Szabadságom első napja igen mozgalmasra sikeredett. Bence ma hajnalban ment vissza Egerbe, így kelhettem 5-kor, hogy levigyem az 5.50-es vonathoz. Miután hazaértem rendet raktam, előkészítettem a reggelit és vihettem Gábort a mentőállomásra, mert ő is dolgozni ment ma. Ezután eljutottam a kávéig és végre reggeliztem is, majd elvittem Áront a suliba, ami után beugrottam az üzletbe meg a temetőbe. 

Közben Bence írt, hogy lerobbant a vonat, de végül egy óra késéssel sikerült odaérnie. Én először kivasaltam, azután pedig célba vettem az emeletet és kitakarítottam a srácok szobáját, a fenti fürdőt és megpucoltam az ablakokat, kimostam a függönyöket, az sem tartott vissza, hogy esett az eső. Délre készen is voltam vele. Délután aztán összeszedtem az iskolásokat, majd levittem a kocsit a mentőállomásra, mert Gábor késő este fog végezni, ne kelljen akkor érte mennem. Elvittem Mexet is, így hazafelé kimaxoltuk a kutyasétáltatást is. A ligetben elengedtem őt, de nem szaladozott, csak körbeszimatolt, így nem is időztünk sokat. 

  Még kikérdezem Áront, mert holnap angolból dolgozatot írnak meg átnézem milyen tanulnivalója akad még....

 Még októberben volt verseny is a srácoknak. Mind a ketten 2. és 3. helyen végeztek, indultak formagyakorlatban és küzdésben is. Áron két olyan ellenfelet kapott, akik rávertek 10-15 kg-t, így kb az esélytelenek nyugalmával indult. Bence pedig egy III Danos sráccal küzdött, ami elég izgalmasra sikeredett, mert még hosszabbítás is volt, és egy hajszálon múlt a győzelme. Egyrészt nem is nagyon edzett amióta egyetemre jár, másrészt meg volt olyan bíró aki részrehajló volt. Nyilván nem lehet kizárni a személyes kötődést, bármennyire is azt gondolná az ember, hogy egy ilyen versenyen csak objektíven lehet dönteni, mert sajnos nem. Minden versenyen azt tapasztaljuk, hogy bizony a bírók a saját dojo-juk felé húz, de amúgy mindegy is lenne, csak ugye ez a versenyzőket nem érinti valami jól. 

Áron megkapta a kadét ruháját is:

Majdnem befejeztük a felújítási munkálatokat, végre készen van a terasz meg az oldalsó szint is ki van egyenlítve, még lehet a lépcsőt megcsinálja Gábor, de ebben sem vagyok biztos. Minden más jövőre marad. 

 Harmadik hete beteg vagyok. semmi különös, rekedtséggel és köhögéssel indult, később társult hozzá egy enyhe torokfájdalom és a rengeteg takony és két hete a fülem is be van dugulva folyamatosan, olyan, mintha a víz alatt lennék.  Már inhaláltam, lámpáztam, Neocitrant ittam, Rubophent szedtem, Negrót szopogattam, vizeruhával a torkomon alszom,  de NEM.MOZDULOK.INNEN. Sőt, egy doboz antibiotikumot is beszedtem, bár nem tudom mire, de nem sokat segített vagy legalábbis nem érzem. Jelen pillanatban is belefulladok a takonyba, hasohogat a homlokom és nem bírom abbahagyni a köhögést.....kibaszottul unom már. Ami még szóba jöhet az a kézrátétel, a piócás ember és a pap....több ötletem nincs. 

 Készül a teraszunk. Ma jött Gábor két barátja segíteni lebetonozni, jövő héten lehet kávézni a teraszon. Lehet, hogy majd nagykabátban, de akkor is :)) Lesz még munka bőven vele, le kell majd burkolni is, de mindez már csak jövőre lesz aktuális. Egyrészt jön a hideg idő na meg nem ártana némi pénzt is gyűjteni hozzá. Még a ház körül futó részt is meg kell csinálni, megemeljük a szintjét a bejárati ajtó szintjéig, mert így egy picit hülyén néz ki, ezt lehet még idén megcsinálja Gábor, de a burkolás meg tetőt tenni körbe, az egy következő project lesz. 

