Ipolyvece

Ovodai kirándulással telt a mai nap. Bencét elvittük reggel suliba, majd beugrottunk üzletbe, beszerezendő még egy pár dolgot. Volt még időnk az indulásig, addig hazaugrottunk. Áron már nagyon türelmetlen volt. Én meg nagyon fáradt. Ráadásul az időjárás is olyan bizonytalan volt. Ezer cuccot vittünk, mert tudtam, hogy én fázós vagyok, rétegesen is öltöztem.

A buszt Gábor intézte. Még jó, hogy a Volánnál dolgozik. Örül is mindig mikor megkérik. Mintha egy zsák bolhát vittünk volna kirándulni. Sok gyereknek jött egyik vagy másik szülője, esetleg nagyszülő, de volt egy pár, akik az óvónők felügyelete alá tartoztak. A srácok sokkal szófogadóbbak, ha nincsenek jelen a szülők, most sem volt ez másképp. Némelyik anyuka mintha elfelejtené fegyelmezni a gyerekét....szerencsére nekem/nekünk ilyen problémánk még soha nem akadt, ha rá is kellett szólni egyik vagy másik gyerekünkre, azok rögtön vették az adást. 

Egy nagy mezőn oltunk a gátnál. Különböző állomások voltak, különböző érdekes információkkal. Megnézhették a különböző állatok szőrméit, agancsokat, koponyákat. láttunk madárgyűrűzést, akváriumban megtekinthették az Ipolyban élő állatkákat, voltunk kilátóban, kémlelhettek távcsőbe, amin a madarakat kukkolják a természetvédelmisek. Voltak különböző játékok, kirakók, horgászás. Kipróbálhatták a kézműveskedést,

Nem volt rossz program, de azt gondolom, hogy inkább iskolásoknak való volt, mint ovodásoknak. 

Pizza

Le kell véssem a pizza tésztájának receptjét, mert többet is találtam ilyen-olyan cetliken, és arra emlékszem, hogy valami bajom volt mindegyikkel. Fel is akartam írni már akkor, hogy milyen kiegészítés kellene, csak épp halogattam. Egészen addig, míg elfelejtettem. Na de majd most....

Tészta:
- 50 dkg liszt
- 2 dkg élesztő
- 3-4 dl tej
- só
- cukor
- 1 db tojás sárgája

Megjegyzés: másfél adagot érdemes készíteni, akkor 2 tepsi tésztát tudunk nyújtani és pont jó lesz, mert se túl vékony, se túl vastag.

Élesztőt langyos tejben felfuttatni, majd a hozzávalókat dagasztani, kelni hagyni. Kinyújtani, megszórni, majd 180 fokon megsütni. Nekem ez vált be. Sőt, sütés előtt még hagytam egy kicsit - összeszedtem a srácokat - addig még kelt egy kicsit. Nagyon jól sikerült. 

Sütés előtt:

Sütés után: 

Gyanús is volt....

...az a nyugodtság és csend ami műszak kezdetekor várt. Két gyerek volt az osztályon összesen. Szerintem azok is csak azért, hogy ne legyen üres az osztály. Egész nap szutyok idő volt, esett az eső, fújt  a szél, elő is vettem a vastagabbik kabátomat.

Egyszer aztán elállt az eső, kiderült az ég és még a nap is előbújt. Nem szoktunk tv-t kapcsolni, de most annyira nyugodt volt minden, vettük a bátorságot, hogy megnézzük, egyáltalán milyen csatornák vannak...na itt basztukcsesztük el. Abban a pillanatban megszólalt a csengő. Az előtér tele volt ambulánsokkal. Szerintem arra vártak, hogy elálljon az eső. 

Hat...azaz hat gyereket vettünk fel. Találjátok ki ebből mennyi volt indokolt. az egyik nagyfiú olyan problémával jött, ami négy (4!) éve áll fenn.....azt hittem hagyatbaszomagamat eldobom az agyamat. És mégis mi mit fogunk éjszakába csinálni vele? Mondanom sem kell, hogy osztályra kerülés után a probléma nem jelentkezett. nyilván nem gyógyult meg, de semmi olyan nincs benne, amiért ezzel kórházba kellene kerülni. Az lett volna a megoldás, ha elmegy házidokihoz majd az szépen átirnyítja megfelelő szakintézménybe.....

