., vasárnap

Óv és véd

Jelenet: srácok ülnek a fürdőkádban, nyakig érő vízban. Miután kipancsolták magukat és elúsztatták a fürdőszobát meg az alsó szomszédot alaposan lemostam őket, majd a hajukat vettem célba. Elsőnek Áront vettem kezelésbe, pikk-pakk túlestünk rajta. Kicsi korától kezdve nem gond a hajmosás és az sem ha víz éri az arcát, nem úgy, mint a bátyjánál.....

Bence már nehezebb dó, bár az utóbbi időben erősen javuló tendenciát mutat minden téren, de  a hajmosás sokáig mumus volt. Olyannyira, hogy  a szomszédoket egy időben biztosítottam arról, hogy nincs szükség a Gyámügy értesítéséről, nem nyúzom a gyereket, csak a haját próbálom tisztán tartani...
Mostanra szelídült a helyzet, nem is kell könyörögni sem neki. Bevett szokás, hogy hátradöntia  fejét, egyik kezem a feje alatt, a másikkal pedig működök.

Most sem történt ez másképp. Vagyis igen, de csak annyiban, hogy Áron egyértelműen védte Bencát. Átkulcsolta a lábát és azt mondta:

-Ne félj, itt vagyok.....

Még mondja valaki, hogy nem zabálnivaló.....

2012. november 29., csütörtök

Szeretem....

....imádom. A legkisebbet. De az,  biztos ha Ő születik elsőnek tuti egyke marad....

2012. november 24., szombat

Időnként pofátlan is vagyok

Az egyik nagy áruházlánc kedvező akciót hirdetett, ami azt jelentette, hogy a vásárolt játék értékének felét visszafizetik vásárlási kupon formájában. Ezen fellelkesedve nézelődtem a játékok között, úgyis nyakunkon a karácsony, no meg Bence következő születésnapja. Nem terveztem erőn felül vásárolni, csak azért, emrt akció van, de találtam egy-két olyan játékot amiről úgy gondoltam, hogy jó lesz.

El is mentem délután, mire odaértem természetesen tömeg volt. A kiválasztott ajándékok számát leredukáltam a felére, mert a kisebbik gyerek nálunk nem egyszerű eset, igazából nem játszik semmivel és mégis játszik mindennel. Vagyis nincs olyan játék amire azt tudom mondani, hogy annak tuti örül. Ezért őt most kihagytam, majd kitalálok valamit neki. Amit Bencének néztem ki azt gyorsan bepakoltam a kosárba és  igyekeztem kifelé.

A pénztárnál aztán kiderült, hogx az egyik kiválasztott játéknak nincs akciós kódja, ezért azt nem tudom elhozni. Remek. A vevőszolgálaton azt mondták talán mára rendeződik a helyzet.

Ma délután felhívtam őket és kedvesen érdeklődtem sikerült-e orvosolni a problémát. Azt a választ kaptam, hogy igen, de sajnos eltenni nem tudják. Na kaptam magam, elsétáltam. Természetesen a polcon egy darabot nem találtam (egyébként nem is értem, mert szerintem qrva drága 7.790 pénzért), de még a címkét sem találtam, ahol előtte való nap volt. Odasétáltam a vevőszolgáathoz és szintén angyon kedvesen érdeklődtem és jeleztem, hogy kb 20 perccel előtte telefonáltam.....erre a csaj, talát egy, azaz egyetlen eltett darabot (de ugye nem áll módjukban félretenni....), azt odaadta, hogy hozzam el. Elindultam a pénztárhoz mikor észrevettem egy cetlit rajta egy névvel. Na, a nevet leszedtem és nagyon igyekeztem kifizetni, mert ugye nem az én nevem volt rajta. Egyetlen pillanatra megfordult a fejemben, hogy visszaviszem, de aztán nagyon gyorsan elhesegetem a gondolatot.

Nem szokásom tolakodni, lökdösődni, érdemtelenül előnyre szert tenni, még puskázni sem, akkor sem ha a tanár éppen kimegy a dolgozatíráskor. De most győzött a kisördög. Nem volt szép tőlem, mert egy másik ksgyerek ajándékát hoztam el, de tegnap 2x próbálkoztam megvenni. Úgyhogy nem vagyok hajlandó lekiismeretfurdalást érezni emiatt.

Hát ilyen is tudok lenni. Mentségemre legyen mondva, nagyon, de nagyon ritkán.....