Áronnak házi feladatként képet kellett küldenie a háziállatával, úgyhogy bár tavalyról találtam képeket, azért lőttünk egy párat ma is. Mex mondjuk nem annyira szeret modellt állni, ő azt akarta, hogy vakargassuk a hasát :))

Dél környékén Bencét be kellett vigyem a sürgire, na semmi gond nincs vele, csak kell a sportorvosi pecsét a Budo Pass-ba, s a sportorvos ma az SBO-n volt ügyeletes, Gábor tegnap lebeszélte vele. Gyorsan végeztünk, az EKG-n látott eltérést, így kardiológus felkeresését javasolta. Gyorsan átküldtem az EKG-t az egyik doktornőnknek, akinek a férje kardiológus, ráadásul a Kajak-Kenu szövetség sportorvosa is. Szerencsére semmi gáz nincs, de majd bemegy Gáborhoz és csinál neki egy hosszabb EKG-t meg majd megnézeti az egyik mentőtiszttel is. 

 Ajjajj....és ismét eltelt egy hét. Nagyon sokminden nem történt a házunk táján, valahogy nem találom a ritmusomat. Olyan jól össze tudom hangolni a dolgaimat, de most valahogy nem megy. Látszólag összeszedett vagyok, de amúgy meg inkább össze-vissza kapkodok, mindig elszalad az idő és azt veszem észre, hogy ezt se csináltam meg, azt se csináltam meg...Nem nagy dolgokról van ám szó, csak nem tudom maximálisan kihasználni az időmet. Most minden másnap nappal megyek dolgozni, ez sem a kedvencem épp, mert utálok korán kelni, de majd túl leszek ezen is. A szabadnapjaimon végzem az itthoni dolgaimat. Gábor épp ma reggel kérdezte meg, hogy mi lesz a mai programom (ő ment dolgozni OMSZ-hoz, majd holnap reggel jön haza), majdnem felröhögtem, mert ugyan mi is lehetne a programom? Elindítottam a mosógépet, nekiálltam főzni, kivasaltam, felporszívóztam, kitakarítottam a mosdókagylót, wc-t, letörölgettem, teregettem majd mehettem a srácokért a suliba.

 Áron osztálytársát/barátját is hozom-viszem, amikor pedig mi dolgozunk, akkor Noémiék hozzák-viszik őket. Miután hazaértünk Áron megebédelt, elindítottam a mosogatógépet is. Délután neki kellett állnom gyertyát önteni, mert tegnap megérkezett a csomagom és ki kellett próbálnom a szilikonformámat, amit rendeltem. Csináltam egy őszi asztaldíszt, de nem az igazi, majd még alakítok rajta, csak nem tudom, hogy türelmem nem volt hozzá vagy az alapanyaghoz hiányzik még egy pár dolog. Kitettem egy ajtódíszt is, azt is most csináltam, de csak egy egyszerűt dobtam össze, abból amit itthon találtam hozzá. 

Mostanában leülök a MP mellé is, lassan, de haladok, többet, mint az elmúlt hónapokban, csak kevés időm marad rá, de hátha egyre jobb lesz.

Kint készül a terasz, Gábor ügyesen megcsinálta a pincelejáróhoz a lépcsőt, le is van betonozva, most még hozat sódert meg cementet és vasárnap betonozni akar, gondolom a terasznak az alapját. Ha ez készen lesz, szerintem idén befejezettnek nyilvánítjuk a felújítási munkálatokat, folytatása majd csak tavasszal lesz. A pénzünk is megcsappant mostanra, kezdhetünk ismét gyűjtögetni. 

Valamelyik nap sütöttem egy szilvás zabsütit. Hát nagyon finom lett! Áron is rákattant, ami nem baj, sőt örülök is neki, ha ízlik, mert nincs benne cukor és teljes kiőrlésű lisztet vagy zabpelyhet használok általában a sütikhez. 

A tegnap érkezett csomagomban volt egy tejhabosító is, amit alig vártam, hogy kipróbálhassam, egyelőre meg vagyok vele elégedve, remélem sokáig tudom majd használni. Tölthető, így nem kell a madzaggal bajlódnom. Hosszú évek során rájöttem, hogy nem szeretem a tejszínes kávét, általában tejjel iszom, viszont a tejhabosat szeretem. Reggel tejeskávét iszom, délután pedig tejhabosat. Élni tudni kell, na. :)

 Annyira jó, hogy elkezdődött az iskola. Ja! NEM! Már most a nyári szünetet várom. 

