Egy korszak lezárult…

 ….Bence elballagott a középiskolából is. Mintha tegnap lett volna az általános iskolai ballagás és a középiskolai első évnyitó. Tényleg egy szempillantás alatt elszaladt ez az öt év.

Április 30-ra tették a ballagást, ami számomra értehetetlen. Másokkal ellentétben mi nem csináltunk ebből népünnepélyt, mert a hét közepén reggel 9-kor a család tagjai dolgoztak, iskolában voltak. Úgy beszéltük meg, hogy Áron ballagása után lesz a nagy családi összejövetel. Tesómék fia is ballag az általánosból és együtt tartjuk a bulit. 

A ballagás lehetett volna jobb is, vagyis a hangosítás volt semmilyen, mert semmit nem lehetett hallani belőle. Amúgy nem volt gond. Új hagyományt teremtenek, mert Öko Iskolaként nem eresztettek lufit, hanem az iskola udvarán egy láncra lakatot tettek belegravírozva az osztály és az osztályfőnök neve.  

A ballagás után beültünk az egyik étterembe ebédelni. 

Szülinaposok

 Igaz, hogy július végén volt, pont nagy nyaralásban voltunk, de augusztus elején azért megünnepeltük, blogbejegyzés meg most születik róla.

Igen, Mexnek is tartjuk a szülinapját.

Boldog Karácsony

 Munkánkból adódóan nehéz összeegyeztetni a családdal való ünneplést. Az alapkoncepció az volt, hogy December 24-én szűk családi körben, azaz négyesben ünnepeltünk, a családdal pedig az első vagy második napon találkozunk, egyik nap az én szüleimnél gyűlünk össze, másik nap Gábor szüleivel és tesója családjával ünneplünk.

Az egészségügyben  (és még sok más szakmában is) nincs ünnep, a betegség ilyenkor sem megy szabadságra, muszáj dolgozni. Idén úgy jött ki, hogy 24-én mind a ketten itthon voltunk, Gábor 25-én -azaz ma-, én 26-án dolgozok.  

Szenteste napján korai ebédre vártuk a szüleimet és tesómékat, majd este már mindenki otthon várhatta a Jézuskát. Rutintalanok vagyunk még ebben (én másképp csináltam volna), kicsit összevissza volt a Karácsony, de hát nálunk nem megy ritkaság számba, hogy valami nem úgy sikerül, ahogy eltervezzük. A gyerekek élvezték, főleg tesómék kislánya, ő a legkisebb. 

Elsőáldozás

 Vasárnap elsőáldozásba voltunk hivatalosak* sógoromékhoz. Idén a keresztlány volt soron. Tavaly a nagyobbik gyereknek volt és az jól is sikerült, maga a szertartés is szép volt meg utána a "buli" is.

Idén semmi kedvem nem volt hozzá, az egyetlen szabadnapok ment el vele, előre kellett gondolkozom, főznöm, mert tudtam este fogunk hazaérni, én meg másnap nappalos vagyok (tegnap).

Silerült időben indulnunk, az úton sem volt fennakadás, így jó korán oda is értünk. Időben elkezdődött, mi fel is mentünk a karzatra (vagy hová, az orgonista mellé), onnan ki lehet sunnyogni...

Lecserélték a papot, ez eleve kedvünket szegte. A régi nagyon jó fej volt, humoros, érdekes előadásokat tartott, a tavalyi elsőáldozás is nagyon szépen össze volt rakva, a gyerek is énekeltek, verset mondtak,megható volt, minden percét élveztük, igazi előadó módján vezényelte 

A mostani pap, egy idősebb bácsi, nem lehetett érteni mit mond, unalmas volt, ráadásul nekem úgy tűnt kicsit össze van csapva az egész, nem volt ünnepi hangulat vagy jelleg, az áldozási résznél kihívta a gyerekeket meg a szülőket, félkörbe állította az oltár előtt őket (nekünk háttal álltak, semmit nem lehetett látni belőle) és ott nyomorogtak szegények míg elmondta a pap a szöveget, ők meg ismételték. Roppant unalmas volt.