Csak egyensúlyba kerültünk úgy éjfélre. Hajnal négyig elszöszöltem egy újabb karkötővel, majd akkor úgy gondoltam, hogy most jött el az a pillanat amikor majd felteszem a lábam. Hát mégsem. Az egyik sírt, mert éhes volt, a másiknak olyan hasmenése lett, hogy az egész garnitúra ágyneműt cserélni kellett.....de eljött a reggel 6 :)


S ha azt gondolnátok, hogy itthon kockásra aludtam a fejemet, hát közlöm, hogy nem. Megkezdődött a fűnyírási szezon, ezt most heti 3x hallgatni fogom. 

Fejetlenség napja

Egy hétköznap akkor is zűrös, ha alig van gyerek. Nem még akkor mikor majdnem tele az osztály. Utálom a kialakult helyzetet. Miszerint megbízott osztályvezető főorvosunk van január óta. Az aki addig is volt, csak közben elment házidokinak és mellette jófejségből maradt fél állásban. Mit mondjak...ki vagyunk ám segítve. Pláne, hogy csakazértis ellentmond mindenkinek, beleköt mindenbe, de álcázza ám. 

Május elsejével viszont változás fog beállni. Jön egy osztályvezető főorvosnő hozzánk. Én speciel sokat várok, lehet túlzott elvárásaim is vannak. Mondjuk én csak rendet szeretnék. 

Most pl úgy zajlott a napunk, hogy az ügyeletet teljesítő ügyeletes főorvossal végig kellett vizitelni. Mert nem elég ám, hogy a kis orvosok mennek vele. Ó nem. Nekünk is kell. Bementünk minden szobába, gyorsan elmondta, hogy "ez is mehet haza, az is mehet haza, őt is elengedhetitek"...szólt ez az orvosoknak. én halkan odasúgtam az egyiknek, hogy ne firkálgasson a lapján a gyerekek neve mellé H betűt, mert ezeknek a negyede sem fogja elhagyni az osztályt...

Ez csak azért nem jó, mert ugye a szülő is hallja, mit mond a főfő, csak utána meg nem biztos, hogy úgy van és ez kellemetlen az orvosainknak is meg nekünk is, mert magyarázkodnunk kell.

A külsős ügyeletes doki egyébként nagyon nagy szaktudással rendelkezik csak ő intenzíves orvos, mi meg ugye pszichiátria belgyógyászat vagyunk. 

Az ilyen napokban azt utálom, hogy délután a mi főokosunkkal is vizitelünk. Délelőtt beállítanak egy terápiát, hoznak egy döntést, majd jön az Apánk és egy laza huszárvágással megváltoztat mindent. Csakazértis. 

Nem volt ez másként most sem. A vizit vége felé mondtam is a rajzolgató doktornőnek, hogy m.e.g.m.o.n.d.t.a.m :D

Kezdtem örülni, hogy valami csoda folytán sikerült időben levizitelni, elengedni azt aki hazamehetett, bár a délelőtt elég kaotikus volt, mert szerintem csak azt nem szúrtuk laborra aki nem volt ott. Nem győztünk szaladgálni, mert nem ám egyszerre találják ki. Túl egyszerű lenne....du meg is kérdeztem az egyik gyerek laborját mire D. doki közlte: "na azt pont nem szúrtuk". Hát csak ennyire volt zűr meg zavar.

Gondoltam majd délután nyugodtan megiszom a kávémat és kicsit összeszedem magam. Hát majdnem sikerült is. N. drnéni készítette be  a kávét -alapvetően az én dolgom, ha dolgozok - és, mint mindent ezt is el lehet cseszni. és, amit el lehet cseszni, azt el is csesszük. Nem jól tette fel azt a bigyót, így sikerült zaccos kávét főzni, ami ömlött a gépből mindenhonnan csak épp onnan nem, ahonnan elméletileg kellett volna. Amit aztán úgy otthagyott mint eb a szaharát így megnyertem a feladatot, rendbe kellett tennem a gépet. Ráadásul annyira eldugult, hogy ecettel is át kellett mosnom. Mire végeztem, D. drbácsi jelezte, hogy akkor elengedné még az egyik gyereket...óyeee...pont az hiányzott még váltás előtt, hogy egy szoba is  a nyakamba szakadjon. Nem tehetek róla, de nagyon utálom amikor du 3 után engedik el a gyereket. mert olyankor vannak a délutáni gyógyszerek, vérnyomás és hőmérőzés, vacsoraosztás, rendrakás és az ambulancia is ilyenkor indul be....Most azért szerencsénk volt, hipp-hopp sikerült rendet varázsolni. 