Bencével minden rendben, elég laza órarendje van, ma is már jön haza, mert péntekenként nincs órája, és úgy állította össze, hogy csütörtökön se kelljen estig bentmaradnia. Élvezi az előadásokat, már szerzett két ötöst, igaz van olyan tantárgy, ami nem lesz a kedvence. 

Gond Áronnal sincs, tanul, elég sok tanulnivalója szokott lenni, el is van fáradva, a probléma az angoltanárral van. Legalábbis úgy tűnik, hogy nem lesz egy sima eset, de hosszú még ez az 5 év, remélem irányba fordul és nem kell bemennem hozzá, mert nem biztos, hogy kedves tudok maradni. Az első 2 hét elég kaotikus volt az iskolában, az órarend is össze-vissza volt, van lyukas óra/nincs lyukas óra, ki-kit tanít....a krétában semmi nem jelent meg, a gyerek be sem tudott lépni. 

Rögtön második héten bevágott a tanár egy 100%-os egyest házi feladat miatt. Na, nem csak az én gyerekemnek, de mondjuk ez nem annyira vígasztal, mert azt gondolom, hogy se korrekt, se jogos nem volt. Feladta a leckét: 17. oldal 2,3 feladat. Igen ám, de a 17 oldalon kettő oszlopban voltak a feladatok és láss csodát, mind a két oszlopban volt 2 és 3 feladat is. Naná, hogy az én gyerekem nem a jót csinálta meg, amit egy elégtelennel díjazott a tanár. Ez nekem több ponton se stimmel. Először is, azt gondolom, hogy házi feladatra nem adunk 100%-os egyest. Másrészt a másik hét elején, amikor még a most kezdő középiskolások kb azt sem tudják merre vannak arccal, de a tanárok sem, ezzel díjazni egy diákot, szerintem nem valami szimpatikus dolog. És akkor ami a problémám még: nem hanyag vagy lusta volt a gyerek, hanem rossz feladatot csinált meg, teljesen jóhiszeműen tévedett, ha már előfordult volna 3x, hogy lustaságból nem készít házi feladatot, akkor oké, írjon be akár egy elégtelent is, de ne 100%-ost. Azzal védekezett a tanár, hogy a krétába be volt írva, s mikor a gyerek szólt, hogy ő nem tud belépni, akkor a válasz az volt: hogy az nem az ő problémája ha pofánverem, akkor az meg nem az én problémám lesz - na nálam itt ásta el magát ez a tanárnő. Nem tudom ki ez, de az is sokat elárul, hogy nagyon hirtelen jött át az egyik gimiből, szeptember 3-án, úgy, hogy osztályfőnök lett volna és már szülőit is tartott ott. Mondjuk vagyok annyira jóban az osztályfőnökkel, hogy fel is hívtam őt emiatt.

Gondoltam majd szépen beindul a suli és akkor már minden rendben lesz, de tegnap megint sikerült alakítani a tanárnak....kiderült, hogy szóban más feladatot mondott a gyerekeknek és a krétába másikat írt be...mikor szóltak a gyerekek emiatt - mert megint egyest akart osztogatni - ideges lett, s ezt még tetézték azzal, hogy nem értették a házifeladat ellenőrzést (gyorsan haladt a tanár, ezek meg lemaradtak) közölte, hogy akkor dolgozatot írnak....kíváncsi leszek mi lesz ebből, annyit mondtam Áronnak, hogy osztályfőnöknek jelezzék. Ma lesz szülői meg fogadóóra, de nem tudok menni, mert éjszakás leszek. 

A héten 1x tudtam elmenni Mex-el sétálni, igaz, akkor mentünk 5 km-t. 