Mellettem állt egy nő, aki fejhangon, gyorsan és hamisan énekelt mindent, de szent meggyőződése volt, hogy gyönyörű hangja van. Én már befogtamna fülemet, mert annyira zavaró volt. Olyan érzés volt, mintha egy csavarhúzót forgattak volna az agyamban.  Megkönnyebbülten mikor vége lett az egész ceremóniának.

Utána kimentünk sógoromékhoz, grillezést terveztek, de ekkor már mindenki kb majd éhen halt. Későn sikerült ebédelni. Nagyon sokáig sztán nem voltunk, bár Áron csak bement a többiekkel a Dunába** fürdeni. Minden gyereken mentőmellény volt, úgy eveztek be a folyó közepére és ott lubickoltak. 

Viszonylag időben indultunk, de megálltunk Dunakeszin így este volt mire hazaértünk. Persze mindenki elfáradt a nap végére. 

* anyósom szólt méjus közepén, hogy amúgy elsőáldozás lesz, vajon tudunk-e róla....

** A Duna holtágánál laknak, itt nincs akkora sodrás 

Március 15

 Az ünnep nem jelenti azt, hogy nem csinálok semmit. Pont ellenkezőleg. Ma mindent is csináltam. Délután a család nagy része bográcsoázni ment, én meg dolgozni. Előtte volt még időm Mex-el elmenni egy kis sétára.

Hirtelen 17

 Bence 17 évvel ezelőtt született. Nem tudom hová tűnt az a 17 év, esküszöm nemrég még pici volt, most meg mindjárt nagykorú. 

Szűk családi körben köszöntöttük meg. Vettem egy mini Oreo tortát neki, azzal köszöntöttük meg.

Hétvégén átmegyünk anyukámékhoz, oda jönnek majd tesómék is, akkor sütök neki tortát. 

Szenteste napja

 Szenteste napjának reggelén még volt egy utam az üzletbe, de már csak kenyeret vettem meg némi rágcsálnivalót Bencének, mert 27-én téli edzőtáborba megy. 

Reggeli után a srácok felkerekedtek az apjukkal és kimentek a mamáékhoz, nekiláttak gardrób szobát parkettázni. Nem egy karácsonyi program, de legalább én is haladtam itthon. Odatettem a halászlevet, megcsináltam a krumplipüré, bepaníroztam a húst, összetakarítottam, elpakoltsm, hajat mostam, vasaltam és az ajándékcsomagolást is befejeztem, s elláttam őket ajándékkártyákkal is. 

Késői ebéd volt miután hazaértek a nagy munkából, nem is nagyon voltunk éhesek vacsorára. Ajándékbontás után közös filmezés volt a program, valamelyik adón ment a Horgász a pácban című film. 

Gábor ma már ment 24-be, én éjszakás leszek, gyerekek a mamáéknál alszanak. 

 

Harmincöt

A tesómnak tegnap volt a 35. szülinapja, s bár nem szoktuk ajándékozni egymást, de idén nagy bulit csap, s ha már meghívott minket is, üres kézzel menni nem illik. Természetesen, mint mindig most is az utolsó pillanatban szállt meg az ihlet, hogy mit is kellene, ami személyes is, aminek tuti örülni fog. Vadásztam pár képet róluk, amit kicsiben előhívattam, majd egy pár oldalas emlék albumot állítottam neki össze. Utólag persze rájöttem, hogy lehet inkább a közös képeinkből kellett volna, de gondolom sértődés így sem lesz belőle :)
Plusz ajándékként belerejtettem egy kupont, ami a Dumaszínház egyik előadására fog szólni, a jegyeket majd akkor rendelem meg, ha leegyeztettük velük az időpontot :)
 

Elballagott

Akiktől búcsúzunk:

Próbáljunk meg csoportképet csinálni :D