Egy nyugodt, egyensúlyban lévő osztályt adtunk át. 

Még egy kép

A múltkori karkötőről

Túrós lepény

Nagymamám tudott isteni túrós lepényt sütni. Azóta sem ettem olyan finomat. Hogy mi volt a titka nem tudom, már kiskoromban sem vonzott a sütés lehetősége, így nem sertepertéltem körülötte. Igaz, mire megérkeztünk hozzá mindig készen volt a 3-4 fajta sütemény, pláne, ha valamilyen alkalom volt.

Anyósom nagyon jól tud sütni, tőle érdemes lenne órákat vennem, de lusta vagyok, na. S amíg olyan finomakat süt, addig miért toporogjak én a konyhában? Elég csak kiejtenem a számon mit szeretnék és süti is. Biztosan az is közrejátszik, hogy szeret sütni.

Mostanában nem tudom mi lelt, de olvasgatom a recepteket. Valószínűleg a férj részéről érkező nyomás is belejátszik, hogy képes vagyok a sütésbe is belevetni magam. Az a gyanúm, nem fog ez a lelkesedés nálam sokáig tartani, 2-3 hét és lecseng, de addig ám legyen, sütök.

Tegnap még szinte el sem fogyott ez a süti, de már azon gondolkoztam mi legyen a következő. Igazság szerint a facebookon leskelődtem, mikor szembejött velem az egyik bejegyzés, miszerint az illető a frissensült túrós lepényről készült képet posztolt, mikor jött a felismerés, hogy ezt már ki akartam próbálni. Uccu neki, gyorsan kerestem egy receptet. 

Reggel fáradtan ébredve már persze halogattam....majd a hétvégén....azért csak megvettem hozzá a ami kell, mondván eláll az a hűtőben.

Hazaérve viszont annyira felpörögtem, hogy miután megsütöttem a baconbe csavart aszalt szilvás - feta sajtos csirkemellet, nekiláttam a tészta dagasztásának, majd a tölteléknek. 

A végeredmény:

És ízre sem rossz.    Receptet itt találtok. 

Egy újabb recept

Megsütöttem ezt itt. Hááát.....hogy kinézetre abszolút nem volt köze hozzá, az fix. És nem is sikerült túl jól, mert a krém meg a hab lemászott a piskóta tetejéről, pedig hűtőben volt. Ízre nem volt rossz és kiskanállal meg is lehetett enni. A családnak mondjuk ízlett - nekem annyira nem - nem is maradt belőle csak két kis kocka.
A recept sem írta, hogy pl a felvert tojásfehérjét még a meleg pudinghoz kell hozzákeverni. Én, laikus, kihűtöttem (anyósom mondta később, hogy úgy kellett volna). Nem cukrászhabot használtam, mert azt annyira nem szeretem, hanem másfajta tejszínt, eddig nem volt gondom vele. Az ilyen módon készült piskóta sem ízlik, nagyon tömör volt, bár a képen másmilyennek látszik.

A lényeg, hogy elfogyott és nem a kukának sütöttem.

Doppingszer

Nem kell ide energiaital. A kávé - kóla kombináció verhetetlen. Én mondom.

Nem szokásom energiaitallal doppingolnom magam. Én vagyok az, aki kávéval a kezében is tud aludni. Viszont mostanában ha kávét iszom és kólázom, akkor simán pillogok éjszaka. Ami valljuk be, egy éjszakai műszak alkalmával nem jön rosszul. na nem kell itt nagy mennyiségre gondolni, két tejes kávét szoktam inni - bár ez is változik, attól függ a kolléganő kávézik-e vagy sem - és 2-3 pohár zero colát iszom. 

Éjszaka nálunk szó sincs alvásról. Hivatalosan. Van olyan munkatársam, aki simán ki tudja aludni magát. Én nem. Akkor sem, ha nyugi van és lehetőségem is lenne rá. Olyan volt, hogy beszundítottam (nem voltam túl jól), de az éjszakás társam fent volt és figyelt. 

Szóval ez a kombináció bejött. 

Egy újabb karkötő

Minta innen

Karate Kids

Siekres öv- vizsgát tettek a srácok. Bence boldog narancssárga öv tulajdonos (lesz, amint be tudjuk neki szerezni). Áron pedig megkapta az első piros csíkját.