A bölcsiben van némi változás. Két kisfiút elvittek nevelőszülőhöz, de helyettük kaptunk egy kislányt, ugyanúgy Miskolcról és érkezik vissza egy Pestről is, ő nálunk született, nem hazaadható, drogos anyuka gyermeke, csak a fejlődésneurológián vizsgálták. Cukik a gyerekek, de megmondom őszintén nem könnyű velük, pláne, hogy az egyik mindig kézben akar lenni, a másik most meg van fázva, a harmadik az nagyon cuki, vigyorgós baba, már majdnem mászik :)) A két nyűgös babát tegnap kitettem a teraszra. Egyiket délelőtt, másikat délután, jó bebugyoláltam őket bundazsákba meg még be is takartam, olyan jót aludtak :)

 Sose szerettem a sütőtököt, bár nem emlékszem, hogy kóstoltam-e valaha. Amikor a gyerekek kicsik voltak, bébiétel formájában kaptak, de sose sütöttem magamtól. Jó pár hónapja az egyik doktornő sütőtökkrémlevest ebédelt és annyira jól nézett ki, hogy arra gondoltam, na majd egyszer kipróbálom...

...az egyszer az tegnap jött el. Reggel el kellett mennem üzletbe és hirtelen ötlettől vezérelve egy sütőtök is landolt a kosaramban. Itthon aztán kerestem egy receptet is hozzá, természetesen a Street Kitchen oldalára esett a választásom. Gyorsan el is készült. Kicsit félve kóstoltam bele, mert mi lesz, ha nem ízlik, de szerintem nagyon jól sikerült, finom lett. Persze rajtam kívül senki bele sem teszi a kanalát. 

Ezenkívül még a múltkor sütöttem egy Crumble-t, de nem sárgabarackkal, hanem szilvával. Isteni lett, főleg másnap volt nagyon finom, úgyhogy ezen felbuzdulva ma sütöttem egy szilvás morzsasütit, s most alig várom, hoyg kicsit kihűljön, mert már az illatától összefut a nyál a számban.

Ez még a  múltkori szilvás süti.

Mammográfia

 Két évente járok szűrésre, idén augusztus elején voltam. Kb két hete hívtak, hogy szükség lenne egy kiegészítő vizsgálatra. Nem mondom, hogy nem jött rám a frász, de azt mondta a kolléganő, hogy nem sürgős behívás, így szerinte nem kell túlgondolnom a történetet. Nyilván ezalatt a két hét alatt láttam nagyon borúsan is a dolgokat. Többször is tartottam önvizsgálatot, de ahogy eddig sem, most sem tapasztaltam semmit. Se fájdalmat, se csomót, semmi elváltozást. Igyekeztem nem a legrosszabbra gondolni, de ahogy közeledett a nap, egyre inkább befészkelte magát a gondolataimba, hogy mi van, ha...

Tegnap pont nappalos voltam, így átballagtam a megbeszélt időpontra. Először a rtg vizsgálatot ismételték meg a jobb mellemről, mert a két évvel ezelőtti felvételhez képest tapasztaltak valami változást. Na, azért itt már kellőképpen ideges voltam, várakozás közben Gáborral tartottam a kapcsolatot viberen. Kollégaként nem is kellett sokat várnom, amit amúgy nem vártam el. Bejutottam egy UH-ra is. A doktornő épp a felvételeket nézte és megnyugtatott, hogy amit az első felvételen látott kötegelést, annak most nyoma sics, semmi kórosat nem lát, de azért csinál egy uh-t is. Alaposan megvizsgált, szerencsére semmi kóros elváltozás nincs, de azt javasolta inkább évente menjek szűrővizsgálatra. Hát ezen aztán ne múljon. Megemlítettem neki, hogy 7 éve szedek hormonpótló gyógyszert a nőgyógyász javaslatára, és ezt még kb egy évig szedhetem, utána váltani kell vagy elhagyni, így azt mondta, akkor inkább legyen 8 hónap múlva egy kontroll, mielőtt a nőgyógyászhoz megyek. Akkor ismért rtg és uh is lesz. 

A leletre kellett sokat várnom, de a munkaidőmbe pont bele is fért. Az osztályon meg már nagyon aggódtak értem, hogy  mi tart ennyi ideig, talán már műtenek is....

Szóval most örülök, mert minden rendben van.

 A cím adásával már nem is bajlódok, mert sosem megy a választás. 

Hétfő reggel miután hazaértünk a munkából, összeszedtük még a cuccokat, bepakoltunk az autóba és útnak indultunk Egerbe. Bence vezetett oda, közben beszélgettünk, bár én nagyon fáradt voltam. 

Mikor leparkoltunk a ház elé, el is kezdett esni az eső, ami nyilván addig tartott míg a cuccokat felhordtuk a lakásba. Amíg én kipakoltam a konyhai, fürdőszobai cuccokat, addig Gábor berakta a polcot meg az akasztós részt a gyereknek, majd gyorsan összetakarítottam, ők addig beállították a tv-t majd elmentünk ebédelni, utána meg vettünk még egy-két dolgot neki, úgy, mint töltő (vittünk, de legyen kettő, így akkor lesz ott egy meg itthon is), rádiós ébresztőóra, zsemle, innivaló, csoki. Nyilván ezek voltak a legfontosabb dolgok :))

Ezután visszavittük a gyereket, de már nem mentünk fel, elindultunk haza, ő meg legalább békésen pakolhatott, rendezkedhetett. Itthon még összefutottunk Gábor egyik kollégájával, mert G. másnap ment tanfolyamot tartani és kellett egy-két cucc. Otthon aztán még művért kellett gyártanunk, ami szerintem jól sikerült, igaz minden piros lett az ételfestéktől😅

Időközben megérkeztek a rendelt képek a konyhába és igazából kicsit más, mint amit vártam. Azt hittem vászonra fogják nyomtatni, de valami fényesebb anyagra készült, olyan, mint a viaszos vászon. Egy fa keretre volt ráfeszítve. Én szerettem volna keretbe tenni, de amit vettem keretet abba úgy fér bele, hogy a hátlapot nem tudom rátenni. gondoltam leszek okos, leapplikáltam a keretről a vásznat, méretre vágtam és betettem a képkeretbe. Egész jó lett. Gábor szerint nem is kellett volna rá keret, de szerintem egy fehér falon sokkal jobban mutat kerettel. Mutatom milyen lett:

 Úgy tűnik egyelőre marad a heti összefoglaló, mert akárhogy is igyekszem, egyszerűen nincs időm napi szinten írni. Na, nagy dolgok azért nem történnek, de ha egyszer odajutok a MP-hez, nem lenne rossz, ha a blog segítségemre lenne melyik nap mi történt.

A hétfő mindjárt egy évnyitóval indult a középiskolában, így Áront elvittem majd összeszedtük magunkat és elmentünk Egerbe. Meg volt beszélve a találkozó a lakás tulajdonosával és már vittünk cuccokat is, de Bence még hazajött velünk. A tulaj egy idősebb pasi, nagyon szimpatikus, jó fej, a lakás megfelelő, nyilván ki lehetne festeni ( de csak mert pl nekem a fehér szín az ami inkább bejön), egyetlen hátránya, hogy az egyetemtől messze van, de majd kialakul hogyan fog járni a gyerek, na meg vagy 3 helyen is lesz órája. 

Elsétáltunk az lakástól a központba, hogy gyalog mégis mennyire járható, amúgy nem vészes, visszafelé ettünk egy fagyit. Még megnéztük mit kell beszerezni a lakásba majd elindultunk haza. 

Áron már itthon volt, elég fárasztó napja volt, s mint kiderült a hét 5 napjából 4 nap 8 órája lesz. 

Kedden nappalos voltam, a bölcsődébe voltam beosztva, le is fáradtam a nap végére. Szerdán éjszaka mentem dolgozni, semmi extra nem történt. 

Csütörtökön Dunakeszin voltunk Bencével a fogszabályzáson, utána elmentünk még vásárolni egy pár dolgot, úgy volt, hogy az Ikeába is elugrunk, de végül elnapoltuk a dolgot, majd ha Bence berendezkedett az albérletben megmondja mire van még szüksége, kell-e vennünk komódot vagy polcot. Így viszonylag időben haza is értünk.

Pénteken a szokásos házimunkákkal voltam elfoglalva, vettem képkereteket, majd bele kell applikálni a konyhába szánt képeket aztán, ha Gábor ráér felteszi a falra. 

Szombaton ismét nappal dolgoztam, ismét a bölcsisekkel, sokat gondolkozni nem kell ilyenkor, de le tudok fáradni a  nap végére. 

A hét utolsó napját is munkával zárom, éjszakás vagyok, van is munka jönnek az ambulánsok. Ma van a holdfogyatkozás. Nagyon sokmindent nem láttunk belőle, mert egyrészt dolgozunk, másrészt meg felhős az ég, de majd megnézem a Facebookon 😅

Gólyatáboros képeket találtam az egyetem Fb oldalán